Kiss István
Kiss István

2022. szeptember 25. Vasárnap

Kiss István

könyvtáros, irodalomtörténész, művelődéstörténész

Születési adatok

1922. október 12.

Mezőörs, Győr-Moson-Sopron vármegye

Halálozási adatok

1978. október 17.

Budapest


Család

Sz: Kiss János mezőgazdasági cseléd, Takács Mária. Heten voltak testvérek. F: 1954-től Riesl Veronika, az ELTE Ságvári Endre Gyakorlógimnáziuma tanára. Fia: Kiss Gábor (1958–). 

Iskola

Sopronban szakérettségi vizsgát tett (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar könyvtár–magyar szakán könyvtáros okl. szerzett (1954), tartalékos tiszti iskolát is végzett (1954), az irodalomtudományok kandidátusa (1972). 

Életút

A Kisbéri Állami Gazdaság tanonca (1937–1940), az Ászári Keményítőgyár (1940–1943), a Székesfehérvári MÁV Műhely fizikai munkása (1943–1949). A Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szakszervezete (MEDOSZ), ill. a SZOT Kulturális Osztálya (1954–1958), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya politikai munkatársa (1959–1967), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos titkára (1967–1970). Az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke előadója, egy. adjunktusa (1960–1970), egy. docense (1970–1978) és a Tanszék vezetője (1972–1978).

Az MTA–TMB-n Köpeczi Béla aspiránsa (1960–1964). 

20. századi magyar könyv-, könyvtár- és művelődéstörténettel, a magyarországi művelődéspolitika múltjával foglalkozott, a magyarországi egyetemi posztgraduális informatikusképzés egyik kezdeményezője. Feldolgozta az Athenaeum Könyvkiadó történetét, jelentős eredményeket ért el a magyarországi népkönyvtárak szerepének tisztázása terén. Forráskiadói tevékenysége is értékes. 

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem. 

Szerkesztés

A Könyvtári Figyelő főszerkesztője (1976–1978). 

Főbb művei

F. m.: A könyvtári állomány gyarapításáról. – Az üzemi könyvtárosok egyesüléséről. (Munka, 1957)
Kevés pénzből – gazdag könyvtárakat. – Fiatal olvasók és a szakszervezeti könyvtárak. – Ami segítséget ad az olvasószolgálathoz és a könyvbeszerzéshez. – Nevelőmunka a szakszervezeti könyvtárakban. – Irodalmi életünk vitáiról. (Munka, 1958)
A megyei szakmaközi könyvtárakról. (A könyvtáros, 1959)
Népkönyvtárak a két világháború között. (Népművelési Értesítő, 1961)
A marxizmus-leninizmus eszmei offenzívája és a könyvtárak. (A könyvtáros, 1963)
A Szovjetunió könyvtárai az 1959-es párthatározat után. (Könyvtári Szemle, 1963)
Kulturális politikánk időszerű kérdései. (Bp., 1964)
Irodalmunk helyzetéről. (Pártélet, 1964)
Az ideológiai helyzet és a könyvtárak. (A könyvtáros, 1965)
Az Athenaeum. 1–2. (Népművelés, 1966)
Emich Gusztáv és az Athenaeum. – Az Athenaeum ismeretterjesztő kiadványai. – Az Athenaeum a két világháború között. (Népművelés, 1967)
Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat története és szerepe a magyar művelődésben. Kand. értek. (Bp., 1972)
Ady Endre és a könyvkiadás. („Legyetek emlékezéssel hozzám.” Az ELTE Bölcsészettudományi Kar tudományos Ady-ülésszakán elhangzott előadások. (Az ELTE kiadványa. Bp., 1977)
Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. Monográfia és a kand. értek. átdolgozott változata. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 35. Bp., 1980). 

Irodalom

Irod.: Babiczky Béla: K. I. (Könyvtáros, 1978)
Arató Ferenc: K. I. (Könyv és Nevelés, 1978)
K. I. (Könyvtári Figyelő, 1978)
Szathmári István: K. I. (Magyar Könyvszemle, 1979)
Solti István: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Filológiai Közlöny, 1981)
Tóth András: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
Fülöp Géza: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Irodalomtörténet, 1982)
Voit Krisztina: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Magyar Könyvszemle, 1983). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője