Kauser Lipót
Kauser Lipót

2020. október 25. Vasárnap

Kauser Lipót

jogász

Névváltozatok

Kauser, Leopold 

Születési adatok

1882. június 8.

Budapest

Halálozási adatok

1962. november 4.

Pécs


Család

Ükszülei: Müller Fülöp és Anderlik Terézia Semmelweis Ignác nagyszülei is voltak! Apai nagyapja: Kauser Lipót (1818–1877) építész, anyai nagyapja Kölber Fülöp (1816–1902). Sz: Kauser Gyula (1855–1920) építész, pákai Kölber Alojzia (1860–1900). Testvére: Kauser Andor (1884–) építészmérnök, iparrajz-iskolai r. tanár és Ranzenberger Jánosné Kauser Sarolta (1886–1964) háziipari dolgozó. F: 1. Seenger Ilona (†1944). Özvegy. Leánya: Sziget Lászlóné Kauser Zsuzsanna (1912. febr. 12.) a BME-n dokumentátor. 2. 1947-től Koós Edit. 

Iskola

A budapesti kegyesrendi gimnáziumban éretts. (1901), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1906); közben Bécsben, Lipcsében és Berlinben is tanult, filozófiai előadásokat hallgatott; Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1913). A magánjogi fogalomelemzések tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1942), a jogi tudományok kandidátusa (1958). 

Életút

Budapest Székesfőváros Tanácsa II. Ügyosztálya segédfogalmazója (1907–1909), Budapesten ügyvédjelölt (1909–1913), ügyvédi irodájának vezetője (1913–1914), az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A Zöldség, Főzelék és Gyümölcs Központi Rt. Jogi Osztályának ügyésze (1918–1919), Budapesten önálló ügyvéd (1919–1947). A Debreceni Tudományegyetem ÁJTK Kereskedelmi és Váltójogi Tanszéke ny. r. tanára (1947–1949), a Pécsi Tudományegyetem ÁJTK Polgári Jogi Tanszéke ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1957), a Tanszék vezetője (1949–1957) és a Kar dékánja (1950–1951 és 1957).

 

A Budapesti Ügyvédi Kamara Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottságának ún. cenzora (1931–1938 és 1945–1947), a hites könyvvizsgálók tanfolyamán a kereskedelmi és váltójog előadója (1946–1947), a büntetőjog reformját előkészítő igazságügyi minisztériumi előkészítő bizottság tagja (1947–1948). 

A budapesti Madách Imre szabadkőműves páholy tagja. 

Polgári joggal, család- és magánjoggal foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyarországi házassági és gyámsági jog fejlődésében, a törvénytelen gyermekek jogviszonyának rendezésében, ill. az ezzel összefüggő kodifikációs munkálatokban.

Mint ügyvéd ő képviselte a vádat Zichy Rafael (1877–1944) bontóperében. A nagy visszhangot kiváltó ügyben Zichy Rafael Tormay Cécile (1875–1937) írónővel folytatott leszbikus szerelemmel vádolta meg feleségét, Pallavicini Edinát (1877–1964). Rideamusz Igitur álnéven „humoros könyvecskét” írt az I. világháborúról (Tavaszi offenzíva címmel, 1916). Néhány német nyelvű írása Kauser Leopold néven jelent meg. 

Emlékezet

Pécsett élt és tevékenykedett, hamvait a debreceni temetőben helyezték el. Születésének centenáriumán, tiszteletére, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, tudományos emlékülést tartottak (1982-ben). Kauser-saga címmel megírta családja történetét. A kéziratot a pécsi egyetemen helyezte el (2009-ben jelenhetett meg). 

Főbb művei

F. m.: Az ünnepnapok és a törvények. Kohner Arturral. – A vétkes férj végleges nőtartási kötelezettsége megszűnhetésének kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1912)
Tavaszi offenzíva. Rideamusz Igitur álnéven. (Bp., 1916)
A megokolási kötelesség, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének korlátja, különös tekintettel a felülvizsgálat körére. Tanulmány. (Bp., 1925)
A megbocsájtás házassági jogunkban. Tanulmány. (Bp., 1925)
A formahiba miatt egyoldalúan semmis jogügylet convalescentiája. (Magyar Jogi Szemle, 1931)
Elidegenítési és terhelési tilalom és a gyámhatóság jogköre. (Magánjog Tára. Bp., 1932)
A feldúltság és elviselhetetlenség a házassági törvény 80. paragrafusában. (A Polgári Jog Könyvtára. 18. Bp., 1934)
Széljegyzetek az MMT javaslatának egynéhány definitiójához. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1934)
„Fogalomkultusz” és „életszerűség.” (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1935)
Definitio a magánjogban. (A Magyar Jogászegylet Könyvtára. 16. Bp., 1935)
A méltányosságról. K. L. előadása a Magyar Jogászegylet magánjogi szemináriuma 1936. ápr. 22.-i ülésén. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1936)
A dologfogalomról. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1937)
Az érdekkutatásról. Magánjogi tanulmány. (Bp., 1937)
A mulasztásról. (Szladits Emlékkönyv. Bp., 1938)
A kártevés okozatosságáról. Monográfia. (A Magyar Jogászegylet Könyvtára. 20. Bp., 1939)
A nemo plus iuris elvének ún. áttöréséről. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1939)
A causa-ról. (Kolosváry Emlékkönyv. Győr, 1939
és külön: Győr, 1941)
A veszély és a felelősség viszonyáról. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1940)
Az ún. jogi személy reális elemeiről. (Illés József Emlékkönyv. Bp., 1942)
Az ún. egytagú részvénytársaság létének kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1946)
A jogi személyről. Monográfia. (Debrecen, 1948)
Öröklési jog. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A közjog-magánjog problémája egyetemi oktatásunkban. (Jogtudományi Közlöny, 1951)
Az alanyi jog funkcionális elmélete. Monográfia és kand. értek. (Pécs, 1957)
A Kauser-saga. Visszaemlékezések. (Pécs, 2009). 

Irodalom

Irod.: K. L. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
Szotáczky Mihály: K. L., a tudós, a professzor és az ember. (K. L. emlékkönyv. Szerk. Ádám Antal, Benedek Ferenc, Farkas József. Pécs, 1982)
Kengyel Miklós: Száz éve született K. L. (Magyar Jog, 1983)
Farkas József–Kengyel Miklós: Tudományos emlékülés K. L. születésének centenáriumán, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014