Kincs István
Kincs István

2024. november 9. Szombat

Kincs István

író, ifjúsági író, római katolikus pap

Névváltozatok

1889-ig Kincz István 

Születési adatok

1867. december 20.

Felsőőr, Vas vármegye

Halálozási adatok

1942. június 2.

Kőszeg, Vas vármegye

Temetési adatok

1942. június 4.

Kőszeg


Család

Sz: Kincz István kézműves, Pigler Terézia. 

Iskola

Elemi és középiskoláit Szombathelyen végezte (1885-ben éretts.), a szombathelyi hittudományi főiskolán tanult tovább (1885–1891), Szombathelyen pappá szentelték (1891. júl. 16.). 

Életút

Vasszentmihályon (1891–1892), Nagyszentmihályon (1892–1895), Kőszegen káplán (1895–1899), Kőszegen apátplébános (1899-től), monostori c. apát (1908-tól). A kőszegi tanítóképző intézet igazgatója (1899–1917). Az Emericanum könyvkereskedés alapító vezetője (1922–1942). 

Regényeket, ifjúsági elbeszéléseket, tárcákat írt, írásai elsősorban a dunántúli kisvárosok társadalmát mutatták be. A két világháború közötti Kőszeg közéletének népszerű, kedvelt szereplője volt. Apátplébánosként a Kőszegi Hitelszövetkezet, az Országos Papi Otthon és Szanatórium, a kőszegi ifjúsági műfaragó iskola és a Katolikus Tanoncotthon megalapítója. 

Emlékezet

Kőszegen élt és tevékenykedett, tevékenysége is a városhoz kötődik. Kőszegen hunyt el, a helyi városi temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). A kőszegi Szent Imre-templom falán emléktábláját helyezték el (2010-ben). 

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916; t.: 1940). 

Főbb művei

F. m.: A tehetetlen Gangos, vagy az Isten, ha lassan is, de biztosan ver. Elbeszélés. (Népiratkák. 97. Bp., 1894)
Testvérek. Ifjúsági elbeszélés. (Bp., 1894
2. kiad. 1900)
Tarka világ. Tizenkilencz apró novella. (Szombathely, 1895)
A vadon gyermeke. Ifjúsági elbeszélés. (Bp., 1895
2. kiad. 1902)
Barcza Bálint könyvei, avagy veszedelmes a rossz olvasmány. (Népiratkák. 111. Bp., 1896)
A szomolányi kísértet. Elbeszélés. (Népiratkák. 118. Bp., 1896)
Gonosz idők. Elbeszélések az ifjúság számára. (Bp., 1896)
Tanulságos történetek. (A magyar nép könyvtára. 6. Bp., 1897)
Egy Miatyánk, vagy ne röpülj, ha nincsen szárnyad. – A babona. Két népies elbeszélés. (Népiratkák. 133. Bp., 1897)
Magyar ég alatt. Rajzok és elbeszélések. Tornyai János [et al.] rajzaival. (Bp., 1898
2. kiad. Kőszeg, 1927)
Rajzok a kurucz világból. Elbeszélések. (Bp., 1899
Családi Regénytár. 2. kiad. 1900)
A vak ló, vagy Isten kinek-kinek megfizet. (Népiratkák. 194. Bp., 1902)
Az öregapa. Elbeszélés. (Népiratkák. 197. Bp., 1902)
Leánymamák fia. I–IV. köt. Víg regény négy kötetben. (Bp., 1904
2. kiad. két kötetben Kőszeg, 1927)
Dolgos Böske szerencséje, avagy addig hajlítsd a fát, amíg fiatal. (Népiratkák. 206. Bp., 1904)
Romok a rom fölött. Történeti elbeszélések. (Bp., 1906)
A szobalány. Vígjáték. – A köszöntés. Monológ. (Lányok Könyvtára. 1. Győr, 1909)
Asszony-gazdaság. Vígjáték. (Lányok Könyvtára. 2. Győr, 1909)
Modern élet. Vígjáték 2 felvonásban. (Leányszínpad. 1. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917)
A kis mama. Vígjáték 2 felvonásban. (Leányszínpad. 2. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917)
A kongregációs érem. Színmű. (Mária-kongregáció [folyóirat], 1917 és külön: A kőszegi leánykongregáció kiadványa. Bp., 1917)
Bacillusok. Vígjáték 1 felvonásban. (Leányszínpad. 3. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917
2. kiad. 1930)
Rabbilincsek. Társadalmi színmű 3 felvonásban. (Leányszínpad. 4. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917
2. kiad. 1930)
A részeg ember fia. Karácsonyi játék 1 felvonásban. (Leányszínpad. 7. A Kőszegi Emericanum kiadványa. Kőszeg, 1925)
A tanítónő. Vígjáték 2 felvonásban. (Leányszínpad. 8. A Kőszegi Emericanum kiadványa. Kőszeg, 1925)
Végrendeleti végrehajtó. Ifjúsági regény. (A Zászlónk Könyvtára. 3. Bp., 1926)
A szegénység vára. I–II. köt. Regény. (Bp., 1926–1927)
Makula nélkül. I–II. köt. Regény. (Bp., 1927)
Édes Bözsike. Elbeszélések. (Kőszeg, 1927)
Az Irsay ősök. – Egy trombita titkaiból. – Egy kenyéren. Ifjúsági regények. (Szombathely, 1927
2. kiad. 1940?
3. kiad. 1946)
Falusi hadvezérek és egyéb elbeszélések. (Bp., 1929)
Lovagcserkészek. Vígjáték. (Kőszeg, 1930)
Emberfaragás. Elbeszélések. (Bp., 1940)

 

elbeszélései és egyéb írásai a Katholikus Szemlében: Egy anya. (1894)
A barátnők. (1896)
A remete unokája. (1897)
A bujdosók. (1900)
Egy könnycsepp. (1904)
Az örökség. – Önzetlenül. (1906)
A boldogság. (1908)
Sóbálványok. (1909)
Tengeren. (1912)
A gyerekek. (1917)
A rokkant. (1922)
Lobogó lángok. 1–5. (1923)
A kövek. (1924)
Érdekes ember. (1925)
Az igazi rend. 1–3. (1926)
Ott a hiba. (1928)
A kőszegi harangok. – A tenger. (1929)
Drága emlék. (1930)
Az asszony szeme. 1–2. (1931)
A szent asszony trubadúrja. 1–2. – Csillaghullás. (1932)
Új pörfelvétel. – Actio Catholica. (1933). 

Irodalom

Irod.: Bán Aladár: K. I.: Leánymamák fia. I–IV. köt. Víg regény négy kötetben. (Katholikus Szemle, 1902)
Szira Béla: K. I.: A szegénység vára. (Katholikus Szemle, 1928)
Martinkovics Lajos: K. I. (Sopron, 1934)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. (Bp., 1941)
Váradi Béla: K. I. írói félszázada. (Bp., 1942)
Ács László: A nyugati végek mesemondója. K. I. (Vasi Honismereti Közlemények, 1994)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Csapody István: Pályám emlékezete. I–II. köt. Közzéteszi Csapody Miklós és Csapody Tamás. Bibliofil kiad. (Bp., 2010)
Nagy László: Mindszenty fogolytársa. Adalékok K. I. életútjához. (Vasi Szemle, 2011). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője