Család

Testvére: Pataky Lászlóné Késmárky Katalin. 

Iskola

Középiskoláit a bonyhádi és a pécsi cisztercita gimnáziumban végezte. A budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. (1887), hittudományi doktori okl. (1894), az egyházjog tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1902); pappá szentelték (1887). 

Életút

A gr. Károlyi család nevelője (Fóton, 1887–1897), a pécsi püspöki jogakadémián (= pécsi püspöki joglíceumban) az egyháztörténet ny. r. tanára és az egyházjogi és jogtörténelmi tanszék vezetője (1897–1910), a jogakadémia igazgatóhelyettese (1910–1915), igazgatója (1915–1923). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az egyháztörténet ny. r. tanára (1922–1926), az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1923–1924).

Szentszéki bíró (1900-tól), almásmonostori c. apát (1918–1922). 

A magyar katolikus jogrendszer, a magyar legfelsőbb papság jogállásának vizsgálatával, a magyar nemzeti szellem állami és jogi emlékeinek feltárásával foglalkozott. 

Emlékezet

Pécsett élt és tevékenykedett, Pécsi Központi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). 

Elismertség

A Pécs-Baranyamegyei Múzeumegyesület választmányi tagja, Pécs szabad kir. város törvényhatósági bizottságának választott tagja (1909-től). A Pécsi Tudományos és Művészeti Társaság, majd a Pécsi Műbarátok Köre elnöke (1919–1921). 

Szerkesztés

A Pécsi Közlöny főszerkesztője (1903), a Dunántúl felelős szerkesztője (1911–1916), főszerkesztője (1916–1918). A pécsi püspöki joglyceum évkönyve szerkesztője (1914/15–1917/18 és 1921/22).