Kiss György
Kiss György

2020. október 25. Vasárnap

Kiss György

jogász

Születési adatok

1945. január 16.

Som-Daránypuszta, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1986.

Budapest


Család

Földműves családból származott. Sz: Kiss János, Takács Erzsébet (†1973). Testvére: Kiss János mezőgazdasági üzemmérnök. F: 1973–1976: Szatmári Erzsébet jogász, jogtanácsos. Elvált. 

Iskola

Általános iskoláit Bábonymegyeren, középiskoláit Budapesten végezte, a Fényes Elek Közgazdasági Technikumban éretts. (1963). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1968), az állam- és jogtudomány kandidátusa (posztumusz, 1986). 

Életút

Az ELTE ÁJTK Statisztika Tanszéke gyakornoka, tanársegéde (1968–1976), egy. adjunktusa (1976–1986). A KISZ Budapesti Bizottságának politikai munkatársa (1970–1973). A Belügyminisztérium (BM) Rendőrtiszti Főiskola előadó tanára. Az MTA–TMB-n Kovacsics József aspiránsa (1978–1981).

 

Az ELTE KISZ Bizottsága titkára (1970–1973), majd a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa Kollégiumának vezetője.

Közigazgatás-statisztikai kutatásokkal, a várossá nyilvánítás körülményeivel foglalkozott, elsősorban a helyi-területi közigazgatás komplex társadalmi és demográfiai elemzése terén ért el jelentősebb eredményeket. Részt vett az országos településfejlesztési koncepció kidolgozásában, majd a koncepció közigazgatási-statisztikai felvételi munkálatainak irányítója. 

Főbb művei

F. m.: Szervezéstudományi kutatások az ELTE Statisztikai Tanszékén. (Felsőoktatási Szemle, 1968)
A demokratikus hallgatói jogok kialakításának tapasztalatai felsőoktatási intézményeinkben. (Felsőoktatási Szemle, 1970)
Erőszakos bűncselekmények és elkövetőik. Többekkel. (Bp., 1973)
Statisztikai módszerek az államigazgatásban és a szervezéstudományban. (Statisztikai Szemle, 1974)
A statisztika szerepe az államigazgatási munka korszerűsítésében. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1974)
Iparunk és a munkaerőhelyzet. (Hatvan város 30 éves. Hatvan, 1975)
Az igazgatási statisztika oktatása. (A magyar statisztikai felsőoktatás kétszáz éve. Bp., 1977)
Nyerészkedési jellegű bűncselekmények kriminálstatisztikai elemzése. – A városiasodó nagyközségek helyzete és fejlesztésének kérdései. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1977)
Hatvan város fejlesztése egy felmérés tükrében. (Hevesi Szemle, 1977)
Statisztikai módszerek a közigazgatási egységek főbb funkcióinak elemzéséhez. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1978)
A városok és városkörnyéki községek kapcsolata kutatásának főbb statisztikai módszerei. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1979)
A városok és városkörnyéki községek kapcsolata. (Statisztikai Szemle, 1980)
Városkörnyék-szervezés és a központi település irányítóellátási feladatainak változása. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1980)
A munkaszervezés szerepe a bonyhádi városi tanács igazgatási tevékenysége korszerűsítésében. (Tolnai Fórum, 1980)
A város-városkörnyéki rendszer első tapasztalatai Bonyhádon. (Tolnai Fórum, 1981)
Móri változások. Egy Fejér megyei nagyközség a várossá válás útján. (Fejér megyei Szemle, 1981)
A várossá nyilvánítás tapasztalatainak elemzése statisztikai módszerekkel. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1982)
Pásztó a várossá válás útján. (Nógrádi Szemle, 1983)
A nagyközségek demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzetének komplex elemzése. Kand. értek. (Bp., 1985)
A nagyközségek új szerepéről községrendszerünkben. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1985)
A városi jogú nagyközségek működésének első tapasztalatai Bátonyterenye példáján. (Nógrádi Szemle, 1985)
A közvetlen megyei irányítású nagyközségek működésének első tapasztalatai Tolna megyei példák alapján. (Tolnai Fórum, 1985). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015