Keéky István, nánási
író, újságíró, szerkesztő, jogász
Névváltozatok
Kéky István Béla
Születési adatok
1885. március 10.
Nyírbogát, Szabolcs vármegye
Halálozási adatok
1959. január 15.
Budapest
Család
Sz: Keéky László (†1928. szept. 28. Nyírbogát. Temetés: 1928. szept. 30. Nyírbogát, Református Temető) jogász, Nyírbogát jegyzője, dalmi Erdélyi Terézia, dalmi Erdélyi Miklós leánya. Testvére: ipolybaloghi Baloghy Lászlóné Keéky Mária és sziliczei Várady Sándorné Keéky Etelka. F: Seress Anna, Seress József főjegyző leánya. Leánya: Papp Sándorné Keéky Erzsébet.
Iskola
A szatmárnémeti gimnáziumban éretts. (1903), a sárospataki jogi akadémián és a kolozsvári tudományegyetemen tanult (1903–1910?), Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1913).
Életút
Nagykállón ügyvéd, egyúttal a Nagykálló és Vidéke c. lap szerkesztője (1913–1917), a Nyírbátori járás szolgabírója (1917–1919), a Tanácsköztársaság idején is helyén maradt, közelebbről nem ismert okok miatt, a bukás után elbocsátották (1919). Nyíregyházán ügyvéd és fővárosi lapok tudósítója (1920–1938), a Magyar Nemzet munkatársa (1938–1944).
Első versei a Nyírvidék c. lapban jelentek meg (1903-tól), majd az 1910-es évektől, az Ellenzék c. kolozsvári lap munkatársa és álnéven a Borsszem Jankó közölte humoros elbeszélései (Sokorópátkai levelei Patacsi Déneshez; Homér Rossz Dalok). A Tanácsköztársaság bukása után Nyíregyházán telepedett le, írásait a helyi lapokban jegyezte, ill. Rézkígyó címmel önálló folyóiratot adott ki. Fővárosi lapok nyíregyházi tudósítója volt, írásaira felfigyeltek az új konzervatív napilap, a Magyar Nemzet szerkesztői. A lapba elbeszéléseket, publicisztikákat és szociográfiákat írt. A nemzeti ellenállás tagja, Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) közeli munkatársa.
Emlékezet
Nyírbogáton született, régi református családban. Tanulmányai befejezése után Nagykállón telepedett le, 1920-tól Nyíregyházán élt (a család egykori lakóházában, a nagyszüleiről elnevezett ún. Király-házban, Dózsa György utca 7.). Budapestre költözött (1938), amikor értesült az ország német megszállásáról dührohamot kapott: kezére és lábára, mindkét oldalán megbénult, utolsó tizenöt évét így élte le. A gyógyíthatatlan betegek budapesti Csengery utcai kórházában hunyt el, Nyírbogáton, családi sírban nyugszik. Verseit, írásait a Szabolcsi Múzeumban gyűjtötték össze. Kéki István Béla néven született, írásai Keéky István néven jelentek meg.
A család tudatosan megkülönböztette magát a távoli rokon nánási Kéky família tagjaitól…
Főbb művei
F. m.: Első violák. (Kolozsvár, 1910?)
Próféták szaporasága. (Korunk szava népkönyvtára. Bp., 1937).
Irodalom
Irod.: Elfelejtett író és újságíró. Elhunyt K. I. (Magyar Nemzet, 1959. jan. 25.)
Margócsy József: További vonások K. I. arcképéhez. (Magyar Nemzet, 1985. szept. 16.)
Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1996).
Megjegyzések
Gulyás nyomán a lexikonok téves adata: nánási Keéky István (1885–1959) nem volt Kéky Lajos (1879–1946) irodalomtörténész, akadémikus testvére!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)