Karlócai János
hegymászó
Névváltozatok
Karl János
Születési adatok
1920. szeptember 4.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1976. augusztus 5.
Kogutáj-csúcs, Kaukázus, Szovjetunió
Család
Sz: Karl K. Lajos (1875–1938) irodalomtörténész, ny. r. tanár, Szabó Etelka (1895–1962) középiskolai tanár. F: 1950-től Kelemen Mariann. Fia: Karlócai Miklós (1951–), Karlócai Kristóf (1954–) és Karlócai Péter (1957–).Iskola
Középiskoláit Szegeden és Kecskeméten végezte, a kecskeméti Piarista Gimnáziumban éretts. (1938). A Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1943), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1946), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán angol–magyar szakos középiskolai tanári okl. és orosz szakfordítói képesítést szerzett (1953), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1974).Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Intézetének gyakornoka (1942–1943). A Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje (1943–1946), a Bécsi Magyar Politikai Misszió munkatársa (1947–1948). A Textilipari Igazgatóság, ill. a Selyemipari Központ (1948–1949), a Magyar Viscosagyár (1949–1950), a Szentgotthárdi Selyemgyár (1950–1952), a Zalaegerszegi Ruhagyár (1952–1963), a Fehérneműgyár (1963–1966), a Május 1. Ruhagyár, ill. az Elegant Május 1. Ruhagyár jogtanácsosa (1966–1976). A hágai Nemzetközi Jogi Akadémia ösztöndíjasa (1971). Nemzetközi magánjoggal, a nemzetközi magánjog kodifikálási kérdéseivel, nemzetközi kereskedelmi és váltójoggal, jogegységesítési törekvésekkel foglalkozott. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) tagjaként Buda környéki mászóiskolákban tanult meg sziklát és hegyet mászni. Szikla- és hegymászóként elsősorban az Alpokban, a Dolomitokban, a Pireneusokban, Bulgáriában, Montenegróban és Iránban túrázott, számos első mászás fűződik nevéhez. Jelentős szerepet játszott a Magas-Tátra turistatérképeinek újraszerkesztésében. Megismételte Déchy Mór feltáró útját, délről érte el Svájc legmagasabb csúcsát (1971: Dufour Spitz, 4634 méter). Gyűjtötte a magyar turizmus és hegymászás emlékeit: számos emléktúrát vezetett a magyar alpinizmus kiemelkedő személyiségeinek tiszteletére. Jelentős szerepet játszott a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának megalapításában. A szakosztályt a feloszlatott BETE tagjai azzal a céllal hozták létre, hogy a magyarországi sportmászást szervezzék, hegymászó expedíciókat irányítsanak, ill. hogy az alpinizmust népszerűsítsék. (Karlócai Jánost választották meg a szakosztály első elnökévé, ő tartotta az első előadást is, 1957. dec. 6-án.). A Kaukázusban, a Kogutáj-csúcs megmászása közben halálos balesetet szenvedett.Elismertség
A Magyar Természetbarát Szövetség (1950-től) és a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának alapító tagja, elnöke (1957–1976). A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület tagja (1962-től). A BETE tagja, alelnöke (1941–1948).Főbb művei
F. m.: jogtudományi írásai: A nemzetközi magánjog egyes kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1959)Tervszerződés és az új szállítási alapfeltétel. (Textilipari Tervgazdaság, 1961)
A közreműködőért való felelősség kérdései. (Döntőbíráskodás, 1963)
A csehszlovák nemzetközi magánjogi gyakorlat, különös tekintettel a kereskedelmi vételre. (A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémái. Szerk. Simon Gyula. Bp., 1963)
A ruházati export szerződéses kapcsolatai. (Textilipari Tervgazdaság, 1964)
A szovjet polgári törvényhozás alapelveinek nemzetközi magánjogi vonatkozásai. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
Gondolatok a szállítási szerződési rendszer reformjához. (Döntőbíráskodás, 1965)
Jogszabályválasztás a nemzetközi vételnél. (Külkereskedelmi Jog, 1966)
The Self Regulatory Character of the International Sale of Goods. (Questions of International Law. Bp., 1968)
A nemzetközi kereskedelmi vétel és a Hágai Vételi Törvény – 1964 – kapcsolata. Kand. értek. (Bp., 1972)
Nemzetközi magánjogunk kodifikálása. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
A nemzetközi kereskedelmi ügylet fogalma és tartalma. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
Az intertemporális kollízió kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
In memoriam Szászy Károly. (Magyar Jog, 1976)
hegymászással kapcsolatos írásai: Négy- és nyolcezresek között. (Természettudományi Közlöny, 1962)
Az Everest-győzelem évfordulója. (Természettudományi Közlöny, 1963)
Három expedíció története. Jégcsákánnyal az inka műveltség nyomában. (Élet és Tudomány, 1964)
Hegymászók a Hindukusban. (Föld és Ég, 1967)
A Szovjetunió hétezresei. (Föld és Ég, 1968)
Osztrák hegymászósiker a Hindukusban. (Föld és Ég, 1969)
Skóciában jártunk. (Föld és Ég, 1970)
Hegymászók emlékezete. (Föld és Ég, 1971)
Déchy Mór-emléktúra. – Kelet kapuja – Libanon. (Föld és Ég, 1972)
Búcsú Komarnicki Romántól. – A hegyekért és az ifjúságért. Grósz Alfréd életútja. – Hegymászásunk hőskorról. Részletek K. J. rádió-előadásából. (Hegymászó Híradó, 1973)
A hegyek tiszteletében. (Hegymászó Híradó, 1975).
Irodalom
Irod.: Dezsényi János: K. J. (Földrajzi Közlöny, 1976)K. J. (Jogtudományi Közlöny, 1977).
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)