Kertai György
Kertai György

2025. január 18. Szombat

Kertai György

geológus

Születési adatok

1912. augusztus 21.

Budapest

Halálozási adatok

1968. május 11.

Budapest

Temetési adatok

1968. május 17.

Budapest

Farkasrét


Család

Katolikus hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Kertai Nándor (1888–1943) gyógyszerész, a Rex Rt. igazgatója Szőnyi Margit gyógyszerész. F: Bodnár Klára, a Magyar Kereskedelmi Kamara tisztviselője. Gyermektelen. 

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1935), az alkalmazott kőzettan, különös tekintettel a kőolaj és földgáztartó kőzetekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1962), az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.). 

Életút

Budapesten állástalan tanár, ill. a Siemens-vasöntő munkása (1935–1937), a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) kutató geológusa és a nagykanizsai kerület vezető geológusa (1937–1944), a II. világháború végén munkaszolgálatos (Sopronbánfalván, 1944–1945), majd a MAORT Geológiai Osztályának osztályvezető főgeológusa (1947–1949). A Nehézipari Minisztérium országos főgeológusa (1949–1951), a Magyar–Szovjet Olajipari Vállalat iparági főmérnöke, ill. főgeológusa (1952–1957), a Kőolajipari Tröszt kutatási főosztályvezetője (1957–1963), az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kutatási vezérigazgató-helyettese (1963–1964), a Központi Földtani Hivatal elnöke (1964–1968). A Szegedi Tudományegyetem Földtani Tanszéke magántanára (1947–1949), az ELTE TTK-n a kőolajföldtan előadója (1949-től). C. egy. tanár. 

Ásványtannal, szénhidrogén-kutatással, kőolajföldtannal foglalkozott. Nevéhez fűződik – többek között – a kiscsehi–lendvaújfalui–nagylengyeli és a görgeteg–babócsai szénhidrogéntelepek feltárása, ill. az irányításával kidolgozott elvek alapján tárták fel a Nagy-Alföld jelentős szénhidrogéntelepeit. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a szénhidrogéntelepek rendszerezése és új nómenklatúrájának kidolgozása terén. 

Emlékezet

Budapesten (II. kerület Vörös Hadsereg útja 102.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). 

Elismertség

Az MTA Földtani Szakbizottsága alelnöke (1950–1962), Kőolaj–földgáz és Vízbányászati Szakbizottsága elnöke (1963–1968). A Magyarhoni Földtani Társulat választmányi tagja (1949-től), titkára (1950–1952), főtitkára (1952–1954), elnöke (1960–1966). A Magyar Geofizikusok Egyesülete alapító tagja (1954-től).

 

Az International Union of Geological Sciences tagja (1964–1968).

Elismerés

Munka Érdemérem (ezüst, 1972), Munka Érdemrend (1954; arany, 1966).

 

Kossuth-díj (1953). 

Szerkesztés

A Földtani Közlöny felelős szerkesztője (1950–1953). 

Főbb művei

F. m.: Rudabánya oxidációs zónájának új ásványai. – Hidrotermális aragonit andezitből és mészkőből. (Földtani Közlöny, 1935)
Ércmikroszkópi és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri Érchegységből. Egy. doktori értek. is. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1936)
A kőolaj geokémiája. (Búvár, 1938)
Fúrólyukak elektromos szelvényezése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1940)
A fúrómagokban talált folyadékmennyiség és a rétegtartalom között tapasztalt összefüggés. – Van-e káros hatása a szénhidrogén-kutató fúrásoknak a „Magyar–Horvát” medencében? (Bányászati és Kohászati Lapok, 1944)
A magyarországi ásványolaj-termelés és ásványolaj-kutatás jelenlegi helyzete. (Közgazdaság, 1946. nov. 3.)
A kőolajtermelés földtani tényezői. (Magyar Technika, 1947)
A dél-dunántúli magyar kőolaj és annak termelési problémája. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 1947)
Kőolajföldtani alapismeretek. Monográfia és egy. tankönyv is. 1 táblával és 2 térképpel. (A nehézipar könyvei 17. Bp., 1951)
A magyarországi olaj- és földgázvagyon növelésének lehetőségei. Ötéves tervünk anyag- és energiakérdései. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
A kőolaj keletkezése, kutatása és feltárása. (Vezérfonal városi előadók számára. Bp., 1951)
A magyarországi kőolaj- és földgáztelepek keletkezése. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
A dialektika néhány kérdéséről a geológiában. (Földtani Közlöny, 1952)
Kőolajföldtan. K. Gy. előadásai nyomán összeáll. Kókai János. Az ELTE Élet- és Földtudományi Kara jegyzete. (Bp., 1953
2. kiad. 1955
az ELTE TTK jegyzete. 3. kiad. 1957)
A magyarországi medencék és kőolajtelepek szerkezete a kőolajkutatás eredményei alapján. (Földtani Közlöny, 1957)
Húsz esztendős a magyar kőolajbányászat. (Bányászati Lapok, 1957)
Oil and Natural Gas in Hungary. (Acta Geologica, 1957)
A magyarországi szénhidrogén-kutatás eredményei. 1945–1960. (Földtani Közlöny, 1960 és külön: Bp., 1960)
Typen der Erdöl- und Erdgaslagerstätten in den Ablagerungen des Mezozoikums von Ungarn. (Erdölzeitschrift, 1961)
A mezozoikum kőolajföldtani jelentősége. (A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 1961)
Kőolajföldtan. 1–2. K. Gy. előadásai alapján összeáll. Kleb Béla. Az ELTE TTK jegyzete. (Bp., 1961 és utánnyomások: 1962–1972)
A földgáztelep kialakulása és viszonya a földtani szerkezetben. Doktori értek. (Bp., 1962)
A magyarországi földgáztelepek kialakulásáról és továbbkutatásuk alapelvéről. – A kőolaj keletkezéséről. – K. Gy. elnöki megnyitója a Magyarhoni Földtani Társulat 1962. máj. 9-iki r. közgyűlésén. (Földtani Közlöny, 1962)
A kőolaj- és földgáztelepek földtani alakulata közötti és termelési rendszerének összefüggése. Kassai Lajossal. (Bányászati Lapok, 1963)
A reménybeli ásványi nyersanyagkészletek becsléséről. A reménybeli szénhidrogénkészletek egy számítási módszere. Elnöki megnyitó a Magyarhoni Földtani Társulat 1963. márc. 27-i ülésén. (Földtani Közlöny, 1963)
Földtan-kutatásunk helyzete és feladatai. K. Gy. elnöki beszéde. (Földtani Közlöny, 1965)
A kutatás komplexitásáról és a paleogeológiai térképek kérdéséről. A Tokajhegyaljai Vándorgyűlés elnöki megnyitója. 1965. jún. 19. Sárospatak. (Földtani Közlöny, 1966)
Kőolajföldtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1966)
Tájékoztató a II. ötéves terv földtani kutatásainak kiértékeléséről. 7 táblával. (A Központi Földtani Hivatal kiadványa. Bp., 1966)
Prof. dr. Sándor Koch. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Minerologica-Petrographica, 1966)
A magyarországi földgázkincs és CO2-tartalmának keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. okt. 31.
megjelent: MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1967)
A magyarországi szénhidrogén- és szénkutatás feladatai. (Bányászati Lapok, 1967)
Geology of the Pannonicum. Oil- and Hydrogeology of the Basin Fillings. Alföldi Lászlóval. (Proceedings of the International Geological Congress. Prague, 1968. Guide to Excursion. Bp., 1968)
A kőolaj és a földgáz vegyi összetétele és keletkezése. Monográfia. Sajtó alá rend. Szurovy Géza. (Bp., 1972)

 

írásai napilapokban: A magyar föld folyékony kincse. Új módszerek, új távlatok és feladatok a hazai kőolaj feltárásában. (Szabad Nép, 1955. okt. 9.)
A kőolaj és a földgáz kutatása. (Népszabadság, 1960. márc. 16.). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. máj. 12.)
K. Gy. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1968)
K. Gy. olajgeológus, akadémikus. (Földtani Kutatás, 1968)
Dénes György: K. Gy. (Karszt és Barlang, 1968)
Székely Lajos: K. Gy. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1968)
Dank Viktor: K. Gy. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1969)
Dank Viktor: K. Gy., olajgeológus, akadémikus. (Miskolc, 1987)
Tóth János: K. Gy. (Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1987)
Dank Viktor: K. Gy. (Földtani Kutatás, 1988)
Bátyai Jenő: Az Alföld szénhidrogén-geológusa. (Szeged [folyóirat], 1993)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője