Katona Zoltánné Soltész Márta
jogász
Születési adatok
1920. május 22.
Kassa, volt Abaúj vármegye
Halálozási adatok
2008. április 2.
Budapest
Család
Sz: Soltész (Stern) Lipót, Lefkovics Kornélia. Szülei (†1944) a holokauszt áldozatai. F: 1943-tól Katona Zoltán, a Legfőbb Ügyészség ügyésze. Leánya: Katona Márta (1944–) és Katona Éva (1949–); fia: Katona Zoltán (1946–).
Iskola
Középiskoláit Miskolcon végezte (1938-ban éretts.), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1951), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1972).
Életút
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Egyetemi Főosztályának főelőadója, a jogi karok referense (1950–1951). Az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszéke egy. adjunktusa (1951–1953), a Minisztertanács Tanácsakadémiájának tanszékvezető tanára (1953–1956). Az Igazságügyi Minisztérium Törvény-előkészítő Főosztálya csoportvezetője és a Kodifikációs Kormánybizottság titkára (1956–1961). A Fővárosi Bíróság bírója (1962–1968), a Legfelsőbb Bíróság bírója (1968–1972), tanácselnöke (1972–1979). Az Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztálya főelőadója (1980-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1958). Az ÁJTK c. egy. tanára
Részt vett a családjogi törvény módosításának előkészítésében, a Legfelsőbb Bíróság egyes családjogi irányelveinek kidolgozásában, majd az Igazságügyi Minisztérium 1981–1985. évi tárcaszintű középtávú tudományos tervének szerkesztésében. Kutatóként családjoggal, a nők egyenjogúsítása jogi feltételeivel, a személyiség és a jog kapcsolatával foglalkozott. Magyarországon az elsők között vizsgálta a gyermekek jogait. Írásai Katonáné Soltész Márta és Katona Zoltánné néven jelentek meg.
Elismertség
A Magyar Jogász Szövetség Nőbizottsága, ill. Család- és Gyermekvédelmi Bizottságának elnöke és Jogelméleti Szekciójának tagja. A Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT) jogi bizottságának tagja.
A Jogásznők Nemzetközi Egyesülete (Fédération des Femmes en Carréres Juridiques) tagja, a magyar tagozat elnöke (1958-tól). A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szervezete (Association des Juristes Democrates) tagja.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955).
Szerkesztés
A Revue Contemporaire c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Az egyetemi jogi oktatás reformja. (Állam és Közigazgatás, 1950)
A népi demokrácia állama és joga. Kieg. jegyz. (Bp., 1952)
A népi demokratikus állam az alapról és felépítményről szóló tan megvilágításában. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
A párt- és a kormányhatározatok jelentősége tanácsaink munkájában. Katona Zoltánnal. (Állam és Igazgatás, 1952)
A marxista állam- és jogelmélet. Főisk. jegyz. (Bp., 1953)
Népi demokráciánk állama. (A Művelődésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1954)
A népi demokrácia államának elvi kérdései. Tankönyv. (Bp., 1955
orosz nyelven is)
A párt- és kormányhatározatok jelentősége. (Állam és Igazgatás, 1955)
Állampolgársági jogunk fő vonásai. (Magyar Jog, 1957)
A választójogi rendszer. (Pártélet, 1958)
A magyar állampolgársági jog fő vonásai. (Állam és Igazgatás, 1959)
A szabálysértési eljárás egyes kérdései. (Magyar Jog, 1960)
Jog és erkölcsiség. Az erkölcsi és a büntetőjogi felelősség kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1961)
Népi demokratikus államunk néhány elméleti kérdése az SZKP XXII. kongresszusa után. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
Jog és erkölcs funkciója. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1962)
Milyen törvények védik a családot és a nőt? (Válaszolunk a dolgozók kérdéseire. 11. Bp., 1963)
A Legfelsőbb Bíróság 3. számú irányelve és a bontóperes ítélkezési gyakorlat a fővárosban. (Magyar Jog, 1966)
Az igazságosság problémája a tudományban. (Jogtudományi Közlöny, 1967)
A Legfelsőbb Bíróság 5. számú irányelve és a házassági vagyonjog időszerű kérdései. (Magyar Jog, 1968)
A magyar nők jogi helyzetének alakulása az elmúlt huszonöt évben. (Az MNOT és a HNF közös kiadványa. Bp., 1969)
Házassági vagyonjog és családjogi tartás. (Magyar Jog, 1971)
Társadalom, állam, egyén, jog és erkölcs néhány kérdése. 1–2. (Állam és Igazgatás, 1971)
Emberi természet és jog. (Jogtudományi Közlöny, 1971)
Személyiség és jog. Fejezetek a jogelmélet köréből. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1972)
Jog és erkölcs. (A marxista etika mai problémái. I. köt. Bp., 1973)
A családjog eljárásjogi problémái napjainkban. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
A Legfelsőbb Bíróság irányelveinek és elvi döntéseinek jellegéről. (A Magyar Jogász Szövetség VIII. kongresszusa. Bp., 1975)
A közvélemény és a házasság felbontása. (Magyar Jog, 1976)
A családra vonatkozó jogszabályi rendelkezések. (Családvédelmi aktivisták kézikönyve. Szerk. is. Ortutay Zsuzsával. Bp., 1977)
A házasság jogintézményeinek sorsfordulatai a kapitalista társadalomban. A franciaországi tapasztalatok. – A házassági és a családi jogviszonyok legújabb fejlődése Svédországban. (Jogtudományi Közlöny, 1978)
A gyermek jogai a szülők házasságának felbomlása esetén, illetőleg ha csak egyik szülőjükkel élnek. (A gyermek jogai a Magyar Népköztársaságban. Szerk. Lukács Tibor. Bp., 1979)
Társadalom, család, gyermek. (Demográfiai szociológiai füzetek. 1. Bp., 1979)
A gyermek jogairól szóló ENSZ nyilatkozat érvényesülése hazánkban. (A gyermek védelme és jogai hazánkban. Bp., 1979)
A válás okai – az ügyvédi tapasztalatok tükrében. (Magyar Jog, 1979)
A házasság felbontása. Különélés. (A családi élet mai problémái. Bp., 1980)
A gyermek jogai – a Nemzetközi Gyermekév tapasztalatai. (Magyar Jog, 1980)
A válás okai a bírói és ügyvédi tapasztalatok tükrében. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
Les questions juridiques des rapports existant entre les personnes cohabitant sans marriage en Hongrie. (Marriage and Cohabitation in Contemporary Societies. Toronto, 1980)
A házassági jog fejlődésének új szakasza és ennek tanulságai. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
Házasság, válás és a jog. Tanulmányok. (Bp., 1982)
Családpolitika és családjog. (Magyar Jog, 1983)
Gondolatok az emberi jogok napja alkalmából. (Magyar Jog, 1984)
A családjog tervezett módosításához. (Társadalmi Szemle, 1985)
A házasok vagyoni viszonyai jogi rendezésének fő vonalai nemzetközi összehasonlításban, különös tekintettel a házassági vagyoni szerződésekre. (Magyar Jog, 1986)
A családjog aktuális kérdései a családjogi törvényt módosító 1986. évi IV. törvény tükrében. (Az ELTE Jogi Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1987)
Család és családjog. A családjog központi intézménye a házasság. 1–2. (Magyar Jog, 1987)
Az emberi jogok hazánkban. Szerk. (Az ELTE Jogi Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1988)
Gondolatok az emberi jogok problémaköréről a szocialista demokratizmus kibontakozásának új szakaszában. (Magyar Jog, 1988)
Az Emberi Jogok Európai Bizottságáról és Nemzetközi Bíróságáról. (Az ELTE ÁJTK kiadványa. A jogi felelősség és a szankciórendszer elméleti alapjai. 6. Bp., 1989)
Human Rights in Today’s Hungary. Tanulmányok. Szerk. Készült Az emberi jogok hazánkban c. kiadvány alapján. (Bp., 1990)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)