Keszthelyi Zoltán
Keszthelyi Zoltán

2020. október 25. Vasárnap

Keszthelyi Zoltán, 1927-től vitéz

jogász, politikus, geológus

Születési adatok

1893. december 2.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1983. február 8.

Budapest

Temetési adatok

1983. február 25.

Budapest

Óbuda


Család

Sz: Parobek Mária. F: 1. Erdős Erzsébet (†1966). Özvegy. Leánya: Fodor Miklósné Keszthelyi Klára és Perlaki Ferencné Keszthelyi Kinga; fia: Keszthelyi György, dr. Keszthelyi Csaba és Keszthelyi Zsolt. F: 2. Károlyi Mária. 

Iskola

A Nagyváradi Állami Főreálgimnáziumban éretts. (1911), a Nagyváradi Jogakadémián végzett (1914), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1918), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1926).

Életút

Az I. világháborúban a nagyváradi tüzérezredben szolgált (1914–1917), súlyosan megsebesült: gázmérgezést és légnyomást szenvedett, jobb fülére megsüketült (főhadnagyként szerelték le, 1917-ben). Nagyváradon ügyvédjelölt (1919), Kaposvárott, a Gabonabegyűjtési Kormánybiztosság ellenőre (1920–1922), a sásdi (Baranya vármegye) Hitelszövetkezet igazgatója (1922–1940). Sásdon ügyvédjelölt (1922–1926), ügyvéd (1926–1940), Marosvásárhelyen (1940–1941), Nagyváradon közjegyző (1941–1944), a II. világháborúban, egy hátországi kórházban egészségügyi segédszolgálatot teljesített (1941–1944). A II. világháború után Kispest (1945–1946), Budapest II. kerület közjegyzője (1946–1952). Elbocsátása után a Tinnyei Mészkőbánya szerkesztő-technikusa (1952–1953), az Állat és Húsipari Vállalat jogtanácsosa (1954–1960), nyugdíjazták (1961-től). 

Az FKgP Baranya vármegyei szervezetének alelnöke, a sásdi kerület elnöke (1920-as évek–1940). Országgyűlési pótképviselő (Baranya vármegyei lista, 1939–1941?). Az FKgP nagyválasztmányának tagja (1945–1947). A budapesti II. kerületi Nemzeti Bizottság tagja. 

Amatőr hidrogeológusként és geobotanikusként felszínközeli vizek kutatásával és feltárásával, elsősorban a budai keserűvizek és telepeinek jellegzetességeivel, ill. új budai hévforrások keresésével foglalkozott. Művei döntő többsége kéziratban maradt: az MTA Kézirattára, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és Budapest Főváros Levéltára őrzi. A két világháború között Sásdon sokat tett a település fejlesztéséért: a Sásdi Kisgazdakör tagjaként gyarapította a helyi könyvtárat, olvasókört szervezett, ill. az Apolló Mozgófénykép Üzemet vezette. Szintén Sásdon, Magyarország egyik legnagyobb hitelszövetkezetét alakította meg, ez a szövetkezet létesítette Baranya megyében az első földbérlő szövetkezetet is. A II. világháború után, az FKgP megbízásából, a békeszerződés előkészítésére memorandumot készített, amelyet Auer Pál külügyminiszter előadott (a párizsi békekonferencián, 1947. febr.-ban). 

Emlékezet

Budapesten (II. kerület Fő utca 62–64.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik. 

Elismertség

A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Főbb művei

F. m.: A budapesti Duna szakasz szökevényforrásai. (Hidrológiai Tájékoztató, 1975)
Vizek és felszínközeli hévizek gyakorlati kutatása. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1976)
Hévizeink feltárása geobotanikai ismeretekkel és a budai fásítások jelzései. (Hidrológiai Tájékoztató, 1978)
Neogén folyómedrek kimutatása 3D szeizmikus mérésekkel az Endrőd-Észak területén. Witmann Gézával. (A felszíni geofizikai kutatás 50 éve a kőolajiparban. Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1997)

 

kéziratban: az MTA Kézirattárában: A 100 éves budai keserűvizek és telepeinek jellegzetes növényeiről. (1953)
Új budai hévforrásnyomok az 1954. évi hóolvadáskor. (1954)
A „Lőw” forrásnyomok megjelenése. (1954)
Szökevényforrások a Duna jegén és partszegély-olvadások. (1954)
A hévforrásnyomok és szökevényforrások összefüggése. (1954)
Fák jelzései felszínközeli termálvíznyomoknál. (1955)

 

az OSZK-ban és a Budapesti Levéltárban: Szökevényforrások és jégolvadások észlelése az 1963. éven a budapesti Duna szakaszon. (1963)
Szökevényforrások kutatásának történeti vázlata. (1975)
Fenékforrások. (1975)
A budai főtermális vonal kutatói szemmel. (1975)
A Margitsziget körzetének szökevényforrásai. (1975). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1983. febr. 20.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013