Kemény Armand
Kemény Armand

2024. május 17. Péntek

Kemény Armand

állatorvos

Születési adatok

1914. november 6.

Taktaharkány, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1973. november 29.

Budapest

Temetési adatok

1973. december 11.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Család

Sz: Keményfy Vilma (†1918). Apja mezőgazdasági mérnök volt. F: 1949-től Potsubay Veronika orvos, Potsubay János és Kovan Terézia leánya. Fia: Kemény Gábor (1950–) és Kemény András (1953–). 

Iskola

A Békési Reálgimnáziumban éretts. (1932), a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Állatorvosi Osztályán állatorvosi okl. (1936), állatorvos-doktori okl. szerzett (1939), az állatorvos-tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953). 

Életút

A JNMGE Állatorvosi Osztály Kórbonctani Tanszékén Jármai Károly tanársegéde (1937–1941), az újvidéki Kamendin Szérumtermelő Intézet kutatóbiológusa (1942–1944), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, majd a Szovjetunióban, hadifogságban volt (1944–1947). A Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet Biológiai Osztályának vezetője (1947. júl. 9.–1951. dec. 31.). Az Állatorvosi Főiskola, ill. az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) Élettani Tanszékének tanszékvezető (1952. jan. 1-jétől) egy. tanára (1952. máj. 9.–1972. jún. 30.); közben a Főiskola igazgatóhelyettese (1953. jan. 1.–1957. szept.), majd az ÁOTE tud. rektorhelyettese (1966–1969). 

Tudományos pályafutásának kezdetén kórélettani kísérletes vizsgálatokkal foglalkozott, majd bekapcsolódott Jármai Károly (1887–1941) leukózis-kísérleteibe. Később érdeklődése immunbiológiai kutatások, ill. a háziállatok, elsősorban a baromfik anyagcsere- és pajzsmirigy-betegségeinek feltárása, valamint a fiatal állatok speciális fiziológiájával összefüggő kórélettani vizsgálatok felé fordult. Elsőként írta le a ludak addig még nem ismert betegségét, amit sinusitisnek (= libák fertőző sinusitise) nevezett el. Alapvetően új eredményeket ért el a korszerű antibiotikumok előállítása terén. Az ÁOTE-n a radiobiológia, a radioizotópok és a sugárvédelemmel kapcsolatos egyéb tárgyak oktatásának kezdeményezője, az első magyarországi állatorvosi élettani tankönyv szerzője. 

Emlékezet

Taktaharkányban (Szerencsi járás) született, születésének 75. évfordulóján, szülőházán, emléktábláját helyezték el (1989. nov. 6-án). Budapesten (XII. kerület Pagony utca 36.) élt és tevékenykedett, hamvait a Farkasréti Temető urnafülkéjében helyezték el. Hamvait 1982-ben, felesége családjának, a Potsubay családnak, az érdi temetőben lévő sírjában helyezték el.

 

Nevét vette fel a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Élettani és Biokémiai Tanszékén a Kemény Armand Multimédia Laboratórium

Elismertség

A Magyar Élettani Társaság (1966-tól), a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állatorvosok Társasága (1968-tól) és a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság vezetőségi tagja (1969-től). 

Elismerés

Munka Érdemrend. 

Főbb művei

F. m.: Adatok a hazai tyúksarcomákhoz. (A Magyar Pathológusok Társasága 1939. évi füzete. Bp., 1939)
Egy új, átoltható tyúksarcoma. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1939)
A tyúkerythroleukosis kórokozójával végzett fertőzési kísérletek embryonált pulykatojásokon. Jármai Károllyal. – Lymphosarcomatosis sertésben. (Állatorvosi Lapok, 1940)
Az antibioticum-kutatásról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Libák fertőző sinusitise. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951
franciául: Sinusite infectieuse des oies. Acta Veterinaria, 1951)
Pavlov tudományos munkásságának vázlatos jellemzése. (Az MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Az újszülött és szopós malacok halandóságával összefüggő néhány időszerű kórélettani kérdésről. – Vizsgálatok éhező újszülött és szopós malacokon, különös tekintettel a szénhidrát-anyagcserére. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
A radioaktív izotópok alkalmazása a kísérletes orvostudomány és az állategészségügy néhány területén. Pethes Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Élettan. Főisk. jegyz. (Bp., 1957
utánnyomások: 1958–1965)
Biokémiai és élettani gyakorlatok állatorvostan-hallgatók számára. Összeáll. Pethes Györggyel. (Bp., 1957
utánnyomások: 1958–1965)
A vér anorganikus foszfor és difoszfoglicerinsav tartalmának változása hypothermiában, a postnatalis élet kezdetén. Kutas Ferenccel és Stützel Máriával. (Kísérletes Orvostudomány, 1957
angolul: Changes in the Organic Phosphorous and Diphosphoglycerate Content of Blood during Hypothermia at the Beginning Stage of Postnatal Life. Acta Veterinaria, 1957)
Sugárzó izotópok alkalmazása az állatélettanban. Pethes Györggyel. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
A fiatal állatok élettani válaszai egyes pathophysiologiai állapotokban – éhezés, hypothermia, anoxia, asphysia. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
A jódfelvételt befolyásoló tényezők tanulmányozása baromfiakon J-131 segítségével. Többekkel. (Állattenyésztés, 1959)
Az izotópkutatás megindítása az Állatorvostudományi Főiskolán. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
Tanulmányok a pajzsmirigy működésére vonatkozóan J-131 izotóppal. 1–5. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959–1964)
Spezielle Probleme des Neugeborenen und Säungling in der Veterinärmedizin. (Wiener Tierärtzliche Monatsschrift, 1961)
Kosztojanc, Hacsatur Szergejevics: Az összehasonlító élettan alapjai. I–II. köt. Egy. tankönyv. A magyar kiadást szerk. K. A. (Bp., 1961)
Az „Élettan” című tantárgy oktatása az Állatorvos-tudományi Főiskolán, különös tekintettel a világnézeti nevelésre. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Adrenal Function of Newborn and Adult Rats. Kemény Verával és Vecsei Pállal. (Acta Physiologica, 1964)
Studies on the Oviduct and Serum of Fowls. 1–2. Misra M. S.-szel. (Acta Veterinaria, 1964)
Az állati eredetű fehérjepótlás alfa-aminovajsavval brojlercsirkék takarmányozásában. Boldizsár Harrisonnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964
angolul: Acta Veterinaria, 1965)
Distribution of Na in Blood and Cerebrospinal Fluid. Boldizsár Harrisonnal és Pethes Györggyel. – Incorporation of H3-progesterone Activity into Aldosterone, Corticosterone and 18-OH-corticosteroids in the Rat. Többekkel. (Acta Physiologica, 1965)
The Effect of Alpha-aminobutyric Acid Supplements on the Growth of Chickens Fed on Plant Proteins. Boldizsár Harrisonnal. (Acta Veterinaria, 1965)
Effect of Thermal Stress on Steroidgenesis by Chicken Adenal Tissue in vitro with 3-H Pregnenolon as Precursor. Többekkel. (Endokrinologie, 1966)
Az Élettani Tanszék fejlődése az elmúlt húsz évben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
Recent Studies on the Hypothalamus. (British Medical Journal, 1966 és Acta Veterinaria, 1967)
Élettan állatorvostan-hallgatók és állatorvosok számára. Egy. tankönyv. Ill. Bánffyné Skublich Ida. (Bp., 1966
2. átd. kiad. 1974)
Intestinal Absorption. (British Medical Bulletin, 1968 és Acta Veterinaria, 1968)
Die Untersuchung. der Nebennierenrinden-Funktion auf Grund des Corticosteroidgehalts des Harns der Hähne. Kemény Verával és Kozma Máriával. (Endokrinologie, 1968)
Az emésztés élettani sajátosságai szopós és növendék korban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Effect of PMS Gonadotropic Hormone on the Reproductive Organs of Layers in the Phase of Reproductive Inactivity. Fodor Évával és Lencsés Györggyel. (Acta Veterinaria, 1969)
Effects of Sex Hormones on Citrate and Calcium Accumulator of the Isthmus in Non-Laying Hen. Laklia Júliával és Lencsés Györggyel. (Endokrinologie, 1970)
A tojáshéjképződés hatása a sav–bázis egyensúlyra tojó tyúkokban. Kutas Ferenccel és Lencsés Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970
angolul: Studies on the Influence of Egg Shell Formation on the Acid–Base Balance of the Laying Hen. Acta Veterinaria, 1970)
Activity of Lactic Dehydrogenase and Distribution of Its Isoenzymes in the Oviducts of Laying Hens and PMSG-treated Non-Laying Hens. Kozma Máriával és Szilágyi Mihállyal. (Acta Veterinaria, 1971)
Keveréktakarmányok aminosav-kiegészítésének elbírálása. Többekkel. – A malacok éhezési tünetcsoportjának oktana és kórélettani elemzése. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1971)
Changes in Plasma Corticosterone Level and Their Relationship to the Serum Vitellin Formation in Laying Hen. Kozma Máriával. (Acta Veterinaria, 1972). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. dec. 2.)
K. A. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
Domán Imre: Jármai Károly és K. A. professzorok portréjához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
Pethes György: Emléktábla-avatás K. A. professzor születésének 75. évfordulóján. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1990 és Phylaxia Állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények, 1990)
Megemlékezések K. A. professzorról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Fehér György: Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. 1787–2007. (3. átd. és bőv. kiad. 2007)
Kutas Ferenc: Emlékezés K. A. születésének 100. évfordulójára. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2014). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője