Kiss Árpád
Kiss Árpád

2024. március 29. Péntek

Kiss Árpád

gazdaságpolitikus, mérnök

Születési adatok

1918. augusztus 28.

Cinkota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1970. július 11.

Szvetozarevo, Jugoszlávia

Temetési adatok

1970. július 17.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Sz: Kiss János vasesztergályos, Boros Ilona.

Iskola

A budapesti VIII. kerületi Tavaszmező utcai Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskolában végzett (1938).

Életút

A Ganz Villamossági-, Gép-, Vagon és Hajógyár Rt. Gépszerkesztési Osztályának konstruktőre (1938–1944), a II. világháború végén munkaszolgálatra hívták be (1944. aug.), a táborból megszökött, és a szovjet csapatok bevonulásáig Budapesten bujkált. Az SZDP tagja, a Ganz-üzemek szociáldemokrata mérnök- és technikuscsoportja és az SZDP sashalmi szervezete vezetőségi tagja (1943. jan.-tól).

 

A II. világháború után az államosított Ganz-gyárak Váltóáramú Motorok Szerkesztési Osztályának csoportvezető mérnök-technikusa (1946–1950), egyúttal a gyár szociáldemokrata szervezetének tagja (1946–1948), a két munkáspárt „egyesülése” után az MDP tagja (1948-tól). A Nehézipari Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának vezetője (1950. márc.–1950. aug. 4.), a Dobi-, a Rákosi és a Nagy Imre-kormány könnyűipari minisztere (1950. aug. 4.–1954. okt. 30.), a minisztériumok átszervezés után a Hegedűs-kormány vegyipari és energiaügyi minisztere (1954. okt. 30.–1956. júl. 30.). Az Országos Tervhivatal (OT) elnöke (1956. okt. 26.–1956. okt. 31. és 1957. máj. 9.–1961. szept. 13.), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) első elnöke (1961. szept. 13.–1970. júl. 11.; 1967. ápr. 14-étől miniszteri rangban).

 

 

Az MDP KV tagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB tagja (1956. nov. 11.–1970. júl. 11.). Az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács tagja (1955. okt. 10.–1956. okt. 23.) és elnöke (1956. aug. 1.–1956. okt. 23.).

 

Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, Győr-Sopron megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Hazafias Népfront, Szolnok megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.).

A magyar gépipari automatizálási és műszaki–informatikai fejlesztés egyik jelentős személyisége, az 1960-as évek iparpolitikai feladatainak kidolgozója és irányítója. Az OMFB élén, majd miniszterként a hazai agrárlobbival élesen szembenállva támogatta a gazdasági reformtörekvéseket. Autóbaleset áldozata lett.

Emlékezet

Cinkotán (ma: Budapest, XVI. kerület) született) Budapesten élt és tevékenykedett. A Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették (ma: Fiumei úti Temető, Nemzeti Sírkert). A gyászszertartáson, a ravatalánál díszőrséget állt – többek között – Ajtai Miklós és Apró Antal a Minisztertanács elnökhelyettesei, Ilku Pál művelődésügyi miniszter és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Az MSZMP KB nevében Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, a kormány nevében Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az OMFB nevében Sebestyén János elnökhelyettes búcsúztatta.

 

Nevét vette fel a Könnyűipari Műszaki Főiskola (ma: Óbudai Egyetem) Kiss Árpád Kollégiuma (1977-től).

Elismertség

Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság elnökhelyettese (1967–1970).

Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) elnöke (1967. dec. 1.–1970. júl. 11.).

Elismerés

Munka Érdemrend (1953), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Munka Érdemrend (arany, 1965), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

 

Az Egyiptomi Köztársasági Rend nagy szalagja (1966), az Etióp Becsület Csillagrend nagy szalagja (1966).

 

Kossuth-díj (a könnyűipar szervezése terén elért eredményeiért, 1954).

Főbb művei

F. m.: A magyar alumíniumipar 20 éves története. (Kohászati Lapok, 1955. 12.)
Az ipar műszaki színvonala emelésének néhány kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1955. 7-8.)
A második ötéves népgazdasági tervről. (Állam és Igazgatás, 1960. 5.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület feladatai a második ötéves terv megvalósításával kapcsolatban. (Elektrotechnika, 1961. 1-2.)
A műszaki fejlesztés s iparpolitikánk néhány alapkérdése a második ötéves terv időszakában. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, 1961)
A műszaki fejlesztés irányvonalai és irányításának módszerei a gépipar területén. (Gépgyártástechnológia, 1962. 2.)
Néhány gondolat a műszaki fejlesztésről. (Társadalmi Szemle, 1962. 5.)
A népgazdaság távlati fejlődése és az automatizálás. (Gépgyártástechnológia, 1966. 1.)
Harmadik ötéves tervünk műszaki megalapozottságáról. (Társadalmi Szemle, 1966. 9.)
A műszaki tájékoztatás 25 éve a műszaki fejlesztés szolgálatában. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1970. 3.).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1970. júl. 12. és 14.)
Homoródi Lajos: K. Á. (Geodézia és Kartográfia, 1970. 5.)
K. Á. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat 1970. 9. és Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1970. 9.)
K. Á. (Elektrotechnika, 1970 és Gépgyártástechnológia, 1970. 10.)
K. Á. (Műanyag és Gumi, 1970. 9.).

 

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpsiJkVo.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője