Kiss István
Kiss István

2020. október 27. Kedd

Kiss István

könyvtáros, irodalomtörténész, művelődéstörténész

Születési adatok

1922. október 12.

Mezőörs, Győr-Moson-Sopron vármegye

Halálozási adatok

1978. október 17.

Budapest


Család

Sz: Kiss János mezőgazdasági cseléd, Takács Mária. Heten voltak testvérek. F: 1954-től Riesl Veronika, az ELTE Ságvári Endre Gyakorlógimnáziuma tanára. Fia: Kiss Gábor (1958–). 

Iskola

Sopronban szakérettségi vizsgát tett (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar könyvtár–magyar szakán könyvtáros okl. szerzett (1954), tartalékos tiszti iskolát is végzett (1954), az irodalomtudományok kandidátusa (1972). 

Életút

A Kisbéri Állami Gazdaság tanonca (1937–1940), az Ászári Keményítőgyár (1940–1943), a Székesfehérvári MÁV Műhely fizikai munkása (1943–1949). A Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szakszervezete (MEDOSZ), ill. a SZOT Kulturális Osztálya (1954–1958), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya politikai munkatársa (1959–1967), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos titkára (1967–1970). Az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke előadója, egy. adjunktusa (1960–1970), egy. docense (1970–1978) és a Tanszék vezetője (1972–1978).

Az MTA–TMB-n Köpeczi Béla aspiránsa (1960–1964). 

20. századi magyar könyv-, könyvtár- és művelődéstörténettel, a magyarországi művelődéspolitika múltjával foglalkozott, a magyarországi egyetemi posztgraduális informatikusképzés egyik kezdeményezője. Feldolgozta az Athenaeum Könyvkiadó történetét, jelentős eredményeket ért el a magyarországi népkönyvtárak szerepének tisztázása terén. Forráskiadói tevékenysége is értékes. 

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem. 

Szerkesztés

A Könyvtári Figyelő főszerkesztője (1976–1978). 

Főbb művei

F. m.: A könyvtári állomány gyarapításáról. – Az üzemi könyvtárosok egyesüléséről. (Munka, 1957)
Kevés pénzből – gazdag könyvtárakat. – Fiatal olvasók és a szakszervezeti könyvtárak. – Ami segítséget ad az olvasószolgálathoz és a könyvbeszerzéshez. – Nevelőmunka a szakszervezeti könyvtárakban. – Irodalmi életünk vitáiról. (Munka, 1958)
A megyei szakmaközi könyvtárakról. (A könyvtáros, 1959)
Népkönyvtárak a két világháború között. (Népművelési Értesítő, 1961)
A marxizmus-leninizmus eszmei offenzívája és a könyvtárak. (A könyvtáros, 1963)
A Szovjetunió könyvtárai az 1959-es párthatározat után. (Könyvtári Szemle, 1963)
Kulturális politikánk időszerű kérdései. (Bp., 1964)
Irodalmunk helyzetéről. (Pártélet, 1964)
Az ideológiai helyzet és a könyvtárak. (A könyvtáros, 1965)
Az Athenaeum. 1–2. (Népművelés, 1966)
Emich Gusztáv és az Athenaeum. – Az Athenaeum ismeretterjesztő kiadványai. – Az Athenaeum a két világháború között. (Népművelés, 1967)
Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat története és szerepe a magyar művelődésben. Kand. értek. (Bp., 1972)
Ady Endre és a könyvkiadás. („Legyetek emlékezéssel hozzám.” Az ELTE Bölcsészettudományi Kar tudományos Ady-ülésszakán elhangzott előadások. (Az ELTE kiadványa. Bp., 1977)
Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. Monográfia és a kand. értek. átdolgozott változata. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 35. Bp., 1980). 

Irodalom

Irod.: Babiczky Béla: K. I. (Könyvtáros, 1978)
Arató Ferenc: K. I. (Könyv és Nevelés, 1978)
K. I. (Könyvtári Figyelő, 1978)
Szathmári István: K. I. (Magyar Könyvszemle, 1979)
Solti István: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Filológiai Közlöny, 1981)
Tóth András: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
Fülöp Géza: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Irodalomtörténet, 1982)
Voit Krisztina: K. I.: Az Athenaeum Könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. (Magyar Könyvszemle, 1983). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015