Kiss György
Kiss György

2024. december 5. Csütörtök

Kiss György

jogász

Születési adatok

1945. január 16.

Som-Daránypuszta, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1986.

Budapest


Család

Földműves családból származott. Sz: Kiss János, Takács Erzsébet (†1973). Testvére: Kiss János mezőgazdasági üzemmérnök. F: 1973–1976: Szatmári Erzsébet jogász, jogtanácsos. Elvált. 

Iskola

Általános iskoláit Bábonymegyeren, középiskoláit Budapesten végezte, a Fényes Elek Közgazdasági Technikumban éretts. (1963). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1968), az állam- és jogtudomány kandidátusa (posztumusz, 1986). 

Életút

Az ELTE ÁJTK Statisztika Tanszéke gyakornoka, tanársegéde (1968–1976), egy. adjunktusa (1976–1986). A KISZ Budapesti Bizottságának politikai munkatársa (1970–1973). A Belügyminisztérium (BM) Rendőrtiszti Főiskola előadó tanára. Az MTA–TMB-n Kovacsics József aspiránsa (1978–1981).

 

Az ELTE KISZ Bizottsága titkára (1970–1973), majd a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa Kollégiumának vezetője.

Közigazgatás-statisztikai kutatásokkal, a várossá nyilvánítás körülményeivel foglalkozott, elsősorban a helyi-területi közigazgatás komplex társadalmi és demográfiai elemzése terén ért el jelentősebb eredményeket. Részt vett az országos településfejlesztési koncepció kidolgozásában, majd a koncepció közigazgatási-statisztikai felvételi munkálatainak irányítója. 

Főbb művei

F. m.: Szervezéstudományi kutatások az ELTE Statisztikai Tanszékén. (Felsőoktatási Szemle, 1968)
A demokratikus hallgatói jogok kialakításának tapasztalatai felsőoktatási intézményeinkben. (Felsőoktatási Szemle, 1970)
Erőszakos bűncselekmények és elkövetőik. Többekkel. (Bp., 1973)
Statisztikai módszerek az államigazgatásban és a szervezéstudományban. (Statisztikai Szemle, 1974)
A statisztika szerepe az államigazgatási munka korszerűsítésében. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1974)
Iparunk és a munkaerőhelyzet. (Hatvan város 30 éves. Hatvan, 1975)
Az igazgatási statisztika oktatása. (A magyar statisztikai felsőoktatás kétszáz éve. Bp., 1977)
Nyerészkedési jellegű bűncselekmények kriminálstatisztikai elemzése. – A városiasodó nagyközségek helyzete és fejlesztésének kérdései. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1977)
Hatvan város fejlesztése egy felmérés tükrében. (Hevesi Szemle, 1977)
Statisztikai módszerek a közigazgatási egységek főbb funkcióinak elemzéséhez. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1978)
A városok és városkörnyéki községek kapcsolata kutatásának főbb statisztikai módszerei. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1979)
A városok és városkörnyéki községek kapcsolata. (Statisztikai Szemle, 1980)
Városkörnyék-szervezés és a központi település irányítóellátási feladatainak változása. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1980)
A munkaszervezés szerepe a bonyhádi városi tanács igazgatási tevékenysége korszerűsítésében. (Tolnai Fórum, 1980)
A város-városkörnyéki rendszer első tapasztalatai Bonyhádon. (Tolnai Fórum, 1981)
Móri változások. Egy Fejér megyei nagyközség a várossá válás útján. (Fejér megyei Szemle, 1981)
A várossá nyilvánítás tapasztalatainak elemzése statisztikai módszerekkel. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1982)
Pásztó a várossá válás útján. (Nógrádi Szemle, 1983)
A nagyközségek demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzetének komplex elemzése. Kand. értek. (Bp., 1985)
A nagyközségek új szerepéről községrendszerünkben. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Juridica, 1985)
A városi jogú nagyközségek működésének első tapasztalatai Bátonyterenye példáján. (Nógrádi Szemle, 1985)
A közvetlen megyei irányítású nagyközségek működésének első tapasztalatai Tolna megyei példák alapján. (Tolnai Fórum, 1985). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője