Kiss Árpád
Kiss Árpád

2024. december 6. Péntek

Kiss Árpád

mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő

Születési adatok

1916. január 4.

Budapest

Halálozási adatok

2001. április 5.

Kecskemét


Család

Sz: Kiss András vasmunkás, elesett az I. világháborúban; Kerék Erzsébet. F: Puszter Irma. Fia: Kiss Árpád (1944–) kertészmérnök és Kiss József Mihály (1947–) mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő.

Iskola

Székesfővárosi Kertészképző Iskolát (1937), Kertészeti Tanintézetet végzett (1943). A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1961), felsőfokú növénynemesítő tanfolyamot végzett (1949), a biológiai tudományok kandidátusa (1964), doktora (1973). 

Életút

Kellner Sándor (1937), majd Bakay Lajos magánkertészetének kertész-gyakornoka (1938–1941). A mosonmagyaróvári Állami Növénynemesítő Intézet kísérleti asszisztense (1941–1949); közben a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1942–1945), angol hadifogságban volt (1945–1946). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete kutatómérnöke (1950–1952), tud. munkatársa (1952–1957), a kecskeméti Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, ill. a Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) tud. főmunkatársa, igazgatóhelyettese (1957–1976). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). 

 

Növénynemesítéssel és citogenetikai alapkutatásokkal foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle takarmánynövény (= tritikálé) előállítása terén, elsők között ismerte fel e két gabonaféle keresztezhetőségének fajtaspecifitásait, a fajtákon belül tiszta származéksorokat különített el, amelyek rozzsal történő keresztezése egymástól lényegesen eltért. Nevéhez fűződnek a törpe, a féltörpe és az alacsonyszárú tritikálék előállítása, amelyek értékesebbnek bizonyultak a korábbi hibrideknél. Borsó- és görögdinnye-nemesítéssel is foglalkozott. 

Elismertség

Az MTA Növénynemesítési Bizottsága tagja.

 

A kecskeméti Katona József Társaság tud. alelnöke. 

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1965; ezüst, 1977).

 

Akadémiai Jutalom (1953), a Bécsi Kertészeti Világkiállítás Aranyérme (magnélküli görögdinnyéjéért, 1964), a Mezőgazdasági Könyvkiadó nívódíja (A Triticale c. könyvéért, 1970), Akadémiai Díj (1971), Fleischmann Rudolf-díj (1973), Mathiász János-díj (1975), Kecskemét Városáért Emlékérem (1982), Darányi Ignác-díj (2000). 

Főbb művei

F. m.: Borsófajták fejlődési szakaszainak elemzése. (A Növénytermelési Kutató Intézet Évkönyve, 1950)
Búza–rozs keresztezések. (MTA Biológiai és Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Kísérletek búza–rozs hibridek – Triticale – előállítására. Rédei Gyulával. – Adatok az őszi káposztarepce és az őszi réparepce faj- és fajtaismeretéhez. (Növénytermelés, 1952)
Experiments to Produce Rye–Wheat – Triticale. Rédei Gyulával. (Acta Agronomica, 1953)
Növénynemesítés és a borsózsizsik elleni küzdelem. – Hibridizációs kísérletek káposztarepce és réparepce fajok között. – Triticum timopheevi x Triticum durum keresztezések vizsgálata. (Növénytermelés, 1953)
Genetic Investigations of Wheat–Rye Hybrid and Triticale No. 1. (Acta Agronomica, 1954)
A borsózsizsik-ellenállásra való nemesítés kérdése. (Növénytermelés, 1954)
Új gabonanövényünk: a búza–rozs hibrid. (Természet és Társadalom, 1954)
Búza–rozs hibridek és az 1. sz. Triticale genetikai vizsgálata. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Ernyősborsó keresztezési kísérletek. – Megfigyelések a betegség-ellenállóság és a polyploidia közötti összefüggésről. (Növénytermelés, 1955)
Őszi borsókeverék takarmányok. (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
Vizsgálatok Triticum timopheevi x Triticum durum x Triticum aestivum hármas hibrideken. (Növénytermelés, 1956)
Rozsnemesítőink új, fontos alapanyaga. Vizsgálatok tetra rozson. (Agrártudomány, 1957)
Crosses within the Triticilae Group. (Acta Biologica, 1957)
A citogenetikai kutatások mai helyzete. (Növénytermelés, 1957)
Poliploidia és a virágnemesítés. (Kertészet és Szőlészet, 1957)
Poliploidia és növénynemesítés. (Természettudományi Közlöny, 1957)
Poliploid növénynemesítés. Témadokumentáció. (Bp., 1958)
Ismételt visszakeresztezés – BC – módszer. Témadokumentáció. Belea Adonisszal. (Bp., 1958)
Faj- és nemzetségkeresztezés. Témadokumentáció. Belea Adonisszal. (Bp., 1958)
Mikroevolúciós vizsgálatok búza–rozs hibrideken. Kand. és benyújtott kand. értek. (Bp., 1958)
Observations Concerning the Correlation of Disease Resistance and Polyploidy. (Acta Agronomica, 1958)
Kultúrnövények eredete. Genetikai témadokumentáció. (Bp., 1959)
Mutációs genetika. Témadokumentáció. (Bp., 1959)
Keresztezés, faj- és nemzetségkeresztezés. Témadokumentáció. (Bp., 1959)
Poliploid genetika. Témadokumentáció. (Bp., 1959)
Az olasz és a magyar búza összehasonlítása. (Agrártudomány, 1959)
Az olasz búza. (Magyar Mezőgazdaság, 1959)
Az olasz búza. – A magnélküli dinnye. (Élet és Tudomány, 1960)
Az állóképes és nagytermőképességű búzafajták jellemzése. Témadokumentáció. (Bp., 1960)
Az állóképes és nagytermőképességű búzafajták nemesítése. Beke F.-fel. Témadokumentáció. (Bp., 1960)
Adatok a magnélküli görögdinnye előállításához. – Triticale poliploidsorok előállítása. (A Duna–Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Évkönyve. Kecskemét, 1960)
A magnélküli görögdinnye előállításáról. (Kertészet és Szőlészet, 1961)
A kisgyümölcsű görögdinnyékről. (Kertészet és Szőlészet, 1961)
Kísérletek magnélküli görögdinnyehibridek előállítására. (Kísérletügyi Közlemények, 1962)
A fontosabb kultúrnövények eredete és új, a természetben nem létező gabonafajok előállítása. (Biológiai Szemle, 1964)
A Sugar Baby görögdinnye termesztése. Fehér B. I.-vel. (Kertészet és Szőlészet, 1964)
Görögdinnyefajták vizsgálata. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1965)
Improvement of the Fertility of Triticale. (Acta Agronomica, 1965)
A görögdinnye termesztése fészektrágyázás nélkül. Fehér B. I.-vel. (Kertészet és Szőlészet, 1965)
A Triticale. (Élővilág, 1965)
Futóhomokunk legígéretesebb gabonája, a Triticale. (Élet és Tudomány, 1965)
A görögdinnye termesztése. (Zöldségtermesztés homokon. Szerk. Mészöly Gy. Bp., 1966)
Kísérletek hexaploid triticaléval. (Növénytermelés, 1966)
Triploid magnélküli görögdinnye előállítása. (Zöldségtermesztés, 1967)
A Triticale agrotechnikája. Fehér B. I.-vel. (Magyar Mezőgazdaság, 1967)
Triticale, a homok új gabonája. Monográfia. 22 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1968)
A triploid görögdinnye vetőmagtermesztése. Fehér B. I.-vel. (MTA Mezőgazdaság-tudományi Osztálya Közleményei, 1969)
Triticale termesztése és nemesítése. (A gabonatermesztési és nemesítési kutatása eredményei és a gyakorlat. Szerk. Lelley János. Bp., 1971)
A triticale genetikája és nemesítése. I–II. köt. Monográfia és doktori értek. is. (Kecskemét, 1972)
A triticale triptofán tartalmának meghatározása. Kovács Irmával és Vidéki Lászlóval. (Növénytermelés, 1972). 

Irodalom

Irod.: Kerekes Magdolna: K. Á. 70 éves. (Növénytermelés, 1986)
K. Á. szakirodalmi munkássága. Összeáll. Kerekes Magdolna. (A Zöldségtermesztési Kutatóintézet kiadványa. Kecskemét, 1986)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Kerekes Magdolna: K. Á. 75 éves. (Növénytermelés, 1991)
Kerekes Magdolna: K. Á. 80 éves. (Növénytermelés, 1996)
Sutka József: K. Á. 85 éves. (Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete Közleményei, 2001. 1.)
Halálhír. (Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete Közleményei, 2001. 2.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője