Kiss Árpád
Kiss Árpád

2020. október 27. Kedd

Kiss Árpád

pedagógus, oktatáspolitikus

Születési adatok

1907. április 21.

Csernátfalu, Brassó vármegye

Halálozási adatok

1979. szeptember 21.

Budapest

Temetési adatok

1979. október 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Pozsár Anna. F: Darkó Irén (1920–1995) dr. középiskolai tanár, Darkó Jenő (1880–1940) történész, bizantinológus, az MTA tagja leánya. Testvére: Kiss Endre és Kiss Sándor. Fia: Kiss Árpád (1946. febr. 13.) és Kiss Endre (1947. júl. 2.) filozófus, az MTA doktora. 

Iskola

Középiskoláit Brassóban és Balassagyarmaton végezte (Balassagyarmaton éretts. 1926-ban). A Pázmány Péter Tudományegyetemen francia–német szakos középiskolai tanári okl. (1932), francia filológiából bölcsészdoktori okl. (1935), a nevelés és a neveléstudomány legújabb törekvései tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946), a neveléstudományok kandidátusa (1966). 

Életút

A Balassagyarmati Gimnázium (1932–1939), a Debreceni Állami Gyakorló Gimnázium r. tanára (1939–1944). Az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető igazgatója (1945–1948), az Országos Neveléstudományi Intézet Didaktikai Osztályának osztályigazgatója (1948–1949), a Budapesti Tanítóképző Intézet ny. r. tanára (1949–1951). A Debreceni Tudományegyetem magántanára (1946–1951). Kistarcsára internálták (1951. máj. 23.–1953. szept. 2.), szabadulása után – amíg nem térhetett vissza Budapestre főváros környéki általános iskolákban tanított (1953. szept.–1956. dec.). A Pedagógiai Tudományos Intézet tud. munkatársa (1956. dec.–1960), tud. főmunkatársa (1960–1962), az átszervezés után az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) Didaktika Tanszéke főisk. tanára és a Didaktikai Osztály vezetője (1962–1976). 

 

A 20. század egyik nagyhatású pedagógusaként elsősorban a társadalom és a nemzeti nevelés sajátos összefüggéseinek feltárásával, az iskolák szerepének vizsgálatával, az alapvető műveltség általános és középiskolai megszerzésének pedagógiai módszereivel foglalkozott. Kiemelkedő szerepet játszott az 1945. évi általános iskolai koncepció kidolgozásában és bevezetésében, az új iskolák első tanterveinek kimunkálásában. Alapvető jelentőségű megállapításokat tett a tanulás pedagógiai és pszichológiai komplex vizsgálata terén, de foglalkozott még az értékelés, a mérés, a pedagógiai teljesítmény sajátos összefüggéseivel, elsők között kezdeményezte a számítógépek felhasználását a hazai pedagógiai kutatásokban és a teljesítmények értékelésében. 

Emlékezet

Balassagyarmaton, nevét vette fel a Kiss Árpád Általános Iskola (1986. ápr.-tól), az iskolában bronz domborműves emléktábláját is elhelyezték (Szederkényi Attila szobrászművész alkotása, 1986). A városban, tiszteletére évente Kiss Árpád Napokat is rendeznek. Emlékét őrzi a pedagógusok és neveléstudományi kutatókat jutalmazó Kiss Árpád-díj (az 1999-től, minden évben, a magyar kultúra napján, jan. 22-én átadásra kerülő díj Ágh Fábián Sándor szobrászművész alkotása). Születésének 100. évfordulóját a Magyar Pedagógiai Társaság Kiss Árpád-emlékévnek nevezte ki, számos emlékkonferenciát, tudományos ülést és kiállítást tartott tiszteletére. Az emlékévben egykori lakóhelyét (Budapest XI. kerület Bercsényi utca 12.) emléktáblával jelölték meg. 

Elismertség

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke (1974–1979). 

Elismerés

Apáczai Csere János-díj (1977). 

Szerkesztés

A Köznevelés c. folyóirat és a Köznevelés Könyvtára c. sorozat alapító szerkesztője (1946–1948), a Tanulmányok a neveléstudomány köréből c. sorozat (1958–1979) és a Magyar Pedagógia c. folyóirat szerkesztője (1961–1979). 

Főbb művei

F. m.: Mai magyar nevelés. (Debreceni Könyvek. Magyar Nevelés. 1. Debrecen, 1943)
Utak a politikai nevelés felé. (Magyar Paedagogia, 1943)
Magyarságtudomány és nemzetnevelés. Tanulmányok. Szerk. Kovács Mátéval. (Debreceni Könyvek. Magyar Nevelés. 3. Debrecen, 1944)
Az embernevelés mai jelentése. (Magyar Paedagogia, 1944)
Az emberi felszabadulás útja. (Debreceni Könyvek. Magyar Nevelés. 5. Debrecen, 1945)
Nevelés és neveléstudomány. Pedagógiai olvasókönyv. Összeáll. (Nevelők Könyvtára. 3. Bp., 1948)
Az új nevelés kérdései. Faragó Lászlóval. (Az Új Nevelés Könyvtára 1. Bp., 1949)
Általános műveltség és iskola. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Szerk. is. Bp., 1958)
Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata. 1–4. (Pedagógiai Szemle, 1960–1961)
Docimológia, osztályozás, mérés. (Pszichológiai tanulmányok. 3. köt. Bp., 1961)
Iskolás tanulóink megterhelésének vizsgálata. (Magyar Pedagógia, 1961)
Írásos teljesítménypróbák iskolai felhasználása. (Pszichológiai tanulmányok. 4. köt. Bp., 1962)
Az iskolás tanulók megterhelését előidéző egyes tényezők vizsgálata. 1–2. (Magyar Pedagógia, 1962)
A tanulás fogalma a pszichológiában és a pedagógiában. (Pszichológiai tanulmányok. 5. köt. Bp., 1963)
A gazdaságos és eredményes tanulás képességének kialakítása. – Új törekvések a felnőttnevelésben. (Pedagógiai Szemle, 1963)
A teljesítményszint vizsgálatának néhány eredménye. – A tehetséges gyermek. (Magyar Pedagógia, 1963)
A programozott tanítás és a tanítógép. 1–2. (Magyar Pedagógia, 1964–1965)
Programozott oktatás a gyakorlatban. 1–2. (Pedagógiai Szemle, 1965–1966)
Fiatal elemi iskolai tanítók fejődése. (Magyar Pedagógia, 1966)
Kodály Zoltán. (Magyar Pedagógia, 1967)
A tanulás értékelése, tervezése és javítása. – Számítógépek pedagógiai alkalmazása. Gyaraki Frigyessel. – Az általánosan művelő tanítás tartalma. (Pedagógiai Szemle, 1968)
Műveltség és iskola. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1969)
Fejlődésünk távlatai és az iskola. (Magyar Pedagógia, 1969)
A pedagógiai céljainknak megfelelő értékelés neveléstudományi feltételeinek megteremtése. (Mérés – értékelés – osztályozás. Tanulmányok. Szerk. Balogh László. Bp., 1970)
Az eredményesebb iskolai tanítás feltételeinek keresése. (Pedagógiai Szemle, 1970)
A munkaerő-struktúra és az oktatás fejlesztése. Tímár Jánossal. – Szakember-ellátás, munkaerő-struktúra. Tímár Jánossal. (Társadalmi Szemle, 1970)
The Supply of Qualified Manpower. Labour Force Structure – Education. Tímár Jánossal. (Acta Oeconomica, 1971)
Várkonyi Hildebrand Dezső. (Magyar Pedagógia, 1971)
A nevelés tudományos megalapozásáról. (Társadalmi Szemle, 1971)
Az iskolarendszer egysége és differenciáltsága. – A tudományos kutatások szükségességének indoklása a pedagógiában. – A televízió szerepe a szülők nevelésében. (Pedagógiai Szemle, 1972)
Kovács Máté. (Magyar Pedagógia, 1972)
A tanulás programozása. Monográfia. (Bp., 1973
románul: Bucuresti, 1977)
Mérés, értékelés, osztályozás. Tankönyv és kismonográfia. (Korszerű nevelés. Bp., 1978)
A korszerű műveltség. Az általános és a szakmai műveltség viszonya. (Pedagógiai füzetek. Bp., 1979)
Közoktatás és neveléstudomány. Szerk. Horváth Márton és Simon Gyula. (Bp., 1982)
Az új nevelés kérdései. Faragó Lászlóval. Hasonmás kiad. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hasonmás kiadványai. Bp., 1990)
Az új nevelés kérdései. Faragó Lászlóval. Hasonmás kiad. (A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai. 8. Bp., 1996)
Igazság költészet nélkül. Visszaemlékezések. Szerk., az előszót írta Kiss Endre. (A Teleki László Alapítvány kiadványa. Bp., 1999)

 

szerk., ford.: Fraisse, Paul: A kísérleti pszichológia gyakorlati kézikönyve. Ford. (Bp., 1965
2. jav. és bőv. kiad. 1975
3. kiad. 1983)
Gal, Roger: Hol tart a pedagógia? Ford., a bevezető tanulmányt írta. 1 táblával. (Bp., 1967)
Inhelder, Bärbel–Piaget, Jean: A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. A formális műveleti struktúrák kialakulása. Ford. (Bp., 1967
2. kiad. 1984)
A programozott tanítás. Eredmények és feladatok. Szerk. Báthory Zoltánnal és Gyaraki Frigyessel. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1969)
Piaget, Jean: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1970)
Wallon, Henri: Válogatott tanulmányok. Az előszót írta Zazzo, René. Vál., a bevezető tanulmányt írta Mérei Ferenc. Ford. V. Binét Ágnessel. (Bp., 1971)
Neveléstudomány és folyamatos korszerűsítés. Tanulmányok az Országos Pedagógia Intézet vizsgálatai alapján. Szerk. (Bp., 1973)
Piaget, Jean: Az értelmi fejlődés társadalmi tényezői. Tanulmányok. Ford. Fodor Imrénével és Nagy Imrével. (Korunk Könyvek. Bukarest, 1973)
Durkheim, Émile: Nevelés és szociológia. Ford. Farkas Józseffel és Lakatos Máriával. Az utószót írta Salamon Zoltán. (Pedagógiai források. 16. Bp., 1980). 

Irodalom

Irod.: Deme László: K. Á.: Magyarságtudomány és nemzetnevelés. (Magyar Paedagogia, 1944)
Életemről, munkámról… (Pedagógiai Szemle, 1964)
Nagy Sándor: K. Á.: Műveltség és iskola. (Magyar Pedagógia, 1970)
Takács Etel: K. Á.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. (Magyar Pedagógia, 1971)
Holló Mária: K. Á.: Műveltség és iskola. (Pedagógiai Szemle, 1971)
Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Révész Béla: K. Á.: A tanulás programozása. (Pedagógiai Szemle, 1976)
Simon Gyula: K. Á. köszöntése 70. születésnapján. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Szarka József: K. Á. (Pedagógiai Szemle, 1979)
Zibolen Endre: K. Á. (Magyar Pedagógia, 1980)
Horánszky Nándor: K. Á. irodalmi tevékenysége. (K. Á.: Közoktatás és neveléstudomány. Szerk. Horváth Márton és Simon Gyula. Bp., 1982)
K. Á.-emlékszám: Báthory Zoltán: „…hogyan lehet és kell eredményesen tanulni?” K. Á. gondolatai a didaktikáról. – Vaskó László: K. Á. munkássága Debrecenben és az Országos Köznevelési Tanácsban. – Simon Gyula: K. Á. példája. – Zibolen Endre: K. Á. születésének 75. évfordulóján. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Mészáros István: K. Á. (Magyar Pedagógia, 1983)
Kozma Tamás: K. Á.: Közoktatás és neveléstudomány. (Magyar Tudomány, 1983)
Báthory Zoltán: K. Á.: Közoktatás és neveléstudomány. (Pedagógiai Szemle, 1984)
Báthory Zoltán: K. Á. didaktikai nézetei. – Simon Gyula: Egy igazi pedagógus életútja. K. Á. – Kelemen Elemér: Ünnepi beszéd a balassagyarmati K. Á. Általános Iskola névadó ünnepségén. (Pedagógiai Szemle, 1986)
K. Á. élete és munkássága. Az 1986. ápr. 18-i K. Á.-emlékülés előadásai. Szerk. Bacsur Sándor. (A Kiss Árpád Általános Iskola kiadványa. Balassagyarmat, 1986)
K. Á.-emlékszám. Összeáll., szerk. Tóth Lajos. (Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1987)
A tanterv helye és szerepe K. Á. neveléstudományi munkásságában. Emlékkötet K. Á. nyolcvanadik születésnapjára. A szemelvényeket vál. Horánszky Nándor, a bevezető tanulmányt írta Báthory Zoltán. (A tantervelmélet forrásai. 9. Bp., 1988)
Horváth Márton: K. Á. Monográfia. (Magyar Pedagógusok. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai. Bp., 1990
2. kiad. 1995)
Faludi Szilárd: Egy korszakváltó könyv nyomában. K. Á. Az új nevelés kérdései c. könyveiről. (Új Pedagógiai Szemle, 1993)
Kelemen Elemér: K. Á. emlékezete. (Magyar Pedagógia, 1995)
Faludi Szilárd: K. Á. Egész élete és lénye lelkiismeretes keresés volt… (A tanító, 1995)
Kiss Tihamér: K. Á. a magyar pedagógia megújulásáért. (Magyar Pedagógia, 1997)
Kozma Tamás: K. Á. pedagógiája. (Debreceni Szemle, 1998)
Interdiszciplináris pedagógia. A K. Á.-emlékkonferencia előadásai. Szerk. Kiss Endre. (A Kiss Árpád Archívum Könyvsorozata. 1. Debrecen, 2001)
Kiss Endre: K. Á. műveltségkoncepciója a tudástársadalom perspektívájából. (Új Pedagógiai Szemle, 2003)
Kiss Endre: A pályakezdő K. Á. pedagógiai rendszeréről. – Lányi Katalin: K. Á. és az embernevelés szellemisége. (Neveléstörténet [folyóirat], 2004)
Báthory Zoltán: K. Á. idézése. (Új Pedagógiai Szemle, 2004)
Lányi Katalin: A neveléstudomány egy kiváló egyénisége. K. Á. az Országos Közoktatási Tanács történetéről. (A tanító, 2006)
Kerekes Béláné: In memoriam K. Á. A századik születésnap emlékezetére az elfelejtett kísérletekről és az alvó eredményekről. CD melléklettel. (A Magyar Pedagógiai Társaság kiadványa. Bp., 2007)
Báthory Zoltán: K. Á. társadalompedagógiája. – „…a szellem problémáival foglalkozó szabad ember…” Kísérlet K. Á. szellemi arculatának meghatározására. (Neveléstörténet [folyóirat], 2007)
Kiss Endre: Egzisztencia és tudomány. K. Á. szellemi arculatának meghatározásához. (Új Pedagógiai Szemle, 2007)
Trencsényi László: K. Á. emlékezete – születésének centenáriumán. (A tanító, 2007)
Kiss Endre: K. Á.-emlékév, 2007. Dokumentumok, közlemények, sajtóhírek. – Kiss Endre: Élet és mozgás… „Irodalmi bergsonizmus.” K. Á. gondolkodásának történetéhez. (Neveléstörténet [folyóirat], 2008)
Bicsák Zsanett Ágnes: Pedagógiai reflexió az ember lényegéről K. Á. olvasata alapján. (Új Pedagógiai Szemle, 2008)
Kovács Zsófia: Néhány gondolat K. Á. szellemi hagyatékáról. (Iskolakultúra, 2009)
Kiss Endre: „…tudatosulás útján kifinomult emberszeretet…” K. Á. értelmiségi szerepének filozófiai alapjairól. (Iskolakultúra, 2010)
Kiss Endre: „…Free Man, Dedicated to the Problems of Mind…” On the Intellectual Portrait of Árpád Kiss. (Hungarian Educational Research Journal, 2012). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015