Katona Péter
filozófus
Születési adatok
1931. március 12.
Vésztő, Békés vármegye
Halálozási adatok
1983. november 24.
Szeged
Család
Szegényparaszti családból származott. Sz: Katona Péter (†1962) kubikos-napszámos, Lunyen Veronika. F: Polgár Márta, a Szegedi Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszéke titkárnője, tanszéki ügyintézője. Fia: Katona Péter Zoltán szociológus és Katona Tibor.
Iskola
A gyulai Karácsonyi János Gimnáziumban éretts. (1950), a leningrádi Állami Herzen Pedagógiai Intézetben pedagógia–pszichológia–logika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954; honosítva: Szegedi Tudományegyetem, 1954), a Szegedi Tudományegyetem BTK-n doktorált (1958), a filozófiai tudományok kandidátusa (1967).
Életút
Az MDP Pártfőiskola tanársegéde (1954–1956), a Kisvárdai Leánygimnázium és Óvónőképző Intézet tanára (1956–1957). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Filozófia Tanszéke tanársegéde (1957–1959), egy. adjunktusa (1959–1968), egy. docense (1968–1983); közben a BTK általános dékánhelyettese (1967–1970). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). Az ELTE BTK alapszervi párttitkára, majd a pártszervezet vezetőségi tagja (1958–1961).
Logikával, ún. dialektikus logikával, a dialektikus logika és a formális logika ellentmondásaival, az emberi gondolkodás filozófiai törvényeivel, elsősorban a tudat és a gondolkodás filozófiai aspektusainak vizsgálatával foglalkozott.
Elismertség
Az MTA Pszichológiai Bizottság Neveléslélektani Albizottsága (1958–1959), a Filozófiai Bizottság Logikai Albizottsága tagja (1976–1983). A Szegedi Akadémiai Bizottság I. sz. Társadalomtudományi Bizottsága tagja (1973–1983). Az MTA–TMB Filozófiai Szakbizottsága tagja (1973–1976).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1977).
Főbb művei
F. m.: Anyag és tudat. Balogh Elemérrel. (Az MDP Pártfőiskolája előadásai. Bp., 1955)
A logika korszerű értelmezésének kérdéséhez. Egy. doktori értek. is. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1959)
Lenin és az élet. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
A gondolkodási képződmények szisztematizálásához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1962)
A logika oktatásának célja a nemfilozófia-szakos hallgatók körében. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
A formális logikai és a dialektikus logikai törvények viszonya. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1964)
A formális logikai törvények helye a megismerésben. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1964)
A gondolkodástörvények értelmezése és a dialektikus materializmus. Kand. értek. (Bp., 1965)
A marxista filozófia alapstruktúrájáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1966)
A gondolkodástörvények két koncepciója a mai marxista filozófiában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1967)
A filozófia fogalmáról. – Nem az én nem-képmásom! (Magyar Filozófiai Szemle, 1969)
Az egyetemi oktatás és nevelés szervezeti kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1969)
Dialektikus ellentétek és formális logikai ellentmondások. (Tájékoztató, 1970)
Lenin a dialektikus logikáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1970)
A dialektika és a logika viszonyának néhány problémája „A természet dialektikája” alapján. (Emlékezés Engelsre. Bp., 1971)
Megjegyzések az a=a tétel engelsi bírálatának értelmezéséhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1971)
Tudati visszatükröződés és tudati képmás. (Tájékoztató, 1972)
A gondolkodás vizsgálatának aspektusairól. (Magyar Filozófiai Szemle, 1973)
A gondolkodás mint a pszichológia és a formális logika tárgya. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1973)
A tudat mint tükröződés. (Bp., 1974)
Milyen értelemben használta Lenin a „dialektikus logika” kifejezést? (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1976)
Tükröződési elmélet és a tudat aktivitása. Monográfia. (Bp., 1978)
Három megjegyzés a filozófia oktatásának mai problémáiról. (Tájékoztató, 1978)
Adorno társadalomfelfogásának néhány aspektusa. Piórczynski, J.-vel. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1979)
A „Materializmus és empíriokriticizmus” szerepe a modern materializmus fejlődésében. (Propagandista, 1979)
A pszichiátriai betegség, mint filozófiai probléma. Többekkel. (Magyar Filozófiai Szemle, 1980)
Ismeretelmélet. 1. Bevezetés a marxista ismeretelméletbe. Tankönyv a gimnáziumok 3. osztálya számára. (Világnézetünk alapjai. 1. Bp., 1982
2. kiad. 1983
3. kiad. 1988)
Ismeretelmélet. 2. A marxista ismeretelmélet alapjai. Tankönyv a gimnáziumok 4. osztálya számára. (Világnézetünk alapjai. 2. Bp., 1983
2. kiad. 1984
3. kiad. 1988)
Teremti-e a tudat az objektív világot? (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1984).
Irodalom
Irod.: Kocsondi András: K. P. (Filozófiai Figyelő, 1984)
Szegedi egyetemi almanach. I. 1921–1995. (Szeged, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
