Kerpely Kálmán
Kerpely Kálmán

2022. szeptember 25. Vasárnap

Kerpely Kálmán, krassai lovag

mezőgazda, növénytermesztő

Születési adatok

1864. október 13.

Oravicabánya, Krassó vármegye

Halálozási adatok

1940. június 24.

Budapest

Temetési adatok

1940. június 26.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: krassai lovag Kerpely Antal, id. (1837–1907) kohómérnök, az MTA tagja. Testvérei közül: Kerpely Antal, ifj. (1866–1917) kohómérnök. F: 1893-tól kisterpesi és spizzai Markovits Emma (1869–1945). Fia: Kerpely Kálmán, ifj. (1894–1959) kohómérnök, Kerpely Vince és Kerpely Antal legifj. (†1982). 

Iskola

A Keszthelyi Gazdasági Tanintézetben gazda okl. szerzett (1884), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) támogatásával a halle-wittenbergi tudományegyetemen tanult (1889–1890), az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.).

Életút

A Keszthelyi Gazdasági Tanintézetben a gazdasági növénytan, a növényélettan és a növénykórtan előadó tanára (1889–1892), a Debreceni Gazdasági Tanintézetben a növénytermesztés r. tanára (1892–1897), a Tanintézet mb. (1897–1899), majd kinevezett igazgatója (1899–1904), egyúttal a debreceni dohánykísérleti állomás vezetője (1898–1907), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója (1907–1908). A Debreceni Gazdasági Akadémián a növénytermesztés ny. r. tanára (1908–1920) és az Akadémia igazgatója (1908–1913), egyúttal a dohánykísérleti intézet igazgatója is (1913–1920). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon (1920–1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a növénytermesztéstan ny. r. tanára (1934–1935). 

Talajerő-utánpótlással és a műtrágyázás kérdéseivel, elsősorban a különböző talajművelési módoknak a talajra és a növények fejlődésre gyakorolt hatásával foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi búzaélettani kutatások megindítása, a növény sokoldalú gazdasági hasznosításának komplex vizsgálatával az összehasonlító növénytermesztési kutatások kezdeményezője is. Jelentős eredményeket ért el a dohányfajták nemesítésében, a debreceni dohánykísérleti állomás alapítójaként alapvető munkásságot fejtett ki a hazai korszerű dohánytermesztés és -feldolgozás megteremtésében. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, munkássága Mosonmagyaróvárhoz és Debrecenhez kötődik. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

Elismertség

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) örökös t. tagja (1916-tól), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanács tagja (1920–1940). A Mezőgazdasági Múzeumi Tanács tagja (1911–1940). 

Elismerés

Cserháti-emlékérem (1924).

 

A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar t. doktora (1925). 

Szerkesztés

A Haladó Gazda szerkesztője. A Köztelek növénytermelési rovatának vezetője (1894–1938). 

Főbb művei

F. m: A czukorrépa mint iparnövény. Vezérfonal a czukorrépa okszerű termeléséhez. Színes rajztáblával és 69 ábrával. (Bp., 1890)
Tanulmány az őszi búza csírázásáról és első időszaki fejlődéséről. (Keszthely, 1890)
A búzaszem anatómiája és physiologiája. (A keszthelyi m. kir. tanintézet évkönyve, 1891 és külön: Nagykanizsa, 1892)
A búza bokrosodása. (Keszthely, 1892)
Jelentés az 1893. évben végrehajtott növénytermelési kísérletekről. (Debrecen, 1894)
A gabona megdűlése. (Keszthely, 1895)
Míveleti növényeink gyökélete. (Mezőgazdasági Szemle, 1897 és külön: Magyaróvár, 1897)
A dohánytermelési kísérleti állomáson az 1898. év folyamán végzett kísérletek. (Kísérletügyi Közlemények. II. köt. 1. Bp., 1899)
A párisi világkiállítás dohányai és dohánygyártmányai. (Köztelek, 1901 és külön: Bp., 1901)
Jelentés a dohánytermelési kísérleti állomáson végzett kísérletekről az 1899–1902. évek folyamán. (Kísérletügyi Közlemények. VI. köt. 4. Bp., 1904)
Utasítás a debreceni m. kir. gazdasági tanintézet hallgatóinak gyakorlati kiképzésére. 1903. Összeáll. (Debrecen, 1904)
Dohánymag termesztés. (Bp., 1907)
Az okszerű talajmívelés a szárazság elleni küzdelemben. (Köztelek Olcsó Könyvtára. Bp., 1910)
A műtrágyák helyes alkalmazása. (Köztelek Olcsó Könyvtára. II. évf. 3. füz. Bp., 1910)
A jó dohánykertész. (Köztelek Olcsó Könyvtára. VI. évf. 5–7. füz. Bp., 1914)
Adatok a foszfortrágyázás kérdéséhez. (Bp., 1930)
Adatok a magyar búza minőségi termeléséhez 1. A műtrágyázás. (Bp., 1931), Adatok az őszi repce műtrágyázásához. (Haladó Gazda, 1931 és külön: Bp., 1931)
A magyar búza víz- és táplálóanyag-igénye. – A műtrágyák hatása a búzasikér minőségére. (Bp., 1931)
Földműveléstan. Jegyz. (A Dux Közgazdasági Szeminárium kiadványa. Bp., 1932)
Rétkezelési tanulmányok. 2 táblával. (Köztelek, 1933 és külön: Bp., 1933)
Tanulmány a talaj vízkészletének és a termés nagyságának szoros kapcsolatáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jún. 12.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1941)
A trágyázási rendszer okszerű belterjességének mai mértéke. (A belterjes gazdálkodás. Bp., 1936)
Néhány újabb megállapítás a növénytermesztés terén. (Köztelek, 1936)
Műtrágyázási útmutató. Bittera Miklóssal és Fabriczius Endrével. (Az OMGE kiadványa. Bp., 1937)
Tanulmány a talaj vízkészletének és a termés nagyságának szoros kapcsolatáról. (Bp., 1941)

Irodalom

Irod.: Budai Barna: K. K. huszonöt éves pályafutás. (Köztelek, 1910)
Takács Zsigmond: A m. kir. dohánytermelési kísérleti állomás. (Debrecen-Pallagpuszta, 1922)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Szabó Zoltán: K. K. – a kutató és tanítómester. (Köztelek, 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Fabricius Endre: K. K. (Köztelek, 1940)
Surányi János: K. K. emlékezete. (Köztelek, 1940), Obermayer Ernő: K. K. (Kísérletügyi Közlemények, 1941)
Penyigey Dénes: Megemlékezés dr. K. K. egyetemi tanárról… (Georgikoni napok tanácskozásai. Szerk. Hajós Vilmos. Keszthely, 1964)
Bajai Jenő: Emlékezés K. K.-ra születésének 100. évfordulóján. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Magyar agrártörténeti életrajzok. II. köt. I–P. (Bp., 1988)
Varga János: 125 éve született K. K. (Növénytermelés, 1989)
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: K. K. (Agrofórum, 2010). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője