Kesselyák Adorján
Kesselyák Adorján

2020. október 28. Szerda

Kesselyák Adorján

biológus, zoológus

Születési adatok

1906. január 15.

Ungvár, Ung vármegye

Halálozási adatok

1951. november 25.

Szeged

Temetési adatok

1951. november 28.

Szeged

alsóvárosi temető


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori (1928) és természetrajz–kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1929), a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Berlinben tanult tovább (1929–1931), az oknyomozó állattan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1938). A biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, posztumusz, 1952). 

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetében Méhelÿ Lajos, majd Dudich Endre tanársegéde (1934–1937), egy. adjunktusa (1938–1940). A Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Intézet, ill. a Szegedi Pedagógiai Főiskola Állattani Tanszéke ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1940–1951); közben a Főiskola igazgatója (1944–1945). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1948–1949). A Nápolyi Egyetem Zoológiai Intézetének vendégkutatója (1939). 

A Baross Gábor-telepi Polgári Egyesület elnöke (1938–1940). 

Orvosnak készült, ám érdeklődése korán a biológiai (zoológiai) kutató- és gyűjtőmunka felé fordult. Harmad- és negyedéves korában elnyerte a Pázmány Péter Tudományegyetem állattani pályadíját. Tudományos pályafutásának kezdetén fejlődésbiológiai kérdésekkel foglalkozott, majd rendszertani problémákat, elsősorban az ászkarákok, a fonál- és gyűrűsférgek oknyomozó fejlődéstanát vizsgálta. Számos új ászkarákfajt fedezett fel, ill. több igen ritka faj magyarországi előfordulását sikerült elsőként bizonyítania. Vizsgálta az állati szemlencse regenerációját, új érzékszervet fedezett fel a levéllábú rákoknál, ill. először neki sikerült a víziászka petéit in vitro felnevelnie és élettani viszonyait felderítenie. Vizsgálataihoz új, tartós preparátumfestési eljárást is kidolgozott, valamint szintetikus úton előállította az akkoriban beszerezhetetlen kanadabalzsamot.

 

Meghatározó szerepet vállalt a Tisza folyó zoológiai kutatásának magyarországi elindításában: ő készítette el az első tervezetet a Tisza-völgyre korlátozott Tisza-kutatásra vonatkozóan (1945-ben). Ő találta meg a Tisza folyóban a Cordylophora caspia (= telepes hidroidpolip) nevű csalánozót. 

Emlékezet

Egyetemi tanári kinevezése után költözött Szegedre, addig Nagytétényben, a Baross Gábor-telepen (ma: Budapest, XXII. kerület) élt és tevékenykedett. Egy előadása során, a Tiszán érte a szívhalál; Szegeden, az Alsóvárosi Temetőben nyugszik. 

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1947). 

Főbb művei

F. m.: Miként fejlődhetett a Haplophthalmusok párzószerve? Egy. doktori értek. (Bp., 1928)
A Halophilosciák egy generikus bélyegéről. (Studia Zoologica, 1930)
Fejlődésmechanikai vizsgálatok a sebespisztráng szemén. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933)
A szemlencse-regeneráció kiváltó tényezői. – Adatok a Streptocephalus torvicornis Waga kerületi idegrendszerének ismeretéhez. (Állattani Közlemények, 1935)
Ideg nélküli embrió. (Természettudományi Közlöny pótfüzet, 1935)
Bars vármegye szárazföldi ászkarákjai. (Állattani Közlemények, 1936)
A Tihanyi félsziget Ispoda faunája. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1936)
A természetes halál az állatvilágban. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A Kőszegi hegység szárazföldi ászkarákfaunája. (Vasi Szemle, 1937
és külön: A Kőszegi Múzeum Közleményei. 1. Szombathely, 1937)
Az állatok fejlődése. (Természet világa. Az állatok élete. I. Bp., 1943)
Az állati fejlődés belső lényege. (Természettudományi Közlöny pótfüzet, 1943)
Telepes hydroidpolip a Tiszából. – A közönséges víziászka ivadékgondozásának lényege az ászkarákok törzsfejlődésének megvilágításával. 3 táblával. (Állattani Közlemények, 1943)
A Tisza természettudományi monográfiájának tervezete. (Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, 1944/45. Szeged, 1946)
Zsinórférgek. Nematoidea. – Kevéssertéjű férgek. Oligochaeta. (Az állatok gyűjtése. I. köt. Bp., 1948)
Állatrendszertani compendium főiskolai hallgatók számára. (Kolozsvár, 1948). 

Irodalom

Irod.: Wagner János: K. A.: Miként fejlődhetett a Haplophthalmusok párzószerve? (Állattani Közlemények, 1928)
Dudich Endre: K. A. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1956)
Bába Károly: K. A. (Életem a főiskoláért. Ábrahám Ambrus önéletrajzi írása. Szerk. Horváthné Szélpál Mária. Szeged, 1993)
Bába Károly: The Antecendes of the Tisza Research. (Tiscia, 1995)
Víg Károly: Szombathely és Kőszeg környéke faunisztikai feltárásának története a kezdetektől 1950-ig. (Állattani Közlemények, 1998)
Szegedi Tanárképző Főiskola. Történet. Almanach. 1873–1998. (Szeged, 1998)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015