Kassay Dezső
orvos, fül-orr-gégész, sebész
Születési adatok
1899. augusztus 31.
Túristvándi, Szatmár vármegye
Halálozási adatok
1981. június 1.
Sarasota, Florida, USA
Család
Sz: apja református lelkész volt. Testvére: Kassay Béla. Fia: Kassay Attila (†1973).
Iskola
A mezőtúri gimnáziumban ún. hadiérettségit tett (1917), majd öt hónapot az olasz fronton önkénteskedett (1917–1918); a középiskolában Erdélyi József költő, kollégiumi társa volt. Orvosi tanulmányait Kolozsvárott kezdte meg, az összeomlás után Szegeden folytatta; a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1925), műtősebész szakvizsgát tett (1927), a felső légutak sebészete tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1941), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani és Kórszövettani Intézete gyakornoka (1923–1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Sebészeti Klinika egy. tanársegéde (1925–1929), egyúttal a klinika fül-orr-gégészeti szakrendelésének vezetője (1928–1929). A hódmezővásárhelyi Erzsébet Közkórház (1929–1941), a Nagyváradi Kórház (1941–1942), a budapesti Fehér Kereszt Gyermekkórház Fül-orr-gégészeti Klinika osztályvezető főorvosa (1942–1950). A BOTE I. sz. Sebészeti Klinika Fül-orr-gégészeti és Bronchológiai Osztálya osztályvezető egy. docense (1950–1956). A forradalom és szabadságharc bukása után az USA-ban telepedett le (1956), a philadelphiai Temple University Hospital Bronchológiai Klinika kutatóprofesszora (1957–1972). A Szegedi Tudományegyetem Fül-orr-gégészeti Klinika magántanára (1941–1947), c. ny. rk. tanára (1947–1949). A grazi és a bécsi egyetem Fül-orr-gége Klinika vendégkutatója (1928), az USA-ban járt hosszabb tanulmányúton (1948).
Tüdőanatómiával, a mandula, ill. a szájpad anatómiájával foglalkozott, a bronchoszkópia nemzetközileg is elismert művelője. Alapvetően új eredményeket ért el az orrmelléküreg-betegségek, a gyermekkori atelektázia (tüdőlégtelenség) sebészi megoldásai, ill. a gümős nyirokcsomó-betörések korai felismerésének terén. Már tudományos pályafutásának kezdetén számos fül-orr-gégészeti műszeren végzett apró, praktikus újításokat, amelyekkel elsősorban az idegentest-eltávolítását segítő műtétek hatékonyságát javította, Később számos korszerű bronchoszkópot és más sebészeti műszert szerkesztett: többek között az amygdalecton nevű műszert, amellyel tonsillectomia (= mandulaműtét) után a sebeket a gyomorvarrógéphez hasonlóan lehetett összevarrni, továbbá proximalis megvilágítású hazai gyártmányú bronchoszkópot.
Emlékezet
Emlékére a Magyar Bronchológusok Egyesülete Kassay Dezső-emlékérmet alapított (a pulmonológia, különösen a bronchoszkópia területén végzett kiemelkedő tudományos tevékenység elismerésére, 1999-ben; a bronzérem Szathmáry Gyöngyi szobrászművész alkotása). A díjat a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Nagygyűlésén adják át.
Elismertség
A Magyar Fül-orr-gégeorvosok Társasága elnöke (1952). Az American Broncho-Esophagological Association l. (1948-tól), a philadelphiai Bronchoscopic Club r. (1957-től), az International Broncho-Esophagological Society t. tagja (1968-tól). Az Árpád Akadémia tagja.
Elismerés
Árpád-érem (1963).
Szerkesztés
A Fül-orr-gégegyógyászat c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A valvula Bauhini basalsejtű rákja. (Magyar Orvosi Archivum, 1927)
Farkastorokpótlás orrsövényből. (Orvosi Hetilap, 1927)
A hódmezővásárhelyi thjf. város Erzsébet Közkórházának 1905–1930-iki évkönyve. Szerk. Többekkel. (Az Erzsébet Közkórház kiadványa. Bp., 1930)
Teljes gégekiirtás két esete. (Budapesti Orvosi Ujság, 1931)
Új műszer tonsillectomiához. (Orvosi Hetilap, 1932)
A mandulák élettani szerepéről. (Orvosképzés, 1939)
Beszámoló a Kassay-féle amygdalektom-mal végzett műtétekről. (Orvosképzés, 1939
németül: Ein Bericht über die mit dem amygdalektom nach Kassay ausgeführten Operationen. Acta Oto-Laryngologica, 1941)
A hódmezővásárhelyi Erzsébet Közkórház orr-, gége- és fülosztályának tíz évi működése. (Magyar Kórház, 1940)
A melléküreg eredetű orrpolypusok. (Orvosi Hetilap, 1941. 35.)
Osteoma orbitale operált esete. (Orvosi Hetilap, 1941. 43.
németül: Ein operierter Fall von Osteoma orbitale. Acta Oto-Laryngologica, 1941)
Gyermekek orrpolypusai. (Orvosképzés, 1942)
Az orrmelléküregek töltéses röntgenvizsgálata. (Orvosképzés, 1943)
Anthritis maxillaris catarrhalis chronica. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
A légutak csőtükrözése. Monográfia. 3 táblával. (Bp., 1947)
Csecsemőkori otitisek. (Oto-Rhino-Laryngologia Danubiana, 1947)
A tüdő segmentumai. I–II. köt. Monográfia. (Bp., 1950)
Bronchoscopia csecsemő- és gyermekkorban. (Gyermekgyógyászat, 1950 és külön: Bp., 1951)
Tüdődaganatok és bronchoscópia. (Az Orvos-egészségügyi Szakszervezet Sebész Szakcsoportjának Nagygyűlése. 1951. jún. 8–10. Bp., 1952)
Koraszülöttek tüdő-atelektasiájának korszerű gyógyítása. Gergely Károllyal és Pánics Máriával. (Gyermekgyógyászat, 1953)
Orrmelléküreg-gyulladások. Farkashidy Józseffel és Jantsek Gyulával. (Magyar Sebészet, 1953)
A hörgőszűkületek tünettana és diagnosztikája. (Orvosi Hetilap, 1953. 14.)
Csecsemő-, illetve gyermekkori szelepes, óriás tüdőtömlő két esete. (Gyermekgyógyászat, 1954)
Bronchológia. 8 táblával. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1955)
A nyálkahártya megtartásával operált orrmelléküregi mucocelék. Kolba Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1955. 41.)
A hörgőadenomák és jelentőségük. Baló Józseffel és Bikfalvi Andrással. (Orvosi Hetilap, 1955. 48.)
A tüdőfa és klinikai jelentősége. Kísérletes vizsgálatok, új eljárások, klinikai megfigyelések. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1956)
Szelepes légzési mechanizmusok. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1956)
Atelectase im Kindesalter. Görgényi-Göttche Oszkárral. (Ergebnisse der Gesellschaft Tuberkulose und Lungen Forschungen, 1958)
A légutak és a fül gümőkórja. (A gümőkór. Bp., 1959)
Clinical Applications of Bronchology. Monográfia. (New York–Toronto–London, 1960)
Comments on Some Controversial Questions of Bronchial Classification and Nomenclature. (Chest, 1961)
Az idők sodrában. Egy magyar orvos élete. Visszaemlékezések. (München, 1976).
Irodalom
Irod.: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Horlay Béla: K. D.: Bronchológia. (Orvosi Hetilap, 1955. 52.)
Bognár Kálmán: K. D.: Az idők sodrában. Egy magyar orvos élete. (Új Látóhatár, 1977)
Somogyi Ferenc: Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. (Cleveland, 1982)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Szállási Árpád: K. D. születésének centenáriuma. (Orvosi Hetilap, 1999. 10.)
Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetéből. Szerk. Dékány Zoltán. (Bp., 2000)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003).
Megjegyzések
Lexikonok adataival szemben a Szatmár megyei Túristvándiban és nem a Somogy megyei Istvándiban született!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
