Kiss István
könyvtáros, irodalomtörténész, művelődéstörténész
Születési adatok
1922. október 12.
Mezőörs, Győr-Moson-Sopron vármegye
Halálozási adatok
1978. október 17.
Budapest
Család
Sz: Kiss János mezőgazdasági cseléd, Takács Mária. Heten voltak testvérek. F: 1954-től Riesl Veronika, az ELTE Ságvári Endre Gyakorlógimnáziuma tanára. Fia: Kiss Gábor (1958–).
Iskola
Sopronban szakérettségi vizsgát tett (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar könyvtár–magyar szakán könyvtáros okl. szerzett (1954), tartalékos tiszti iskolát is végzett (1954), az irodalomtudományok kandidátusa (1972).
Életút
A Kisbéri Állami Gazdaság tanonca (1937–1940), az Ászári Keményítőgyár (1940–1943), a Székesfehérvári MÁV Műhely fizikai munkása (1943–1949). A Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szakszervezete (MEDOSZ), ill. a SZOT Kulturális Osztálya (1954–1958), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya politikai munkatársa (1959–1967), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos titkára (1967–1970). Az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke előadója, egy. adjunktusa (1960–1970), egy. docense (1970–1978) és a Tanszék vezetője (1972–1978).
Az MTA–TMB-n Köpeczi Béla aspiránsa (1960–1964).
20. századi magyar könyv-, könyvtár- és művelődéstörténettel, a magyarországi művelődéspolitika múltjával foglalkozott, a magyarországi egyetemi posztgraduális informatikusképzés egyik kezdeményezője. Feldolgozta az Athenaeum Könyvkiadó történetét, jelentős eredményeket ért el a magyarországi népkönyvtárak szerepének tisztázása terén. Forráskiadói tevékenysége is értékes.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem.
Szerkesztés
A Könyvtári Figyelő főszerkesztője (1976–1978).
Főbb művei
F. m.: A könyvtári állomány gyarapításáról. – Az üzemi könyvtárosok egyesüléséről. (Munka, 1957)
Kevés pénzből – gazdag könyvtárakat. – Fiatal olvasók és a szakszervezeti könyvtárak. – Ami segítséget ad az olvasószolgálathoz és a könyvbeszerzéshez. – Nevelőmunka a szakszervezeti könyvtárakban. – Irodalmi életünk vitáiról. (Munka, 1958)
A megyei szakmaközi könyvtárakról. (A könyvtáros, 1959)
Népkönyvtárak a két világháború között. (Népművelési Értesítő, 1961)
A marxizmus-leninizmus eszmei offenzívája és a könyvtárak. (A könyvtáros, 1963)
A Szovjetunió könyvtárai az 1959-es párthatározat után. (Könyvtári Szemle, 1963)
Kulturális politikánk időszerű kérdései. (Bp., 1964)
Irodalmunk helyzetéről. (Pártélet, 1964)
Az ideológiai helyzet és a könyvtárak. (A könyvtáros, 1965)
Az Athenaeum. 1–2. (Népművelés, 1966)
Emich Gusztáv és az Athenaeum. – Az Athenaeum ismeretterjesztő kiadványai. – Az Athenaeum a két világháború között. (Népművelés, 1967)
Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat története és szerepe a magyar művelődésben. Kand. értek. (Bp., 1972)
Ady Endre és a könyvkiadás. („Legyetek emlékezéssel hozzám.” Az ELTE Bölcsészettudományi Kar tudományos Ady-ülésszakán elhangzott előadások. (Az ELTE kiadványa. Bp., 1977)
Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. Monográfia és a kand. értek. átdolgozott változata. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 35. Bp., 1980).
Irodalom
Irod.: Babiczky Béla: K. I. (Könyvtáros, 1978)
Arató Ferenc: K. I. (Könyv és Nevelés, 1978)
K. I. (Könyvtári Figyelő, 1978)
Szathmári István: K. I. (Magyar Könyvszemle, 1979)
Solti István: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Filológiai Közlöny, 1981)
Tóth András: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
Fülöp Géza: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Irodalomtörténet, 1982)
Voit Krisztina: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Magyar Könyvszemle, 1983).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2015
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
