Károlyi Árpád
Károlyi Árpád

2020. október 19. Hétfő

Károlyi Árpád

történész, levéltáros

Születési adatok

1853. október 7.

Pest

Halálozási adatok

1940. október 26.

Budapest


Család

Sz: Károlyi István (1806–1859) író. 

Iskola

A budapesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1875), állami ösztöndíjjal a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban történeti segédtudományokat tanult (1875–1877), a XVI. századi magyar történet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1880). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.; r.: 1889. máj. 3.; t.: 1925. máj. 7.). 

Életút

A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltárnoka, tisztviselője (1877–1893), második aligazgatója (1893–1897), első aligazgatója (1897–1909), igazgatója (1909– 1913); udvari és miniszteri tanácsos (1907-től). A Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója (1920–1928), nyugdíjaztatása után Bécsből Budapestre költözött (1933).

A budapesti tudományegyetem magántanára (1880–1920). C. államtitkár (1924-től). 

Jelentős érdemeket szerzett a bécsi udvari levéltár anyagának rendezésében. Kiadta gr. Széchenyi István döblingi hagyatékát és a Batthyány-per anyagát. 

Elismertség

Az Osztrák Tudományos Akadémia külföldi tagja (1910). 

Elismerés

Corvin-koszorú (1930), az MTA Nagyjutalma (1933), Corvin-lánc (1937). 

Szerkesztés

A Magyar Országgyűlési Emlékek sajtó alá rendezője és kiadója (IX–XVII. köt. 1885–1917). 

Főbb művei

F. m.: Adalék a nagyváradi béke s az 1536–1538 évek történetéhez. (Bp., 1879)
 A Dobó–Balassa-féle összeesküvés történetéhez. 1569–1572. (Bp., 1879)
 A német birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542-ben. (Bp., 1880)
 Fráter György levelezése. 1535–1551. Sajtó alá rend. (Bp., 1881)
Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Szalay Józseffel. (Bp., 1882)
Illésházy István hűtlenségi pere. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1881. jún. 13.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1881)
Buda és Pest visszavívása. 1686. (Bp., 1886
2. átd. kiad. Wellmann Imrével 1936)
A magyar alkotmány felfüggesztése 1673-ban. (Bp., 1888)
A huszonkettedik articulus. (Bp., 1889)
Adalékok Frigyes császár és Mátyás király viszályai történetéhez. (Bp., 1892)
A vallásszabadság kérdése a korponai gyűlésen. (Bp., 1894)
A korponai országgyűlés 1605-ben. (Bp., 1895)
Bocskay szerepe a történetben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. máj. 8.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1898)
 A kiegyezés ügye a kassai országgyűlésen 1606 tavaszán. (Bp., 1899)
Bocskay és a bécsi béke. (Bp., 1907)
Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1921–1922)
Magyarország társjoga az udvari kincstár javaihoz és az uralkodócsalád hitbizományi javaihoz, történeti és számszerű hivatalos adatok világánál. (Bp., 1922)
Néhány történelmi tanulmány. (Bp., 1930)
Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1932)
Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Sajtó alá rend. (Bp., 1936). 

Irodalom

Irod.: K. Á.-emlékkönyv. (Bp., 1933)
Kozocsa Sándor: K. Á. irodalmi munkássága. (Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1933)
Domanovszky Sándor: K. Á. (Századok, 1940)
Eckhart Ferenc: K. Á. (Magyar Szemle, 1940)
Angyal Dávid: K. Á. emlékezete. (Bp., 1943). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013