Kessler Hubert
Kessler Hubert

2024. december 8. Vasárnap

Kessler Hubert

geográfus, barlangkutató, karsztkutató, hidrológus

Névváltozatok

Kessler Hubert Artur 

Születési adatok

1907. november 3.

Nagyszeben, Szeben vármegye

Halálozási adatok

1994. február 1.

Budapest

Temetési adatok

1994. február 16.

Budapest

Farkasrét


Család

Erdélyi szász családból származott. Sz: Kessler Károly (1872–1954) katonai állatorvos, Guggenberger Emma, Guggenberger Lipót (1839–1904) és Ipsen Josefin (1844–1901) leánya. F: 1. 1935-től Szekula Mária (1908–1977). Özvegy. 2. Szabó Margit (1925–1999). 

Iskola

A József Műegyetemen mérnöki okl. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen geológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1938). 

Életút

A Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium műszaki előadója (1935–1941), az Állami Földtani Intézete kísérletügyi asszisztense (1941. júl.–dec.), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) előadójaként az Aggteleki-barlang igazgatója (1942–1945). Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) előadója (1948–1949). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézete, ill. a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) kutatómérnöke (1949–1952), tud. munkatársa és a Karsztvíz- és Forráskutató Csoport, ill. Osztály osztályvezető főmérnöke (1952–1965), a Magyar Alumíniumipari Tröszt bauxitbányáinak főhidrológusa (1965–1972). A Természetvédelmi Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) nyugdíjas szaktanácsadója (1972-től). 

Karszt- és barlangkutatással foglalkozott. Magyarország hasznosítható karsztvízkészleteinek meghatározója, a karsztvizek hasznosítási lehetőségeinek és a mesterséges beavatkozások karsztvizekre gyakorolt hatásának nemzetközileg is elismert kutatója, az országos forráskataszter létrehozója.

 

Nevéhez fűződik – többek között – a budapesti Szemlő-hegyi barlang első feltárása és első vázlatos térképeinek elkészítése (Kadic Ottokárral, 1930), a szlovákiai Domica- és az aggteleki Baradla-barlang közötti összeköttetés felfedezése, a Styx-patak vízzel borított folyosóján keresztül (Sandrik Józseffel, 1932), a budapesti Ferenc-hegyi-barlang részletes feltárása és felmérésének irányítása (1933), az erdélyi Homoródalmás környéki Zichy-barlang második szakaszának, valamint a Csarnóházai-barlang első bejárása (1941). Konrád Ödönnel elkészíttette a Baradla-barlang 1:2000 méretarányú térképét. Tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős. 

Emlékezet

Budapesten (XI. kerület, Ménesi út 19.) és Aggteleken élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére, aggteleki lakásából Kessler Hubert Emlékházat alakítottak ki (megnyitották: 2008. júl. 25-én). Róla nevezték el a kb. 1 kilométer hosszú és 200 méter mély Kessler Hubert-barlangot (a Keszthelyi-hegységben). 

Elismertség

A Magyar Barlangkutató Társaság alapító tagja (1926), majd kezdeményezte újjáalakulását Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság néven (1958-tól). 

Elismerés

Jósvafő díszpolgára (posztumusz, 1999).

 

Pro Natura Emlékérem, MTESZ Díj (1987). 

Főbb művei

F. m.: A Vecsembükki és Almási zsombolyok. (Turistaság és Alpinizmus, 1927)
A modern barlangkutatás technikája. (Turisták Lapja, 1931)
A zsombolyok keletkezéséről. (Barlangvilág, 1932)
Aggteleki felfedezések. (Turistaság és Alpinizmus, 1932)
Die Aggteleker Höhle. Ein 20 km Langers unterirdisches Entwässerungssystem. (Hidrológiai Közlöny, 1932)
Hazánk két legmélyebb barlangja. (A Természet, 1932)
A Nagy-Baradla, hazánk legnagyobb természeti ritkasága. A Jósvafő–Aggtelek–Hosszúszói óriás cseppkőbarlang leírása és feltárásának története. (A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató Szakosztálya kiadványa. Bp., 1934)
The Stalactive Cave Baradla at Aggtelek-Jósvafő in Hungary. (Hidrológiai Közlöny, 1934)
Feltáró kutatások a gömörtornai barlangvidéken. (Turistaság és Alpinizmus, 1934)
Die Riesenhöhlensystem bei Aggtelek. (Speleologische Jahrbuch, 1934–1936)
A barlangkutató felszerelése. (Turisták Lapja, 1935)
A modern barlangkutatás technikája. (Búvár, 1935)
A postumiai cseppkőbarlang. – Egy új barlang a Gömör-Tolnai karszthegységben. (Búvár, 1936)
Barlangok mélyén. Az előszót írta Lambrecht Kálmán. A szerző 36 fényképfelvételével. (Világjárók – utazások és kalandok. 31. Bp., 1936
2. kiad. 1942)
A Kopolya-zsomboly. Egy új barlang a Gömör-Tolnai karsztban. (Földrajzi Közlemények, 1937)
Tavas barlang Tapolcán. (Búvár. 1937)
Az aggteleki barlangrendszer hidrográfiája. Egy. doktori értek. is. 4 táblával és 2 térképpel. (Földrajzi Közlemények, 1938 és külön: Bp., 1938)
A Tapolcai tavasbarlang. (Turisták Lapja, 1938)
Aggtelek, a világ legnagyobb tavasbarlangja. (Búvár, 1938)
Vass Imre, az Aggteleki-barlang első kutatója. (Turisták Lapja, 1940)
Az ősélet újabb nyomai az aggteleki cseppkőbarlangban. 2 táblával. (Természettudományi Közlöny, 1940)
Az aggteleki barlang leírása és feltárásának története. 8 táblával. (Bp., 1941)
Bihari feltárások. (A MÁFI 1942. évi jelentése. Bp., 1943)
Bihari búvópatakok nyomában. (Búvár, 1943)
A karsztvízkutatás és kitermelése. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1951)
Barlangtani kutatások Homoródalmáson és a régi Sebes kőrös áttörés környékén. (A MÁFI 1950. évi jelentései. Bp., 1952)
A karsztvíz feltárása. (Vízügyi Közlemények, 1952)
A karsztvíz kutatása és kitermelése. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952
2. bőv. és jav. kiad. 1955)
A karsztvíz feltárása. (Vízügyi Közlemények, 1952
és külön: a VITUKI kiadványa. Bp., 1953)
A lillafüredi Anna-barlang karsztforrásai. (Hidrológiai Közlöny, 1953)
A beszivárgási százalék és a karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása. (Vízügyi Közlemények, 1954)
A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása. (Hidrológiai Közlöny, 1954)
Új adat a beszivárgási görbéhez. (Hidrológiai Közlöny, 1955)
Forrástani részletvizsgálatok az aggteleki karsztvidéken. (A VITUKI Közleményei, 1955)
A Tantalbarlang. Óriásbarlangot tártak fel a Keleti-Alpokban. (Természet és Társadalom, 1955)
Lillafüred barlangjai. Megay Gézával. Ill. Csiby Mihály. (Miskolc, 1955
2. átd. kiad. 1961
3. átd. kiad. 1963)
A hasznosítható csapadék erdős területen. (Az Erdő, 1956)
A karsztos hévforrások utánpótlásának kérdése. (Hidrológiai Közlöny, 1956)
Az örök éjszaka világában. Monográfia. (Bp., 1957)
Das Aggteleker Höhlengebiet, Nordungarn. Ill. Csiby Mihály és Tóth Béla. (Miskolc, 1957)
A tapolcai tavasbarlang. (Természettudományi Közlöny, 1957)
Az Országos Forrásnyilvántartás. (Vízgazdálkodási Műszaki Szemle, 1957)
A tapolcai tavasbarlang. Ill. Félegyházi Gyula. (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa. 16. Veszprém, 1958)
Az Országos Forrásnyilvántartás. I–II. köt. 15 térképpel. (Tanulmányok és kutatási eredmények. 7. A VITUKI kiadványa. Bp., 1959)
A barlangkutatás módszerei és az eredmények tudományos felhasználása. (Karszt- és Barlangkutatás, 1960)
Föld alatti ösvényeken. Monográfia. Ill. Biai Föglein István. (Bp., 1961)
Barlangkutatás és vízgazdálkodás. (Karszt- és Barlangkutatás, 1961)
Tirana vízellátásának fejlesztése a magyar kutatások alapján. (Hidrológiai Tájékoztató, 1961)
Barlangok világa. Barlangjárók zsebkönyve. Szerk. Jakucs Lászlóval. (Bp., 1962)
A budai hévízforrások vízháztartásának kérdése. (Hidrológiai Tájékoztató, 1962)
A sztalagmitgyűrűk értelmezése a perióduskutatás szolgálatában. – Karszthidrológiai észlelőállomás a Gellért-hegyi Iván-barlangban. (Karszt- és Barlangkutatás, 1963)
A karsztos hévforrások utánpótlásának kérdése. (Hidrológiai Közlöny, 1963)
A bányavíz távlati hasznosítása az ivó- és ipari vízellátásban. (Hidrológiai Tájékoztató, 1963)
Észrevételek a hévízfeltárások hőutánpótlásának kérdéséhez. (Hidrológiai Közlöny, 1964)
Tapolca. Útikönyv. Lipták Gáborral. (Panoráma Magyar Települések. Bp., 1967)
Barlangklimatológiai és barlangterápiai vizsgálatok lehetőségei a magyarországi barlangokban. (Gyógyfürdőügy, 1968)
Ásványvízkutató fúrás Fertőrákoson. Kisházi Péterrel és Vendel Miklóssal. (Hidrológiai Közlöny, 1969)
Aggtelek. 18 táblával. (A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Miskolc, 1971
2. kiad. 1973
angol, német és orosz nyelven)
Az aggteleki barlangvidék múltja és jelene. (Búvár, 1975)
A barlangterápia lehetősége Budapesten. (Gyógyfürdőügy, 1976)
Tapolca és környéke. Útikönyv. Lipták Gáborral. 16 táblával. (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Veszprém, 1977
2. kiad. 1980)
Fővárosunk egyik ékessége: a Szemlő-hegyi barlang. (Természet Világa, 1978)
Hetven év magyar barlangfeltárásai. 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás. Jakucs Lászlóval és Kordos Lászlóval. (A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság kiadványa. Bp., 1980)
Budapest, Pálvölgyi-barlang. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 39. Bp., 1980
3. átd. kiad. 1985
4. kiad. 1987
5. átd. kiad. 1993)
Látogatás a lillafüredi Anna-barlangban. (Búvár, 1980)
Balatonfüred, Lóczy-barlang. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 66. Veszprém, 1981
2. kiad. 1990)
Barlangok az egészség szolgálatában. Gyógyhelyek a Föld mélyén. (Búvár, 1982)
Barlangok útjain, vizein. Monográfia. Mozsáry Gáborral. 28 táblával. (Bp., 1985)
Amit könyveimben nem írhattam meg… Mert nem mindenkit érdekelt, de a mindenkori cenzúra is megakadályozta volna. (Karszt és Barlang, 1994)
Árvíz az Aggteleki-cseppkőbarlangban. (A Földgömb, 2006). 

Irodalom

Irod.: Leél-Őssy Sándor: K. H.: Az örök éjszaka világában. (Földrajzi Közlemények, 1958)
Maucha László: K. H.: Az örök éjszaka világában. (Hidrológiai Közlöny, 1958)
K. H.-emlékszám: Székely Kinga–Hazslinszky Tamás: K. H. – Lorberer Árpád: Mérföldkő a magyar hidrogeológiai kutatás fejlődésében. K. H. 1956. évi vitacikke a karsztos hévforrások utánpótlásáról. – Kovács István: K. H., a magyar sziklamászók egyik példaképe. (Karszt és Barlang, 1994)
Vitális György: K. H. (Hidrológiai Közlöny, 1994)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Fleck Nóra: K. H., Jósvafő díszpolgára. (Karszt és Barlang, 1999)
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll. és szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
Tapolcai életrajzi lexikon. (Tapolca, 2000)
K. H. levele a m. kir. Törvényszékhez Leskó József italmérési engedélye ügyében. 1944. jún. 9. (Jósvafői helytörténeti füzetek, 2002)
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. (Edelény, 2005)
Székely Kinga: K. H., a barlangkutató. Monográfia. (Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága kiadványa. Jósvafő, 2008)
Megvalósult a K. H. emlékére épült ház. (Jósvafői helytörténeti füzetek, 2008)
Székely Kinga: K. H. Emlékház. (Karszt és Barlang, 2008)
K. H. Emlékház Jósvafőn. (A Borsodi Tájház közleményei, 2008). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője