Kardos Pál
Kardos Pál

2022. szeptember 25. Vasárnap

Kardos Pál

zenepedagógus, karnagy

Születési adatok

1927. február 9.

Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1978. február 16.

Kecskemét


Család

A Nagykőrösi Református Tanítóképzőben éretts., ill. tanítói és kántori képesítést (1945), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán ének-zene szakos középiskolai tanári okl. és karvezetői okl. szerzett (1952).

Iskola

Budapesten általános iskolai ének-zene tanár (1947–1952), a Miskolci Zeneművészeti Szakközépiskola tanára (1953–1961) és az Iskola leánykarának vezetője (1955–1961), egyúttal a Miskolci Nemzeti Színház karigazgatója is (1956–1957). A Szegedi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékének főisk. docense (1961–1972) és a Szegedi Bartók Kórus vezetője (1967-től). A kecskeméti Kodály Zoltán Gimnázium tanára, ill. az iskolai leánykar és a Kecskeméti Városi Vegyes Kar vezetője (1972–1978).

Életút

Karnagyként a miskolci leánykarral a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny győztese (1961); a Szegedi Bartók Kórussal részt vett az arezzói (1967), a pozsonyi (1968), a várnai (1969), a middlesbrough-i (1970), a szabadkai (1970) és a spittali (1971), a kecskeméti vegyes karral sikeresen szerepelt a zürichi nemzetközi kórusversenyen (1973). Kórusaival elsősorban Bárdos Lajos, Bartók Béla, Farkas Ferenc, Gárdonyi Zoltán, Kodály Zoltán, Szőnyi Erzsébet és Veress Sándor műveit mutatta be. Alapvetően új eredményeket ért el az énektanárok képzése és továbbképzése terén. Kutatóként elsősorban akusztikával, énekkari intonációval foglalkozott. Számos népszerű zenepedagógiai könyv szerzője és szerkesztője. Miskolcon, Szegeden és Kecskeméten tevékenykedett, Kecskeméten hunyt el. Emlékét őrzi a Kardos Pál-alapítvány (1991-től), amely évente hangversenyeket rendez tiszteletére és több kiadványt is megjelentetett munkásságáról. Nevét vette fel a ceglédi (1987) és a szegedi Kardos Pál Kórus (1991). Szegeden, a Tanárképző Főiskola Karolina úti Gyakorló Iskolájának falán emléktábláját helyezték el (Lapis András alkotása, 2002. márc. 22-én). A miskolci Zenepalotában róla nevezték el a Kardos Pál Termet (2012. ápr. 20-án). A Népművelési Intézet Énekkarok Országos Zsűribizottságának tagja (1961–1978). A Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA) elnökségi tagja (1975–1978).

Emlékezet

Szocialista Kultúráért (1965), Kiváló népművelő (1969), Liszt Ferenc-díj (1972), Bács-Kiskun megye Művészeti Díja (1975), KÓTA Díj (posztumusz, 2005).

Főbb művei

F. m.: Intonálás. (Az énekkari vezénylés módszertana. Bp., 1965)
Ének. Tankönyv tanárképző főiskolák ének-zene tagozata számára. (Bp., 1967)
Egyszólamúság az énekkari nevelésben. Módszertani útmutató. (Csongrád Megye és Szeged Megyei Jogú Város Népművelési Tanácsadója kiadványa. Szeged, 1968)
Kórusnevelés–kórushangzás. Tankönyv. 3 táblával. (Bp., 1969
2. kiad. 1977
3. kiad. 1981)
Kórusnevelés–kórushangzás. Gyakorlati példatár kórustagok részére. (Bp., 1969
2. kiad. 1977
3. kiad. 1981)
Karvezetés. 3. Intonálás. Főisk. jegyz. tanárképző főiskolák ének-zene tagozata számára. (Bp., 1970
14. kiad. 1988)
A kromatika intonálásáról. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1971)
A tiszta intonálásra nevelés alapjai. Nyomtatott kottával. (Kecskemét, 1972
angolul is)
Zenei nevelés az általános iskolában. Péter Józseffel, Kalmár Mártonnal. (Bp., 1973)
Ének-zene az óvónői szakközépiskola számára. (Bp., 1975)
Intonation and Vocal Training in Choir. Three Studies. (A Kodály Intézet kiadványa. Kecskemét, 2005)
Egyszólamúság az énekkari nevelésben. Módszertani útmutató. Szerk. Rozgonyi Éva. (A Kardos Pál Alapítvány kiadványa. Szeged, 2007).

Irodalom

Irod.: Frank Oszkár–Szél Júlia: Új Liszt-díjasaink. K. P. (Kóta, 1972)
Ittzés Mihály: K. P. halálára. (Muzsika, 1978)
Körber Tivadar: In memoriam K. P. (Parlando, 1978)
Rozgonyi Éva: Búcsú K. P.-tól. (Ének-zene tanítása, 1978)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Ittzés Mihály: Hommage à K. P. (Kóta, 1987)
Nagy Olivér: Emlékek egy karizmatikus muzsikusról. (Zeneszó, 1991)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Ordasi Péter: K. P. emlékezete. (Módszertani Lapok. Ének-zene, 1996)
Ordasi Péter: Hetven éve született K. P. (Zeneszó, 1997)
Szegedi Tanárképző Főiskola. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. (Szeged, 1998)
K. P. 1927–1978. Emlékkönyv. Írta és összeáll. Sárik Henriett. K. P. publikációinak jegyzékével. (A Tisza Hangja. 71. Szeged, 2000)
Szőnyi Erzsébet: K. P. emlékezete. (Zeneszó, 2002)
K. P. előadásai, hátrahagyott írásai. (Zeneszó, 2004)
K. P. Szerk. Kardos Pálné, Ordasi Péter, Rozgonyi Éva. Kottamelléklettel. (Tudós tanárok – tanár tudósok. Bp., 2004)
Rőczeyné Sikorszky Erzsébet: Szép ünnep virradt ránk… K. P.-teremavató Miskolcon. – Varga Géza: Az örök láng tovább ég. 85 éve született K. P. (Zeneszó, 2012)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője