Család

Sz: Karl K. Lajos (1875–1938) irodalomtörténész, ny. r. tanár, Szabó Etelka (1895–1962) középiskolai tanár. F: 1950-től Kelemen Mariann. Fia: Karlócai Miklós (1951–), Karlócai Kristóf (1954–) és Karlócai Péter (1957–).

Iskola

Középiskoláit Szegeden és Kecskeméten végezte, a kecskeméti Piarista Gimnáziumban éretts. (1938). A Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1943), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1946), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán angol–magyar szakos középiskolai tanári okl. és orosz szakfordítói képesítést szerzett (1953), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1974).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Intézetének gyakornoka (1942–1943). A Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje (1943–1946), a Bécsi Magyar Politikai Misszió munkatársa (1947–1948). A Textilipari Igazgatóság, ill. a Selyemipari Központ (1948–1949), a Magyar Viscosagyár (1949–1950), a Szentgotthárdi Selyemgyár (1950–1952), a Zalaegerszegi Ruhagyár (1952–1963), a Fehérneműgyár (1963–1966), a Május 1. Ruhagyár, ill. az Elegant Május 1. Ruhagyár jogtanácsosa (1966–1976). A hágai Nemzetközi Jogi Akadémia ösztöndíjasa (1971). Nemzetközi magánjoggal, a nemzetközi magánjog kodifikálási kérdéseivel, nemzetközi kereskedelmi és váltójoggal, jogegységesítési törekvésekkel foglalkozott. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) tagjaként Buda környéki mászóiskolákban tanult meg sziklát és hegyet mászni. Szikla- és hegymászóként elsősorban az Alpokban, a Dolomitokban, a Pireneusokban, Bulgáriában, Montenegróban és Iránban túrázott, számos első mászás fűződik nevéhez. Jelentős szerepet játszott a Magas-Tátra turistatérképeinek újraszerkesztésében. Megismételte Déchy Mór feltáró útját, délről érte el Svájc legmagasabb csúcsát (1971: Dufour Spitz, 4634 méter). Gyűjtötte a magyar turizmus és hegymászás emlékeit: számos emléktúrát vezetett a magyar alpinizmus kiemelkedő személyiségeinek tiszteletére. Jelentős szerepet játszott a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának megalapításában. A szakosztályt a feloszlatott BETE tagjai azzal a céllal hozták létre, hogy a magyarországi sportmászást szervezzék, hegymászó expedíciókat irányítsanak, ill. hogy az alpinizmust népszerűsítsék. (Karlócai Jánost választották meg a szakosztály első elnökévé, ő tartotta az első előadást is, 1957. dec. 6-án.). A Kaukázusban, a Kogutáj-csúcs megmászása közben halálos balesetet szenvedett.

Elismertség

A Magyar Természetbarát Szövetség (1950-től) és a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának alapító tagja, elnöke (1957–1976). A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület tagja (1962-től). A BETE tagja, alelnöke (1941–1948).