Iskola

A budapesti IV. kerületi Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1901). Tanulmányai befejezése után pénzügyi számvevőségi tanácsos (1901–1924), nyugdíjazták. Később a Magyar Lajos Gépszíj és Műszaki Bőrárugyár Rt. igazgatóságának és a Hotel Palace Szálloda Rt. igazgatóságának tagja. 

Életút

A Magyar Úszó Egylet (MUE, 1896–1904), az MTK úszója és vízilabdázója (1904–1907), egyúttal a MUE labdarúgója is.

Úszóként olimpiai 2. (1904: 1 mérföld gyors), olimpiai 3. (1904: fél mérföld gyors), az ún. rk. olimpia bajnoka (1906: 4x 250 méteres gyorsváltó); 5-szörös magyar bajnok (1903, 1904: 1 mérföld gyors; 1905: 100 yard gyors, 220 yard gyors; 1906: 440 yard gyors). Vízilabdában 3-szoros nem hivatalos magyar bajnok (1901, 1902, 1903). 

Osztálytársa, Halmay Zoltán (1881–1956) biztatására kezdett el úszni, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél levő Beitscher-uszodában. A századelőn, Halmay Zoltán mellett a legismertebb magyar gyorsúszó. Különös továbbá, hogy a történelem megismétlődött: 1896-ban, az olimpia előtt a MUE nem tudta támogatni Hajós Alfréd olimpiai részvételét, a BTC igen, így az első olimpiai bajnok a BTC-ben folytatta sportpályafutását. 1904-ben, közvetlenül a St. Louis-i olimpia előtt, Halmay Zoltán felkereste Brüll Alfrédet, és megkérte, hogy támogassa Kiss Géza olimpiai részvételét, Brüll kifizette az utazáshoz szükséges 2000 koronát, ezért viszont mind Halmay, mind Kiss az MTK-ban versenyzett tovább. Az olimpián az 1 mérföldes gyorsúszásban a 2., a fél mérföldes gyorsúszásban a 3. helyen végzett (1904), a hellén olimpián a győztes magyar váltó tagja (1906: 4x 250 méteres gyorsváltó, Hajós Henrikkel, Halmay Zoltánnal és Onódy Józseffel). Különböző távokon összesen ötszörös magyar úszóbajnok (1903–1906). 1907-ben abbahagyta a versenyzést. 

A MUE labdarúgócsapatában fedezetet játszott, egyúttal az első magyar nyilvános vízilabda-mérkőzés résztvevője (Siófok, 1899. júl. 30., a MUE két csapata mérkőzött meg egymással, az eredmény 1:1 lett). Vízilabdázóként az első, nem hivatalos bajnokcsapat tagja (1901), és részt vett az első nemzetközi mérkőzésen (Bécs, Dianabad, 1901. dec. 15.: Wiener AC–MUE 14:0), valamint az első győztes nemzetközi mérkőzésen is (Bécs, 1902, MUE–Schwimm Club Austria 5:3). Részt vett a vízilabda-játékszabályok kidolgozásában és az első vízilabda-játékvezetők egyike (1907-től).

A Magyar Atlétikai Club (MAC) úszóedzője (1907–1912), a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) főtitkára (1912–1918), ügyvezető alelnöke (1920 és 1926–1928). Edzőként legismertebb tanítványa: Baronyi András és Las Torres Béla világcsúcstartók. 

Szerkesztés

Az első magyar úszó szakíróként a Nemzeti Sport szerkesztője (1907–1912), a Pesti Hírlap és a Magyarság sportrovatvezetője (1907–1920). A Magyar Lóversenysport Évkönyve szerkesztője (1940-től). Sportkarikaturistaként is működött. Közíróként többször állást foglalt a zsidótörvények ellen.