Főbb művei

F. m.: Morelly pedagógiai nézetei. (Pedagógiai Szemle, 1961)
A tanulók világnézeti beállítottságának és politikai tájékozottságának vizsgálata egy budapesti gimnáziumban. Takó Tiborral. (Magyar Pedagógia, 1963)
Filmtechnikai módszerek alkalmazása munkamozgások vizsgálatára. Bihari Ottóval. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1971)
A koedukáció neveléslélektani kérdései. Egy. doktori értek. (Bp., 1976)
Az MTESZ szerepe a magyar munkalélektan fejlődésében. Molnár Imrével. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1976)
Nagy László, a laboratóriumalapító. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1982)
A pszichológia ipari alkalmazásának kezdetei. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumának története. 1912–1949. (Budapesti Nevelő, 1984)
Emlékezés Ranschburg Pálra, halálának 40. évfordulóján. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1985)
Munkaszervezés, ergonómia. Parányi Györggyel. (A BME Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. Bp., 1986)
Adatok Ferenczi Sándor egyetemi tanári működésével kapcsolatban. Kapronczay Károllyal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1986)
Ferenczi Sándor és az Orvosegyesület. (Orvosi Hetilap, 1986. 4.)
Ferenczi Sándor és a budapesti egyetem 1918–1919-ben. Erős Ferenccel, Giampieri Patriziával és Kapás Istvánnal. (Pszichológia [folyóirat], 1987)
Alfred Adler és a kisebbrendűségi érzés pszichológiája. (Orvosi Hetilap, 1987. 50.)
Tanulmányok a pszichológia hazai gyakorlati alkalmazásának múltjából. Szerk. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete kiadványai. Bp., 1988)
The First Steps of Experimental Psychology in Hungary. (Bp., 1988)
Pszichoanalízis a hadseregben. Erős Ferenccel és Kapás Istvánnal. (Hadtörténelmi Közlemények, 1988)
A pszichológia szerepe a munkaközvetítésben és -elosztásban a két világháború közötti időben. – Egy elfelejtett kutatóhely: a Magyar Ipari Munkatudományi Intézet. 1943–1945. (Ipar–Gazdaság, 1988)
A pszichológia alkalmazása a magyar gazdaságban a két világháború között. (Technikatörténeti Szemle, 1988)
Várkonyi Hildebrand Dezső és a pszichológiai közélet. (V. H. D.-emlékkötet. Az 1988. okt. 14-én, Szegeden, a JATE Pedagógiai-pszichológiai Tanszékén tartott emlékülés előadása. Szerk. Zakar András. Szeged, 1989)
Adatok a pszichológia gyakorlati alkalmazása történetéhez. (Bp., 1989)
Adalékok a pszichológia gyakorlati alkalmazásáról Magyarországon a századfordulótól 1945-ig. Kand. értek. (Bp., 1989)
Adalékok a magyar individuálpszichológiai mozgalom történetéhez. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1990)
Az individuálpszichológia és hatása Magyarországon. Arató Ottóval. (Pszichológia – nevelőknek. 43. Bp., 1991
németül: 1988)
Gyakorlati pszichológiai műhelyek a két világháború között Magyarországon. (Pszichológiai műhely. 7. Tanulmányok a magyar pszichológia történetéből. Szerk. is. Bp., 1991)
Magyar pszichológiatörténeti bibliográfia. 1870–1944. Összeáll. (A magyar neveléstörténet forrásai. 5. Bp., 1991)
Magyar pszichológiai műhelyek a II. világháború után. 1945–1950. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1992)
Várkonyi Hildebrand Dezső: A cselekvés lélektana. Az utószót írta Rókusfalvy Pállal. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hasonmás kiadványai. Bp., 1993)
A hazai pszichológiatörténeti kutatások eredményei. – William Stern és a magyar pszichológia. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai. Pszichológia Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1995)
Vaszkó Mihály szerepe a magyar munkalélektan újjászületésében. (Valóság, 1996)
A munkalélektan története. Monográfia. (Bp., 1998)
Két fejezet a német–magyar kapcsolatok történetéről a pszichológiában. Erdélyi Mihállyal és Révész Gézával. Magyar Pszichológiai Szemle, 1999)
Munka- és szervezetpszichológia Magyarországon, az 1990-es években. – A vezetés lélektana. (Valóság, 1999)

népszerű írásai a Természettudományi Közlönyben, ill. a Természet Világában: Munkalélektani vizsgálatok néhány eredménye. (1964)
Balesetek lélektana. (1966)
Hazugságvizsgáló gép. (1967)
Szünetek munka közben. Láng Sándorral. (1968).