Kiss Ferenc
Kiss Ferenc

2025. január 17. Péntek

Kiss Ferenc

politikus

Születési adatok

1889. július 29.

Zenta, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1965. október 2.

Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun vármegye


Család

Kisiparosi családból származott. Sz: Kiss Ferenc (1855–1923) szabómester, Habran Júlia. F: 1912-től Makány Rozália. Leánya: Kiss Ilona (1914–) és Kiss Rozália (1916–); fia: Kiss Imre (1920–). 

Iskola

A bajai és a kiskunfélegyházi tanítóképző intézetben tanult, tanítói képesítést szerzett. 

Életút

Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített; hazatérése után Kiskunfélegyházán egy ügyvédi iroda díjnoka, majd a helyi rendőrség irodavezetője (1918–1929). Kiskunfélegyháza város tűzoltó-parancsnoka (1929–1943), a városi elöljáróság közellátási előadója (1943–1945). 

A Függetlenségi és ’48-as Párt, a Nagyatádi Szabó-féle Országos Kisgazdapárt, majd az FKgP tagja (1930-tól). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Kiskunfélegyháza, 1944–1945), az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék, Kecskemét és Baja törvényhatósági jogú városokkal, 1945–1947), a Magyar Szabadság Párt országgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, 1947–1949). Az FKgP vezetősége a Baloldali Blokk nyomására „koalícióellenes magatartása miatt” 19 társával együtt kizárta a pártból (1946. márc. 12.). A Magyar Szabadság Párt alapító tagja és szegedi szervezetének vezetője (1946. márc.–1947), a párt önfeloszlatása után a Balogh István nevével fémjelzett Független Magyar Demokrata Párthoz csatlakozott (1947. júl.). Mandátuma lejárta után a politikától visszavonulva földjén gazdálkodott, a Rákosi-korszakban kuláklistára tették. 

Irodalom

Irod.: V. I.–V. V.: K. F. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994
Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1999 és Az 1947. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 2005). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője