Kathona Géza
Kathona Géza

2022. szeptember 25. Vasárnap

Kathona Géza

egyháztörténész, református lelkész

Születési adatok

1903. november 10.

Komárom

Halálozási adatok

1989. július 14.

Győr


Iskola

A komáromi bencés gimnáziumban éretts. (1922), a Pápai Református Főiskolán (1922–1925), a bázeli egyetem teológiai karán tanult tovább (1925–1926), református lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1926; II.: 1928), Pápán lelkésszé szentelték (1931). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen a gyakorlati teológia szakcsoportban teológiai doktori fokozatot szerzett (1939), a 16–17. századi magyar egyháztörténet szakcsoportban magántanári képesítést szerzett (1948). 

Életút

Enyingen segédlelkész (1926–1928), Vörösberényben helyettes lelkész (1928–1929), Csákberényben (1929), Sárkeresztesen segédlelkész (1929). A csákberényi gyülekezet helyettes (1929–1930), majd r. lelkipásztora (1930–1943), a nagymegyeri gyülekezet lelkésze (1943–1948). A lakosságcsere-egyezmény folytán áttelepült Magyarországra, a drávapalkonyi (1948–1952), a diósviszlói (1952–1956), a szekszárdi gyülekezet lelkipásztora (1956–1966), egyúttal a Tolnai Református Egyházmegye esperese (1956. febr. 6.–1966. máj. 1.). Nyugdíjba vonulása után Veszprémbe költözött (1975–1982) majd haláláig Győrött élt. 

Gyakorlati teológiával, egyháztörténettel, Tolna megye református emlékeivel foglalkozott. Egyháztörténészként elsősorban a török hódoltság alatti magyarországi református és unitárius közösségek történetét, azoknak a hazai művelődéstörténeti jelentőségét, a Heidelbergi Káté forrásait, magyarországi hatását, valamint Dávid Ferenc (1520–1579) és hitvitázó kortársai munkásságát vizsgálta. 

Főbb művei

F. m.: A Csákberényi Református Egyház története. Teológiai doktori értek. (Pápa, 1937)
Samarjai János gyakorlati theologiája. (Theologiai Szemle, 1940
és külön: Theologiai Tanulmányok. 61. Debrecen, 1940)
Az úrvacsorától való eltiltás és az úrvacsorai liturgia. (Dunántúli Protestáns Lap, 1940)
A róm. kath. confessio generalistól a Melotai-agenda gyónóimájáig. (Csikesz Sándor Emlékkönyvek. II. köt. Debrecen, 1940
és külön: Theologiai Tanulmányok. 66. Debrecen, 1941)
A dunántúli és felsődunamelléki szuperintendenciák liturgiai berendezkedésének forráselemei a XVI. században. (Theologiai Szemle, 1941)
A tiszántúli reformáció közgyónata. (Csikesz Sándor Emlékkönyvek. IV. köt. Debrecen, 1942)
Károlyi Gáspár történelmi világképe. Tanulmány a magyar protestáns reformátori apokalyptika történetéből. (Theologiai Tanulmányok. 75. Debrecen, 1943)
Karácsony György „szent hada”. (Egyháztörténet, 1958)
A délszláv nyelv szerepe a XVI. század törökmissziói váradalmaiban. (Theologiai Szemle, 1959)
Sylvester János és Wittenberg. (Theologiai Szemle, 1961)
A baranyai unitarizmus a XVII. század végén. (Theologiai Szemle, 1963)
Melius Juhász Péter: Herbarium. – Megjegyzések Neuser Ádám életrajzához és ideológiájához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Az egyetemes zsinat és a magyarországi reformáció. (Theologiai Szemle, 1964)
A Heidelbergi Káté deformálódása az antitrinitárizmussal vívott harcokban. (Studia et acta ecclesistica. 1. A Heidelbergi Káté története Magyarországon. Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház négyszázéves történetéből. I. köt. Szerk. Bartha Tibor. Bp., 1965)
Az 1566. május 19-iki marosvásárhelyi cikkelyek latin nyelvű kiadása. (Magyar Könyvszemle, 1965)
Dürer-motívumok a Sylvester-újtestamentum apocalypsis illusztrációiban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Méliusz Péter és életműve. (Studia et acta ecclesistica. 2. A II. helvét hitvallás Magyarországon és Méliusz műve. Szerk. Bartha Tibor. Bp., 1967)
Problémák Dávid Ferenc antitrinitárius tevékenységének kezdeti szakaszában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Egri Lukács antitrinitárius-anabaptista nézetei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971
és külön: Reneszánsz Füzetek. 12. Bp., 1971)
Pathai István „Parázna Babillon…” c. polemikus művének állítólagos 1619. évi kiadása. (Magyar Könyvszemle, 1971)
Beythe István életrajzának ismeretlen részletei. (Református Egyház, 1972)
Svájci theologiai elemek Szegedi Kis István hittani nézeteiben. (Studia et acta ecclesistica. 3. Tanulmányok és szövegek a Magyarországi Református Egyház XVI. századi történetéből. Szerk. Bartha Tibor. Bp. 1973)
Melius „Igaz Szent Írásból kiszedett ének” c. műve második kiadásának variáns ajánlólevele. (Magyar Könyvszemle, 1973)
Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Monográfia. Thuri Pál Idea Christianorum Hungarorum és Skaricza Máté Vita Stephani Szegedini c. műveik kétnyelvű szövegével. (Humanizmus és reformáció. 4. Bp. 1974)
Zrínyi Miklós halálára Londonban, 1665-ben megjelent gyászversek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
Pótlások az 1711-ig Angliában tanult magyar diákok névsorához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
Szegedi Kis István doktori címe. – A baranyai és hercegszőllősi kánonok ősi és egykorú alkotóelemei. A Hercegszőllősi zsinat 400. évfordulójára. (Theologiai Szemle, 1976)
Dávid Ferenc 1566. évi tételei. (Keresztény Magvető, 1977)
A titokzatos Váradi Sámuel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
A debreceni és a sárospataki tanulók részvétele a hollandiai és az angliai peregrinációban, 1623-tól 1711-ig. (Theologiai Szemle, 1979)
Erdélyi unitárius tanulók külföldön, 1711-ig. (Keresztény Magvető, 1979)
Ó- és középkori ökumenikus és provinciális zsinatok kánonainak hatása. Tradicionalista törekvések a Dunántúlon és a Felsődunamelléken 1012–1632. (Theologiai Szemle, 1980)
Ki volt Szakmári Fabricius István? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Egy Dávid-tanulmány és a Dávid-kutatás. Megjegyzések Szász János könyvére. (Theologiai Szemle, 1983)
Az 1571 februárjában tartott állítólagos harmadik gyulafehérvári hitvita és a patrotheosztan. (Keresztény Magvető, 1984)
Azonosítható-e Sztárai Mihály Siklósi Mihállyal? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
Tofeus Mihály kora szellemi áramlataiban. (Memoria Saeculorum Hungariae. 3. Irodalom és ideológia a 16–17. században. Bp., 1987)
Ismeretlen régi magyar nyomtatványok Johannes Samuel Klein „Nachrichten…” c. művének kéziratban lévő negyedik kötetéből. (Magyar Könyvszemle, 1987)
Bornemisza Péter névbejegyzése a wittenbergi egyetem anyakönyvébe. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
A szepességi evangélikus káté 1687. évi és 1667. évi kiadásai. (Magyar Könyvszemle, 1988). 

Irodalom

Irod.: Kulcsár Péter: K. G.: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. (Magyar Könyvszemle, 1976)
Kovács József László: K. G.: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
Halottaink: K. G. elhunyt. (Reformátusok Lapja, 1989. 32.)
Marton Zsuzsa–Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok. (Szekszárd, 1990)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője