Kiss Ferenc
Kiss Ferenc

2020. október 19. Hétfő

Kiss Ferenc

orvos, anatómus, egyházi író

Születési adatok

1889. szeptember 7.

Nagyszalonta, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1966. április 6.

Budapest

Temetési adatok

1966. április 14.

Budapest

Farkasrét


Iskola

Elemi és középiskoláit Nagyszalontán és Székelyudvarhelyen végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1913), a tájanatómia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1924), az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Anatómiai Intézete gyakornoka (1910–1913), a II. sz. Anatómiai Intézet, ill. az I. sz. Anatómiai Intézet egy. tanársegéde (1913–1917). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Anatómiai Intézete egy. tanársegéde (1917–1919), egy. adjunktusa (1919–1929) és magántanára (1924–1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Leíró és Tájbonctani Intézete, ill. Szövet- és Fejlődéstani Intézete tanszékvezető ny. r. tanára (1929–1934), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Bonctani-tájbonctani Intézete intézetigazgató ny. r. tanára (1934–1949), az I. sz. Anatómiai Intézet intézetigazgató ny. r. tanára (1949–1952), tanszékvezető egy. tanára (1952–1961). Az Orvostudományi Kar dékánja (1941–1943 és 1945–1946).

Az USA-ban járt hosszabb tanulmányúton (1947–1948). 

Mikrocirkulációs anatómiával, a vegetatív idegvégződések kutatásával foglalkozott, a vegetatív idegrendszer komparatív anatómiájának nemzetközileg is elismert kutatóprofesszora. Alapvetően új eredményeket ért el a vegetatív idegrendszer, az agy vér- és likvorkeringésének vizsgálata terén. Nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű és a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb nemzetközi sikere volt a Szentágothai Jánossal (1912–1994) együtt írt anatómiai atlasza. Találmánya a plasztikus kondenzor, amelyet a mikroszkóp csövének vége és a mikroszkóp tárgylemeze fölé helyeztek – így élesebben, három dimenzióban (!) vált látható a vércsepp, a sejtek és az általa biogranulumoknak nevezett részecskék. Úgy vélte, hogy ezek a részecskék az élet kiinduló csírái, s ha ezek rendezetlenül helyezkedtek el, akkor a szervezetben valamilyen diszharmónia van… 

Szülőházában bibliai gyülekezet működött, ahol parasztpróféták hirdették az igét. Pályája kezdetén a budapesti református Bethánia Egyesületben tevékenykedett, majd külföldi utazásai és elsősorban a wiedenesti bibliaiskola igehirdetőinek hatására a Keresztyén Testvérgyülekezethez csatlakozott (1923). Az ország német megszállása idején, a gyülekezet illegálisan működött, több testvére mellett más üldözötteket is bujtatott: emberek százait mentette meg. A Szabadegyházak Szövetsége alapító elnöke (1945?-től, a II. világháború alatt már illegálisan működött!), kiadványait illegálisan nyomtatták és terjesztették. Gyülekezetében igen nagy tisztelet övezte. A Magyar Evangéliumi Aliánsz Bizottság alapító tagja. A Kegyelem és Igazság c. evangéliumi sorozat szerkesztője és kiadója (1932–1944). Néhány éve az Evangéliumi Kiadó újra megjelentette igehirdetéseit. 

Emlékezet

Nagyszalontán született, Budapesten és Szegeden élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Temetésén a búcsúbeszédet tanítványa, Szentágothai János és Gellért Oszkár professzor mondta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

Elismertség

Az Anatomische Gesellschaft (1934-től), a párizsi Association des Anatomists (1934-től), a londoni Royal Society of Medicine (1957-től) és a Scientific Society of Nuclear Haematology r. tagja (1965-től). 

Elismerés

Lallemand-díj (= a Francia Tudományos Akadémia Nagydíja, 1932), Fauvelle-díj (= a Francia Antropológiai Társaság Nagydíja, 1934).

 

Kossuth-díj (1952). 

Szerkesztés

Az Acta Anatomica (Basel, 1946–1966) és az Excerpta Medica c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1947–1966). 

Főbb művei

F. m.: A petevezeték erei. (Magyar Orvosi Archivum, 1919)
Die Ursprungweise der Augenmuskeln. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1919)
Anatomisch-histologische Untersuchungen über die Erektion. (Zeitschrift für die gesammte Anatomie, 1921)
Tájanatómia. (Lehmann-féle orvosi tankönyvek. 4. Bp., 1922
németül: Topographisch-anatomische Sezierübungen. München, 1922)
A vérerek szövettana. (Magyar Orvosi Archivum, 1925)
A nervus sympathicus és a gerincvelői ideggyökerek rostjai. (Magyar Orvosi Archivum, 1926)
A dobüreg összefüggése a halántéki árokkal. (Magyar Orvosi Archivum, 1926)
A plexus coeliacus és a plexus hypogastricus anatómiája és szövettana. (Orvosi Hetilap, 1929)
A nervus vagus rostjai. Mihálik Péterrel. (Magyar Orvosi Archivum, 1930)
Anatomisch-histologische Untersuchungen über das sympatische Nervensystem. Szerk. (Szeged, 1932)
Szövettani jegyzetek. (Bp., 1933)
Rendszeres bonctan. Tankönyv orvostanhallgatók számára a baseli – 1895 – és a jénai – 1935 – nomenclaturák alapján. Gellért Alberttel és Szentágothai Jánossal. (Szeged, 1939
2. kiad. 1941
I–II. köt. 3. kiad. Szeged, 1946
4. átd. és bőv. kiad. Bp., 1951
5. kiad. 1953)
Tájanatómia. Egy. tankönyv. (3. bőv. kiad. Bp., 1943
9. átd. kiad. 1967)
Histology of Blood Vessels. (Acta Morphologica, 1952)
A kollagén rostok beidegzése. Láng A.-val. (Ideggyógyászati Szemle, 1954)
Az ember anatómiája és élettana. Egészségügyi szakiskolai tankönyv. (Bp., 1957)
Az agykeringés vizsgálatainak eredményei klinikai szempontból. Sattler Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1957. 38.)
Topographische Anatomie. Deutsche Text zum ungarischen Lehrbuch. (A BOTE kiadványa. Bp., 1961)

 

egyházi művei: Magyarország és a vallásszabadság. (Bp., é. n.)
A magyar vallásszabadsági törvények jelentősége az egyházi és gyülekezeti kereszténység, valamint az állam életében. (Bp., é. n.)
Kegyelem és istenigazság. (Bp., é. n.)
Kegyelem és igazság. (Bp., é. n.)
Az Üdvösség útján. (Bp., é. n.)
A szexuális kérdés. (A Pro Christo Magyar Evangéliumi Keresztény Diákszövetség kiadványa. Bp., 1935)
Mit mond egy híres labdarúgó Krisztusról? A. Jacob Stewart előadásai. Összeáll., az előszót írta. (Bp.–Szeged, 1938)
Állam, egyház, bibliai gyülekezet. A keresztyén testvérgyülekezetek törvényes helyzete Olaszországban. (Bp., 1941)
Új vallásügyi törvényt kérünk! Szabad államban szabad egyházak. (Bp., 1945)
Élet és halál. Szabadegyetemi előadások. (Bp., 1946)

 

szerk.: Az ember anatómiájának atlasza. – Atlas anatomiae corporis human. Monográfia és egy. tankönyv. I–III. köt. Szentágothai Jánossal. I. köt. Csonttan, ízület- és szalagtan. Izomtan. II. köt. Zsigertan, belső elválasztású mirigyek, szív. III. köt. Idegtan, értan, érzékszervek. (Bp., 1946–1951
2. kiad. 1953–1954
4. átd. kiad. 1959
5. kiad. 1964
6. kiad. 1971
7. kiad. 1974
8. kiad. 1976 és évente utánnyomás: 1976–1984
új kiad. 2000, 2006 és 2012)
Anatomischer Atlas des menschlichen Körpers. – Atlas anatomiae corporis human. I–III. köt. Monográfia és egy. tankönyv. Szentágothai Jánossal. Az ember anatómiájának atlasza német nyelvű kiadása. (Bp., 1955
2. kiad. 1960
9. kiad. 1965
21. kiad. 1975
orosz nyelven: 1959
7. orosz nyelvű kiad. 1972
kínai nyelven: 1959
spanyol nyelven: 1962
2. spanyol nyelvű kiad. 1965
cseh nyelven: Praha, 1963)
Atlas of Human Anatomy. – Atlas anatomiae corporis human. Monográfia és egy. tankönyv. I–III. köt. Szentágothai Jánossal. Az ember anatómiájának atlasza angol nyelvű kiadása. (Oxford [etc.], 1964
3. kiad. 1979–1980
francia nyelven: 1965–1966
4. francia nyelvű kiad. 1974
szerb-horvát nyelven: Zagreb, 1966
szlovén nyelven: Ljubljana, 1966
olasz nyelven: Roma–Bp., 1971
svéd nyelven: Stockholm, 1973
szlovák nyelven: 1975
lengyel nyelven: Warszawa–Bp., 1975
2. lengyel nyelvű kiad. 1979
3. lengyel nyelvű kiad. 1984). 

Irodalom

Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1966. ápr. 8.)
Szentágothai János: K. F. (Orvosi Hetilap, 1966. 20.)
Király Ferenc: Emlékezés K. F. orvosprofesszorra. (Magyar Baptista Kiadó. 4. München, 1968)
Donáth Tibor: Emlékezés K. F.-re. (Orvosi Hetilap, 1989. 48.)
Lukátsi Vilma: Élő kövek. K. F. orvosprofesszor dokumentum jellegű életrajza. (Bp., 1990
2. kiad. 1997)
Dánielisz Endre: Nagyszalonta jele szülöttei. (Gyula, 1993)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Bóna E.: Művészet és orvostörténet. Emlékezés K. F. anatómusra. (Egészség, 1996)
Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története. (Nagyvárad, 1998)
Tapolyai Mihály: K. F. orvosprofesszor. Kis ház a nagy viharban. (Bp., 2010).

Megjegyzések

MÉL, UMÉL, Magyar Nagylexikon: téves halálozási adat: ápr. 7.!

 

Bibliográfiákban egyházi művei összekeverve Kiss Ferenc (1862–1948) református lelkész műveivel! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015