Kertay Nándor
Kertay Nándor

2020. november 23. Hétfő

Kertay Nándor

állatorvos

Névváltozatok

1940-ig Kerbler Nándor 

Születési adatok

1892. május 27.

Budapest

Halálozási adatok

1963. február 7.

Budapest

Temetési adatok

1963. február 14.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Sulyok Mária. Leánya: Kertay Cecília; fia: Kertay Nándor, ifj. 

Iskola

Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1919), állatorvos-doktori okl. szerzett (1922), az állatorvos-tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953). 

Életút

Az Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézete szakasszisztense, kutató-állatorvosa (1919–1933), az Állami Oltóanyagtermelő Intézet, ill. a Phylaxia tud. munkatársa (1933–1952); állategészségügyi tanácsosi rangban (1943–1944). Az Országos Korányi Tbc Intézet Mikrobiológiai Osztálya alapító osztályvezetője (1953–1963). 

Az Országos Bovin Tbc Bizottság elnöke. 

Oltóanyag-kísérleti kutatásokkal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a kutyák veszettségével foglalkozott: kidolgozta a veszettség elleni védőoltóanyag üzemszerű termelésének módszerét, amely a kötelező eboltás bevezetésének alapvető feltétele lett. Később érdeklődése az állati (humán) és a szarvasmarha (bovin) tuberkulózis betegség összehasonlító vizsgálata felé fordult. Nevéhez fűződik a tuberkulin-termelés tökéletesítése, Magyarországon elsők között állított elő tisztított tuberkulint. Munkásságával nagymértékben hozzájárult a szarvasmarha-tuberkulózis és a kutyák veszettségének magyarországi visszaszorításához. További kutatási területei: az állati tuberkulózis megbetegedések közegészségügyi és járványügyi vonatkozásai; a gümőkóros megbetegedések befolyásolása dextránnal és származékaival; tuberkulinok hatásvizsgálata; tej, tejkészítmények és tejtermékek baktérium- és vírusfertőzöttsége. Írásai Kerbler Nándor és Kertay-Kerbler Nándor néven is megjelentek. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. 

Főbb művei

F. m.: Kerbler Nándor néven: A házinyúl szemének mellékszervei. Állatorvos-doktori értek. (Bp., 1922)
Konzerválás cukoroldattal. – Új zsigerkonzerválási eljárás. (Állatorvosi Lapok, 1926)
Ekzema seborrhoicum okozta otitis externa lónál. (Állatorvosi Lapok, 1927)
Bacillus suipestifer eredetű húsmérgezés. (Állatorvosi Lapok, 1928)
Vizsgálatok a galambok paratyphusáról. Csontos Józseffel. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
A Rohchloramin és a Streuchloramin baktériumölő hatásáról. (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
A kutyák veszettség ellenes védőojtása alkalmával tapasztalt helyi reakciókról. – A veszettség fix vírusának termeléséről. (Állatorvosi Lapok, 1930)
A magyarországi fix veszettségi vírus fontosabb biológiai tulajdonságai. 1–2. Aujeszky Aladárral. (Állatorvosi Lapok, 1932
és külön, egy füzetben: A M. Kir. Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének Kiadványai. 3. Bp., 1932)
A veszettség fix vírusának a liquor cerebrospinalisban való előfordulásáról. – Szabályrendelet az ebek kötelező veszettség elleni védőojtásáról. (Állatorvosi Lapok, 1932)
Kísérleti állatoknak egészben, ép és kóros szerveknek természetes színben való konzerválása. – Baktérium- és gombatenyészetek állandósítása. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933)
A kutyák Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei veszettség elleni kötelező oltásáról. Keszthelyi Tivadarral. – A vér és a tej lyssavírus-tartalmáról. (Állatorvosi Lapok, 1934)
Veszettséggel fertőzött állatok védőoltásának egyszerűsítéséről. – A veszettség elleni védőoltások újabb eredményei. Köves Jánossal. (Állatorvosi Lapok, 1936)
A lyssa. (Gyógyászat, 1938 és külön: Bp., 1938)
Tuberkulin készítése synthetikus tenyésztőtalajok felhasználásával. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1940)

 

Kertay-Kerbler Nándor néven: A háziállatok veszettség elleni sorozatos védőoltásának újabb egyszerűsítése. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1946)
A glycerin hatása a veszettség fix vírusára. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949
németül: Acta Veterinaria, 1951)

 

Kertay Nándor néven: Kísérletek fertőző sertésbénulás elleni védőoltás kidolgozására. Elek Pállal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951
németül: Acta Veterinaria, 1951)
Vizsgálatok az emlős gümőbacillusok új típusával. – A rágcsálók elleni bakteriológiai harc, mint a fertőző betegségek prophylaxisa. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
Untersuchungen über einen Stamm des Volebazillus – Mycobacterium tuberculosis var. muris. (Acta Veterinaria, 1952)
Vizsgálatok a mycobacterium tuberculosis madártípusával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1952 és A tuberkulózis kérdései, 1952)
A szarvasmarhák tüdőgümőkórjának megállapítása gümőbacillusok kimutatásával. – A tuberkulinok hatásosságának megállapítása szerológiai eljárással. Almássy Károllyal és Elek Pállal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
Feststellung der Rindertuberkulose mit Hilfe der Hämolyseprobe nach Middlebrook. Szabó Szűcs Jánossal. – Westbestimmung von Tuberkulinen Mittels eines serologischen Verfahrens. Almássy Károllyal és Elek Péterrel. (Acta Veterinaria, 1953)
Az ellenanyag-termelés alakulása gümőkóros szarvasmarhákban a tuberkulin-reakció folyamán. Elek Pállal és Szabó Szűcs Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
A bovin és a humán tuberkulózis kérdéséről. Ferenczi Györggyel. (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 17. Bp., 1955)
A bovin tuberkulózis jelentőségéről és hazai elterjedéséről. (Népegészségügy, 1956)
Egy község szarvasmarha-állományának vizsgálata gümőkórra szerodiagnosztikai és allergiás próbákkal. Szabó Szűcs Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Az emberi és állati tuberkulózis kapcsolatai. Ferenczi Györggyel. (Természettudományi Közlöny, 1957)
Über die Anwendbarkeit der middlebrookschen Hämolyse-Reaktion zur Feststellung der menschlichen und tierischen Tuberkulose. (Acta Microbiologica, 1958)
Az állatok gümőkórjának közegészségügyi jelentősége. (Gümőkór. Bp., 1959)
Rezisztencia-vizsgálatok budapesti új betegek tuberkulózis baktériumaival. – Tisztított tuberkulin termelése egyszerűbb eljárással. Medveczky Endrével. (Tuberkulózis, 1959)
A tuberkulinról és újabb, egyszerű készítéséről. Medveczky Endrével. (Gyógyszerészet, 1959)
A Mycobacterium tuberculosis típusainak meghatározása gümőkóros sertésekben. Jirkovszky Margittal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
Neue Angaben über die Verbeitung der extrapulmonalen menschlichen Tuberkulose vom Bovin-Typus in Ungarn. Szabó Istvánnal. (Acta Microbiologica, 1959)
Újabb adatok a bovin típus szerepéről az emberi extrapulmonalis tuberkulózisban. Szabó Istvánnal. – A bovin típus okozta gyermekkori tuberkulózis járványtani és klinikai jelentősége. Dolozselek Gyulával és Makádi Margittal. (Tuberkulózis, 1960)
A tengerimalacok gümőkóros megbetegedésének befolyásolása dextránnal. Fodor Tamással. – Az intrakután beoltott dextrán hatása a tengerimalac kísérleti gümőkórjára. Fodor Tamással. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1961)
A mycobacterium tuberculosis bovin típusának előfordulása az emberek gümőkóros megbetegedésében, a Kiskőrösi járásban. Horváth Józseffel és Vén Ferenccel. A mycobacterium tuberculosis előfordulása tejben és tejkészítményekben. (Népegészségügy, 1961)
A gyermekkori bovin tuberkulózis epidemiológiai és klinikai jelentősége. Dolozselek Gyulával és Makádi Margittal. (32. Tbc Nagygyűlés. Előadások. Bp., 1962)
A dextrán hatása a házinyulak kísérleti gümőkórjára. Fodor Tamással. – A mycobacterium tuberculosis kimutatása és típusának meghatározása extrapulmonalis műtéti anyagból. Joós Mártával. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
Összehasonlító bakteriológiai vizsgálatok a Marton-féle váladékvevővel nyert köhögtetéses hörgőváladékkal a gümőbaktériumok kimutatására. Marton Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1962. 12.)
Adatok a lógümőkór oktanához. Vizy Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
Dezoxi-ribonukleinsav hatása a tbc baktériumokkal intrakután fertőzött tengerimalacok gümőkórjára. Fodor Tamással és Tárnok Ivánnal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1963). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1963. febr. 13.)
K. N. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
In memoriam K. N. (Orvosi Hetilap, 1963. 10.)
Fodor Tamás: Megemlékezés K. N.-ról. (Pneumologia Hungarica, 1983). 

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves halálozási adata: febr. 14.! Az a temetés napja! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015