Kenyeres Imre
Kenyeres Imre

2022. augusztus 9. Kedd

Kenyeres Imre

író, irodalomtörténész

Születési adatok

1911. május 23.

Budapest

Halálozási adatok

1962. október 25.

Budapest

Temetési adatok

1962. október 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Kenyeres Imre, Sulyok Ilona. F: Kenyeres Ágnes (1911–2012) szerkesztő. Fia: Kenyeres Zoltán (1939–) irodalomtörténész, az MTA doktora. Unokája: Kenyeres János (1967–) irodalomtörténész, kandidátus.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1934). 

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen Császár Elemér tanársegéde (1934–1940). A Diárium (1935–1948), az Officina Képeskönyvek (1937–1944) és a Diárium Könyvtár szerkesztője (1942–1943). 

A két világháború között megjelent irodalomtörténeti tanulmányaiban az irodalmi művek keletkezésével, az irodalomtörténet-írás fejlődésével, valamint a népszínművekkel foglalkozott. Sajtó alá rendezte Petőfi Sándor Útirajzait és Bethlen Miklós Emlékiratait. 1948-tól súlyos betegsége (sclerosis multiplex) ágyhoz kötötte, munkaképtelenné vált, haláláig. 

Főbb művei

F. m.: A magyar irodalomtörténet-írás fejlődése a XVIII. században. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1934)
Népszínmű és népiesség. (Irodalomtörténeti dolgozatok Császár Elemér 60. születésnapjára. Szerk. Gálos Rezső. Bp., 1934 és külön: Bp., 1934)
Egyetemi hallgatók olvasmányai. (Magyar Szemle, 1936)
Auróra. Hazai almanach. 1822–1831. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. Kihajtható melléklettel. A fedőlapot az Aurora 1822. kötetének címlapja alapján Nemes György tervezte. (Officina Képeskönyvek. Bp., 1938)
Rejtelmes irodalom. Janovits István rajzaival. (Könyvbarátok Kis Könyvei. 5. Bp., 1940)
Petőfi Sándor: Uti rajzok, uti levelek. Sajtó alá rend. (Officina Könyvtár. 4. Bp., 1941)
Bethlen Miklós önéletírása. Szemelvények. Vál., sajtó alá rend., a bevezetést írta. (Officina Könyvtár. 14. Bp., 1942 és Magyar szabadság címmel is Officina Könyvtár. 14–17. Bp., 1942)
Weöres Sándor: Bolond Istók. Elbeszélő költemény prózában. (Diárium Könyvtár. Bp., 1943)
A régi Pest-Buda. Egykorú képek és leírások. Sajtó alá rend. Trencsényi-Waldapfel Imrével. (Officina Képeskönyvek. Bp., 1944). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1962. okt. 27. és 28.)
Kardos Tibor: K. I. emlékére. (Élet és Irodalom, 1962. 44.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője