Kherndl Antal
Kherndl Antal

2022. szeptember 26. Hétfő

Kherndl Antal, ivánkai

mérnök

Születési adatok

1842. május 10.

Zseliz, Bars vármegye

Halálozási adatok

1919. október 7.

Budapest

Temetési adatok

1919. október 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Testvére: Kherndl Károly (1831–1908) kir. tanácsos, pénzügyi igazgató, Kherndl János (1833–1915), a zselizi Breuner grófi uradalom jószágfelügyelője, a Barsmegyei Gazdasági Egyesület t. elnöke Kherndl György műszaki tanácsos és Bottka Lászlóné Kherndl Mária. F: Langer Matild (1842–1914). Leánya: Steineker Gáborné Kherndl Matild és Kherndl Margit. A család később az Ivánkai nevet vette fel (1934-től). 

Iskola

Középiskoláit a budai főreáliskolában végezte a József Műegyetem (1859–1860), a karlsruhei műszaki egyetemen hallgatója (1860–1862), ahol gépészmérnöki okl. (1862), tanulmányait a zürichi műszaki egyetemen általános mérnöki osztályán egészítette ki (ahol a grafosztatikát tanulmányozta, 1862–1863). Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1898. máj. 6.). 

Életút

Badenben államvasúti mérnök (a heidelbergi-heilbronni vasút építésénél, 1865–1866), Zürich város műszaki hivatalában az építendő új vízvezeték és csatornázás tervezésével foglalkozott (1866–1867). Hazatérése után, a József Műegyetem Mérnöki és Építészeti Osztály Víz-, Híd-, Út- és Vasútépítéstani Tanszéke tanársegéde (1867–1869), az út- és vasútépítészet ny. rk. (1869–1881), ny. r. tanára (1881–1914); közben a Mérnöki és Építészeti Osztály dékánja (1874–1877). 

A magyarországi grafosztatika (= grafikai eljárási módszer az építmények egyensúlyát meghatározó erők megállapítására) megalapítója, több új elméleti megállapítását a gyakorlatban is sikerrel alkalmazta (pl. a budapesti Erzsébet-híd építésénél). Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a deformáció-elmélet, a statikailag határozatlan tartók elmélete, valamint az ívtartók és függőhidak merevítő gerendamegoldásainak vizsgálata terén. Részt vett a budapesti Ferenc József-híd építési, valamint a régi Lánchíd újjáépítési terveinek elkészítésében. 

Emlékezet

Budapesten, a Józsefvárosban (VIII. kerület Köztársaság tér 9/a) élt és tevékenykedett, egy házban lakott a szintén mérnök-akadémikus kisfaludy Lipthay Sándorral (1847–1905); akinek Kherndl Antal mondta a gyászbeszédét). A Farkasréti Temetőben nyugszik, síremléke Bory Jenő alkotása (1929). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Még életében elkészült mellszobra a budapesti műegyetemen látható (Pásztor János alkotása, 1916). Szülővárosában (Zseliz, Nyitrai kerület, Lévai járás, Szlovákia), a helyi városházával szemben, szintén mellszobrát állították fel. 

Elismertség

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE) titkára (1869–1870), a MMÉE t. tagja. A Vízügyi Műszaki Nagytanács tagja (1891–1919), a Középítési Tanács alelnöke (1906–1913). 

Elismerés

 Az MTA Marczibányi-díja (1897) és Nagyjutalma (1910). A Magyar Mérnök- és Építész Egylet aranyérme (1905).

 

A budapesti tudományegyetem (1910) és a József Műegyetem t. doktora (1915). 

Szerkesztés

Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye szerkesztőbizottságának tagja (1867-től), a Hídépítés c. rovatának vezetője (1879-től). 

Főbb művei

F. m.: Értekezés a pest-lipótvárosi templomnak építés közben beomlott kupoladombjáról. – Vasviadukt a meckesheim-jagstfeldi vaspályán, a Hesseni Nagyhercegségben. 2 táblarajzzal. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1868)
Néhány szó a Larmanjat-féle vasúti rendszerről. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1869)
A margitszigeti híd. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1874)
Jegyzetek a graphostatikából. Kh. A: előadásaiból összeáll. Pécsi Lajos és Szilágyi Zsigmond. (Bp., 1874
2. átd. és bőv. kiad. 1877)
Graphostatika. Kh. A. előadásai után összeáll. Bernauer Izidor és Tinkel Rezső. (Bp., 1878)
A hídanyagoknál megengedhető legnagyobb igénybevétel megállapításáról. 1 táblával. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1879 és külön: 1879)
Hídépítés. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1879 és külön: 1879)
Hosszú, nyomott rudak méretszámításáról az ismételt igénybevétel elve alapján. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1880 és külön: Bp., 1880)
Néhány elfogulatlan szó a budapesti Dunáról. (Építő Ipar, 1880
németül: Pester Lloyd, 1880)
A statikailag határozatlan reactiójú tartók elméletéről. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1883–1884 és külön a két rész, egy kötetben: Bp., 1884)
A lánczhidak merevítő tartóinak grafikai elméletéről. Akadémiai székfoglaló is. 2 táblával. (Elhangzott: 1890. nov. 17.
megjelent: Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. XIV. köt. 4. Bp., 1891
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1890)
A vonóláncos ívtartók graphikai elmélete. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1891)
A tartók graphostatikája. I. köt. 1–2. rész. 16 táblával. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet kiadványa. Bp., 1893–1903)
A székesfővárosi dunai hidak terveire kiírt pályázatról. 1–5. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1894 és külön az öt rész, egy füzetben: Bp., 1894)
A többtámaszú gerendák és a többnyílású függőhidak merevítő gerendáinak graphikai elméletéről. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895 és külön a két rész, egy kötetben: Bp., 1895)
A függőhidak merevítőgerendáinak graphikai elméletéről. 2 melléklettel. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895 és külön: Bp., 1895)
A többi ívek és merev függőtartók graphikai elméletéről. 1 melléklettel. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1897
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1897 és külön: Bp., 1897)
A statikailag határozatlan reactiójú, csuklós tartók graphikai elméletéről. Akadémiai székfoglaló. 3 táblával. (Elhangzott: 1904. jan. 18.
megjelent: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1904
kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904)
Vasszerkezetek. Tervgyűjtemény és ábrafüzet műegyetemi hallgatók számára. Vasúti vashíd-szerkezetek. Czakó Adolffal. (Bp., 1907–1912)
A többnyílású merevítőgerendás függőhidak graphikai elmélete. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Kisfaludy Lipthay Sándor r. tag emlékezete. 1 táblával. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1910). 

Irodalom

Irod.: Kh. A. ünneplése hetvenedik születésnapján. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1912)
K. A., a technikai tudományok tb. doktora. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1915)
Buday Béla: Kh. A. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1919)
Kh. A. síremlékének avatása. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1929)
Buday Béla: Kh. A. emlékezete. Születésének százéves fordulója alkalmából. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1942)
Fáber Miklós: Kh. A. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955)
Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története. (Bp., 1960)
Haviár Győző: Kh. A. és Feketeházy János születésének 120 éves évfordulója. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1962)
Magyarok a természettudomány és a technika fejlődésében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője