Kéri Menyhért
Kéri Menyhért

2025. január 20. Hétfő

Kéri Menyhért

meteorológus

Születési adatok

1914. november 4.

Kecskemét

Halálozási adatok

2007. május 4.

Budapest

Temetési adatok

2007. május 29.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Kéri Menyhért (†1931) tanító, pályája elején a Kecskemét környéki tanyavilágban, később Kecskemét városban működött, Réthey–Prikkel Mária Irma (1892–1958). Testvére: Kéri László. F: 1941-től Faubl Gizella (1917–1980). Fia: Kéri Menyhért (1943–) és Kéri László (1953–).

Iskola

Elemi és középiskoláit Kecskeméten végezte, ott is éretts. (1933). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen természetrajz– földrajz szakos tanári okl. (1938), bölcsészdoktori okl. szerzett (1941), a földrajzi (éghajlattani) tudományok kandidátusa (1962).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Meteorológiai Intézete gyakornoka (1935–1939), Kecskeméten internátusi tanár, majd a kecskeméti Református Leánygimnázium r. tanára (1938–1939). Az Országos Meteorológiai Intézet (OMI), ill. az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) észlelője (1939–1940), a Csapadékhálózati Osztály gyakornoka (1940–1941), kísérletügyi asszisztense, osztályvezető-helyettese (1941–1942), meteorológiai adjunktusa (1942–1947), osztálymeteorológusa (1947–1953). Az OMSZ Csapadékhálózati Osztálya (1953–1954), Éghajlati, ill. Tájékoztató és Adatfeldolgozó Osztálya (1954–1958), Biometeorológiai, ill. Agro-biometeorológiai Osztálya osztályvezető tud. főmunkatársa (1958–1977), tud. tanácsadója (1968–1977). A Marczell György Obszervatórium helyettes vezetője (1961–1977), Hidrometeorológiai és Éghajlati Főosztálya főosztályvezető- helyettese (1963–1977) és az OMSZ Könyvtárának vezetője (1964–1977). Éghajlattani kutatásokkal, elsősorban Magyarország csapadékklímájának vizsgálatával, agro- és biometeorológiai alkalmazásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért a magyarországi és budapesti hóviszonyok feldolgozása, a hómegfigyelések magyarországi története, a hóviszonyok térbeli képének komplex kutatása terén (pl. hidrológia, mezőgazdaság, közlekedés, közegészségügy, erdőgazdaság, téli sportok stb.).

Emlékezet

Budapesten (Országút, II. kerület Keleti Károly utca 23.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Biometeorológiai és Sugárzási Szakbizottsága titkára (1958–1959), Elnöki Meteorológiai Bizottsága tagja (1960-tól). A Magyar Meteorológiai Társaság választmányi tagja, titkára (1950–1961), főtitkára (1961-től), majd tb. tagja. A Magyar Földrajzi Társaság tb. tagja, a Magyar Balneológiai Egyesület elnökségi tagja, a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemérem (1960). MTESZ Érem, Vadas-érem, Pro Meteorologia Díj, Steiner Lajos-emlékérem (1959), a Magyar Meteorológiai Társaság Szakirodalmi Nívódíja (1971 és 1978), Berényi Dénes-díj (1995), Schenzl Guido-díj (2001).

Főbb művei

F. m.: Felhőszakadás Debrecenben. Berényi Dénessel. (Debreceni Szemle, 1937)
Szárazsági számok Magyarországról. Magyaróvár, Budapest, Debrecen. 1871–1940. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1941)
A Hajdúság és a Nyírség hóviszonyai. (Bp., 1947)
A csapadékmérő állomáshálózat fejlődése. (Az Időjárás, 1948)
Új hóvastagság-mérési módszer ismertetése. (Az Időjárás, 1949)
A Tiszavölgy csapadéktérképei. (Hidrológiai Közlöny, 1950)
Problémák a hótakaró éghajlati értékeinek kiszámításával kapcsolatban. (Bp., 1951)
Az időjárás. (Szabad Föld téli esték. Bp., 1952)
A tél varázsa a hótakaró. (Felhők fölött – felhők alatt. Szerk. Kakas József. Bp., 1952)
Magyarország hóviszonyai. 1929/30–1943/44. (Magyarország éghajlata. 7. Bp., 1952)
Hótakaró-gyakorisági értékek Magyarországról. (OMI beszámolók az 1953. évi kutatásokról. Bp., 1953)
A csapadékösszegek gyakorisága 50 évi – 1901–1950 – megfigyelések alapján. Kulin Istvánnal. Sajtó alá rend. Kakas József. (Bp., 1953)
A területi csapadékátlagokról. – A felsikló és a záporcsapadékok szétválasztása az éghajlati megfigyelések alapján. Szakács Gy.-nével. (Az Időjárás, 1954)
Budapest hóviszonyai. (OMI beszámolók az 1955. évi kutatásokról. Bp., 1955)
Az időjárás és az éghajlat hatása a sportteljesítményekre. Arnóti Tiborral. – A melbourne-i olimpiai bioklimatikus kérdései. Arnóti Tiborral. (Testneveléstudomány, 1955)
A Magyar Meteorológiai Társaság II. orvosmeteorológiai tanfolyamának előadásai. Szerk. Kérdő Istvánnal. (Bp., 1956)
Vízháztartás- és erózió-kutatóállomás Kisnánán és Szarvaskondorosvölgyben. (Az Időjárás, 1957)
A hó térfogatsúlyának változása. Hidrológiai tanulmány a vízháztartás köréből. Salamin Pállal. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958)
Hőmérséklet, szél, hó és fenológiai térképek. (Magyarország éghajlati atlasza. Bp., 1960)
A hó Magyarországon. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1961)
Az istálló-mikroklímavizsgálatok metodikai kérdései. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Hévíz biometeorológiai sajátosságai. (Hévízfürdő természeti viszonyai és gyógyászatának néhány részlete. Szerk. Hille Alfréd. Bp., 1961)
Összehasonlító mikroklíma-vizsgálatok szarvasmarha- istállókban. Szép Ivánnal. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1962 és 1–4. Magyar Állatorvosok Lapja, 1962– 1964)
Az 1962–1963. évi gazdasági év időjárásának általános jellemzése. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredményei. 1963. Bp., 1965)
Kurze Geschichte und Resultate der im Meteorologischen Institute der Universität Debrecen Ausgeführten aerologischen Untersuchungen. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series Geographica, Geologica et Meteorologica, 1969)
Európa klímaatlasza. I. köt. Kakas Józseffel, Péczely Györggyel. (Bp., 1971)
A Mecsek hegység éghajlata. Simor Ferenccel. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közleményei. Pécs, 1974)
A Balaton térségének bioklímája. (A Balaton éghajlata. A Balaton térségének éghajlati jellegzetességei, hő- és vízháztartás, bioklímája. Szerk. Béll Béla, Takács Lajos. Bp., 1974)
A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Hajósy Ferenccel, Kakas Józseffel. (Az OMSZ hivatalos kiadványai. 42. Bp., 1975)
A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Többekkel. (Légkör, 1977)
A klimatikus és vízrajzi viszonyok megismeréstörténete. Lovász Györggyel. (Baranya megye természeti földrajza. Szerk. Babics András, Lovász György, Szita László. Pécs, 1977)
Mecsek és környéke. Útikalauz. Többekkel. (Bp., 1979)
Klímaév-típusok gyakoriságának tér- és időbeli változásai a Kárpát-medencében. Zólyomi Bálinttal, Horváth Ferenccel. (Változó környezetünk. Pécs, 1999).

Irodalom

Irod.: Zách Alfréd: K. M. nyugalomba vonult. (Légkör, 1977)
Interjú K. M.-tel. (Légkör, 1985)
Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. (Bp., 2004)
Simon Antal: K. M. köszöntése 90. születésnapján. (Légkör, 2004)
Dunkel Zoltán: K. M. (Légkör, 2007)
Probáld Ferenc: K. M. (Földrajzi Közlemények, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője