Károlyi István
Károlyi István

2021. szeptember 22. Szerda

Károlyi István, nagykárolyi gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1797. november 18.

Kaplony, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1881. június 12.

Fót, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Sz: Károlyi József (1768–1803) politikus, nagybirtokos, Szatmár vm. főispánja, gr. Waldstein-Wartenberg Erzsébet. Testvére: Károlyi György (1802–1877) politikus, nagybirtokos. F: 1. 1820-tól Dillon Georgina (1799–1827). 2. 1831-től gr. Esterházy Franciska (1810–1844). 3. 1865-től br. Orczy Mária (1815–1895). Fiai: Károlyi Ede (1821–1879) nagybirtokos. és Károlyi Sándor (1831–1906) politikus, közgazdász.

Iskola

Tanulmányait a pesti kegyesrendi főgimnáziumban és a pesti egyetemen végezte. Az MTA tagja (ig.: 1853. márc. 16.).

Életút

Tanulmányai befejezése után katonának állt, a Liechtenstein-huszárezredben szolgált (1817–1821). A hadseregben kapitányi rangot ért el, majd leszerelése után a párizsi osztrák követségre osztották be (1821-től). Később évekig élt Itáliában, csak 1844-ben tért haza. Pest-Pilis-Solt vm. főispánja (1848, 1867–1869), lemondott tisztjéről és visszavonult a közélettől. Valóságos belső titkos tanácsos (1871-től). A Szent István Társulat és a Magyar Írók Segélyegylete alapító elnöke. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnöke. Gr. Széchenyi István közeli jóbarátja, aki már az 1820-as évektől támogatta elképzeléseit. Bőkezű adományozóként 20 000 forintot adott a Magyar Tudós Társaságnak (1830-ban), majd a lótenyésztés támogatására Károlyi-díjat alapított. A forradalom idején elvállalta Pest-Pilis-Solt vm. főispáni tisztségét (1848. szept.), 20 mázsa ezüstöt ajándékozott „a haza védelmére”, továbbá felszerelte a róla elnevezett Károlyi-huszárezredet. A szabadságharc bukása után többévi várfogságot szenvedett (1849-ben, csak 1851-ben 400 000 forint váltságdíj ellenében engedték szabadon). Anyagi támogatásával épült fel – többek között – a fóti templom, az ő kezdeményezésére hozták létre a Magyar Írók Segélyegyletét (10 000 forintos alapítványával).

Emlékezet

A rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyet bérbeadta szőlőtermesztés céljaira (1830-ban). Egy évvel később, az ideköltöző vincellérek alapították meg Újmegyer hegyközséget. A települést Új-Pest néven először Lőwy Izsák tímár, a település első bírája nevezte így, magánlevelezésében. Gr. Károlyi István tekinthető az új község megalapítójának (erről szóló oklevele, már Újpest néven 1840. ápr. 5-én kelt). Emlékét Újpesten (ma: Budapest, IV. kerület) emléktábla és szobor (IV. kerület, Szent István tér, Paulikovics Iván alkotása, 1997) is őrzi. Róla nevezték el továbbá a budapesti (újpesti) Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnáziumot, ill. uo. a Károlyi István Lakóparkot. A Károlyi-család fóti birtokain alakították ki a Fóti Gyermekvárost (megnyílt: 1957. nov. 15-én; 1993-tól Károlyi István Gyermekközpont).

Szerkesztés

A magyar mezőgazdaság és gépészet érdekében megjelent írásai elsősorban a Falusi Gazdában jelentek meg (1858-ban).

Irodalom

Irod.: Molnár József–Hunfalvy János: A jelesebb magyar gazdák és gazdaírók arcképcsarnoka. (Pest, 1857)
Ipolyi Arnold: Emlékbeszéd gr. K. I. felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1882)
Haynald Lajos: Emlékbeszéd gr. K. I. felett. (Bp., 1882)
Galgóczy Károly: Gr. K. I. (OMGE Emlékkönyv. I. Bp., 1883)
Bogdán István: „Becsületesen közlegénykedni”. Egy sajátos múlt századi életút. Gr. K. I. pályája. (Közgazdasági Szemle, 1988)
Buda Attila: Gr. K. I. élete. (Újpest, 1997)
Fericsán Kálmán: Kétszáz esztendeje született gr. K. I. (Honismeret, 1998)
A hallgatag mágnás. Dokumentumok gr. K. I. életéhez. Összeáll. Buda Attila. (Újpest, 2000)
Buda Attila: Pest megye első embere: gr. K. I. 1848–49-ben. (Századok, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013