Kispéter Mihály
Kispéter Mihály

2022. szeptember 25. Vasárnap

Kispéter Mihály

labdarúgó, edző

Születési adatok

1919. október 9.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1966. január 19.

Tata, Komárom megye

Temetési adatok

1966. január 24.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei: Kispéter Mihály mozdonyvezető, Szűcsborus Mária. Édesapját négy éves korában vesztette el, édesanyja Szolnok bombázásakor (†1944. jún. 2.) vesztette életét.

Felesége: 1943–1966: Szép Mária Margit.

Gyermekei, leánya: Kispéter Erzsébet; fia: Kispéter Mihály.

Iskola

Négy polgárit végzett, géplakatos-motorszerelői szakmunkásvizsgát tett. Tanulmányai befejezése után a Szolnoki MÁV Főműhely gépszerelője 1937-től profi labdarúgó. Az 1950-es években az Élelmiszeripari Minisztériumban dolgozott. 

Életút

A Móravárosi TE (1935–1937), a Szegedi Atlétikai Klub, ill. a Szeged FC (1937–1939), a Szolnoki MÁV (1939–1945), a Debreceni VSC (1945–1947), az FTC labdarúgója (1947–1957); középhátvéd. Az FTC-ben összesen 291 mérkőzésen szerepelt (1947. febr. 23.–1957. aug. 4.: 215 bajnoki, 54 nemzetközi, 22 hazai díjmérkőzés; 9 gól). 11-szeres magyar válogatott (1941. ápr. 6.–1953. okt. 4.), 13-szoros vasutas válogatott (1946–1947). Magyar bajnok (1948/49), magyar bajnoki 2. (1949/50), háromszoros magyar bajnoki 3. (1941/42, 1947/48 és 1955); Magyar Kupa-győztes (1941); Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1956).

A Ganz-MÁVAG edzője (1957–1963), a Budapesti Honvéd vezetőedzője (1963–1966). Edzőként, a Budapesti Honvéddel magyar bajnoki 2. (1963 ősze és 1964); Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1964). 

Szegeden született, a Móravárosi TE-ben kezdett el futballozni (1935-től; 1936-tól már az I. csapatban játszott). A Szegedi AK amatőr és a Szeged FC profi játékosa (1937–1939), majd a Szolnokhoz igazolt, mert Szegeden nem kapott állást. A Szolnok legendás csapatának tagja (1940 őszén valamennyi bajnoki mérkőzésén játszott, 1941/42-ben bajnoki 3. helyezésig és kupagyőzelemig, valamint vasutas bajnokságig jutott). Németország ellen, egy tragikus vereséggel véget ért mérkőzésen mutatkozott be a magyar válogatottban (Köln, 1941. ápr. 6.: Németország–Magyarország 7:0; később játszott még egy nagy gólarányú vesztett találkozón; Budapest, 1943. nov. 7.: Svédország–Magyarország 7:2; a legnagyobb gólarányú győzelem, amelyen pályára lépett, Újpest, 1948. jún. 6.: Magyarország–Románia 9:0). A II. világháború után egy rövid ideig Debrecenben élt (a DVSC játékosa volt: 1945–1946), majd az FTC-hez igazolt. Szerepelt az 1947/48. évi bajnoki 3., az 1948/49. évi bajnok és az 1949/50. évi bajnoki 2. helyezett csapatban (1949/50-ben az FTC ÉDOSZ néven versenyzett). A bajnokcsapatban 17-szer lépett pályára (és egy gólt szerzett). Visszavonulása után a Ganz-MÁVAG-nál és a Budapesti Honvédnál működött (a kispestiekkel bajnoki 2. helyeket és kupagyőzelmet szerzett). 

Emlékezet

Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Salétrom utca 6.) élt és tevékenykedett. A tatai edzőtáborban, szívrohamban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Emlékét őrzi a FTC Utánpótlás Centrumban a Kispéter Mihály-pálya (Budapest XI. kerület Kismartoni út 4.). A pályán domborművét is elhelyezték (Krisztiáni Sándor alkotása, 2002).

Személye felbukkan Ferdinandy György elbeszélésében (az 1950-ben játszódó Egyfordulós bajnokság c. novella valós történeten alapul. A hatalom az FTC működését igyekezett teljesen ellehetetleníteni. Az ÉDOSZ névre átkeresztelt klubot az 1950. évi egyfordulós bajnokságban akarták az NBI-ből kiűzni. Az ÉDOSZ-Fradi azonban ellenállt a nyomásnak, s elsősorban Kispéter Mihály önfeláldozó védekező játéka révén a 10. helyen végzett…). 

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? (Nemzeti Sport, 1944. jan. 25.)
Meghalt Kispéter Mihály. (Népsport, 1966. jan. 21.)
Eltemették Kispéter Mihályt. (Népsport, 1966. jan. 25.)
Antal Zoltán–Hoffer József: Alberttől Zsákig. (Bp., 1968)
Nagy Béla: Fradisták. (Bp., 1981)
Kenderesi Szilvia: Emlékezés Kispéter Mihályra. [Fotóalbum.] (Nemzeti Képes Sport, 1944. jan. 25.)
Felavatták Kispéter Mihály emlékművét. (Nemzeti Sport, 1994. máj. 4.)
Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története. III. köt. Aranykor. (Bp., 2009)
Rózsaligeti László: A Fradi piros-fehérben. A Ferencváros labdarúgói a Rákosi-korszakban. (Nagykanizsa, 2015)
Thury Gábor: Aranytartalék. A szolnoki védő a Ferencváros legendás alakjává vált. (Veszprémi Napló, 2019. máj. 31.).

 

neten:

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6W-93MZ?i=3&wc=92S3-SPP%3A40681201%2C48897701%2C43788901&cc=1452460 (Kispéter Mihály halotti anyakönyve, 1966)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/138932 (Kispéter Mihály gyászjelentése, 1966)

https://nela.hu/nch/nch_pid.php?id=5300 (Kispéter Mihály NBI-es adatlapja)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője