Kirádi Ervin
Kirádi Ervin

2025. január 20. Hétfő

Kirádi Ervin

labdarúgó, edző

Születési adatok

1925. március 23.

Budapest

Halálozási adatok

1993. január 19.

Budapest


Család

Sz: Wimmer Irma. 

Iskola

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1943), a TF-en labdarúgó szakedzői okl. szerzett (1967). 

Életút

Testvérével, Rákospalotán volt textilüzlete, majd a Tungsram újpesti (Budapest IV. kerület) TMK-gyáregységének vezetője.

Az Újpesti TE, ill. az Újpest (1937–1949), a Budapesti Dózsa (1950–1954), a Vasas Izzó (1954–1955) labdarúgója; jobbfedezet. Labdarúgóként háromszoros magyar bajnok (1945, 1945/46, 1946/47), háromszoros magyar bajnoki 3. (1950 ősz, 1951, 1952), bajnoki 4. (1948/49 és 1953), bajnoki 5. (1949/50 és 1954). Háromszoros magyar válogatott (1945. aug. 20.–1947. jún. 29.), egyszeres Budapest-válogatott (1947). Az NB I-ben összesen 192 bajnoki mérkőzésen szerepelt. (1943–1954). 

Újpesten, a Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdett el futballozni, testnevelő tanára Pázmány Béla volt. A gimnáziumi csapatból került az UTE kölyökbe, s pályafutását az újpesti (UTE, Újpest, Budapesti Dózsa) csapatokban játszotta végig. Kezdetben belsőcsatárt játszott, végül a fedezet lett a szerepköre. Az Újpest első csapatában a Nagyvárad elleni ún. Esti Kupa döntőjében szerepelt először (1943). A válogatottban csak háromszor léphetett pályára, posztján Bozsik Józseffel (1925–1978) nem vehette fel a versenyt. Válogatott mérkőzései: 1945. aug. 20. Budapest, Üllői út: Magyarország–Ausztria 5:2; 1947. máj. 11. Torinó, Stadio Communale: Magyarország–Olaszország 2:3; 1947. jún. 29. Belgrád, Partizán Stadion, Balkán Kupa: Magyarország–Jugoszlávia 3:2. Legemlékezetesebb mérkőzését Olaszország ellen vívta, ahol sikeresen semlegesítette a kor híres csatárát, Valentino Mazzolát (1919–1949). 

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. Szerk. Kozák Péter. (Szekszárd, 1994)
Hencsei Pál: Címeres mezben. (Bp.–Újpest, 2002). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője