Király István
Király István

2024. november 3. Vasárnap

Király István

irodalomtörténész

Születési adatok

1921. július 15.

Ragály, Gömör vármegye

Halálozási adatok

1989. október 19.

Budapest


Család

Testvére Király Kálmán (1919–1978) orvos, bőrgyógyász. Leánya Király Júlia (1957) közgazdász.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – m.–német szakos tanári okl. (1944) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1946); közben Németo.-ban (1941, 1943), majd a Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagjaként a berlini tudományegyetemen tanult (1944. márc.–szept.). Az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (kiemelkedő tud. munkásságáért, 1967), az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4., r.: 1979. máj. 11.).

Életút

A Debreceni Tanker.-i Főigazg. szolgálattételre beosztott középisk. tanára (1945), beosztott középisk. tanárként az Orsz. Köznevelési Tanács titkára (1945–1947), az OSZK könyvtárosa (1947–1949), egyúttal az Eötvös Collegium tanára (1948–1950) és a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa (1948–1949). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK M. Irodalomtörténeti Int.-ének int.-i tanára (1949–1950), egy. docense (1950–1956), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK II. sz. M. Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1957. júl. 1.–1961. jan. 31.), az ELTE BTK XX. sz.-i M. Irodalomtörténeti Tanszék egy. tanára (1961–1989); a tanszék vezetője (1965–1988). – Ogy.-i képviselő (1971–1985). – 19. és 20. sz.-i m. irodalomtörténettel, elsősorban Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Szabó Dezső munkásságával, valamint kortárs m. irodalommal fogl. Irodalomszemléletét a realizmus híveként kezdetben Ady Endre és a népi írók, majd a marxizmus és Lukács György felfogása jellemezte. 1954-ben részt vett az „új m. irodalom egyes kérdéseiről”, 1958-ban a népi írókról szóló párthatározatok kidolgozásában. Az 1970-es–1980-as években a hivatalos irodalompolitika egyik meghatározó személyiségeként lépett fel a modern irodalmi törekvésekkel szemben. Az ún. Molnár Erik-vitában a kozmopolitizmust és a nemzeti közömbösséget nagyobb veszélynek minősítette a nacionalizmusnál és sürgette egy korszerű nemzetfogalom kidolgozását. Történelmi-pszichológiai megalapozású munkáiban igyekezett az általa elfogadhatónak tartott új módszereket, poétikai megközelítési és elemzési módokat allkalmazni, bár a divatok követésétől határozottan elzárkózótt. Irodalmi módszere a műelemzés volt, a verselemzés mesterének számított. – Az MTA Irodalomtud. Biz. elnöke. A Nemzetk. M. Filológiai Társaság alelnöke (1970-től). – Kossuth-díj (1953), Állami Díj (1973), Németh László-emlékérem (1989). – A Csillag (1949–1950, 1953–1956), a Kortárs (1960–1963), a Szovjet Irodalom c. folyóiratok (1970–1989) és a Világirodalmi Lexikon főszerkesztője (1970–1989). Az Ady Endre (Földessy Gyulával, 1955-től) és a Mikszáth Kálmán kritikai kiadás szerkesztője (Bisztray Gyulával, Rejtő Istvánnal, 1956-tól).

Főbb művei

F. m.: Petőfi útja. (Valóság, 1946)
A magyar reakció iskolapolitikája. (Társadalmi Szemle, 1946)
Irodalmunk társadalmi szerepe. (Társadalmi Szemle, 1947)
Profetikus esztétika – szocialista realizmus. (Forum, 1949)
A magyar irodalom a huszadik században. I–II. Egy. jegyz. (Bp., 1950–1951)
Mikszáth Kálmán. Monográfia. (Bp., 1952
2.kiad. 1960)
Az írói magatartás. (Csillag, 1953)
Új törekvések irodalomtörténetírásunkban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
A magyar irodalom története. 2. köt. 1849–1905. (Bp., 1963)
Ady Endre. 1–2. köt. Monográfia. (Bp., 1970)
Ady és Babits. Eltérő törekvések a századelő haladó irodalmán belül. Akad.-i székfoglaló is. (Kortárs, 1971)
Hazafiság és forradalmiság. Tanulmányok. (Bp., 1974)
Irodalom és társadalom. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. 1946–1975. (Bp., 1976)
Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben. 1914–1918. 1–2. köt. (Bp., 1982)
Eszmei problémák Németh László műveiben 1945 előtt. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1982)
Kosztolányi. Vita és vallomás. Monográfia. (Bp., 1986) Szabó Dezső. (Alföld, 1986)
Kultúra és politika. Tanulmányok. (Bp., 1987)
Útkeresések. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. (Bp., 1989)
szerk.: Ady Endre: A fekete lobogó. Ady harca a klerikális reakció ellen. Földessy Gyulával. (Bp., 1950)
Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. Sajtó alá rend. (Bp., 1957)
Szegedi fiatalok antológiája. Kiss Lajossal. (Szeged–Bp., 1959).

Irodalom

Irod.: Vörös László: A szegedi professzor. (Tiszatáj, 1981)
Czine Mihály: Búcsú K. I.-tól. (Alföld, 1989)
Kenyeres Zoltán–Szerdahelyi István: K. I. (Új Fórum, 1989)
Rónay László: Rezzenéstelen méltósággal. K. I. halálára. (Üzenet, 1989)
Szabolcsi Miklós: K. I. (Magyar Tudomány, 1990)
N. Pál József: A hit drámája. (Napjaink, 1990)
Grezsa Ferenc: K. I. (Tiszatáj, 1990)
Pusztai Ferenc: K. I. emlékére. (Kortárs, 1990)
Poszler György: Töprengés K. I. emlékére. (Irodalomtörténet, 1990)
Babus Antal: Illyés Gyula és K. I. a Szovjetunióban. (Hitel, 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője