Kiss István
Kiss István

2024. december 5. Csütörtök

Kiss István

építész, atléta, tízpróbázó

Születési adatok

1924. május 12.

Sarkad, Békés vármegye

Halálozási adatok

2011. október

Budapest

Temetési adatok

2011. október 14.

Budapest

Farkasrét


Iskola

A TF-en testnevelő tanári okl. (1947), az ÉKME-n építészmérnöki okl. szerzett (1951). 

Életút

A Középülettervező Vállalat (KÖZTI) tervezőmérnöke (1951–1982); közben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) előadója (1968–1969). A Kulturinvest Fővállalkozói Iroda (1982–1983), a Coopinvest Mérnökiroda (1983–1987), a Sportinvest Mérnökiroda (1987–1988), az Investunion Fővállalkozói Iroda (1988–1990), a Hargita Mérnökiroda főmérnöke (1990–1991). Építészként könyvtárépületeket, stadionokat, uszodákat tervezett; legismertebb műve a Budapest Sportcsarnok

A Gyulai AC (1941–1963); közben a TFSE, ill. a TF Haladás atlétája, tízpróbázó, távolugró, hármasugró (1944–1949).

Atlétaként Eb 8. (1946: tízpróba); 8-szoros magyar bajnok (1944: távolugrás, tízpróba; 1947, 1948: távolugrás, hármasugrás, tízpróba); 8-szoros csapatbajnok (1944: hármasugrás; 1946: súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás; 1947, 1948: távolugrás, rúdugrás), országos csúcstartó. Magyar válogatott (1946–1949). 

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1982).

 

Ybl Miklós-díj (1967). 

Főbb művei

F. m.: épületei: tanácsház (Siófok, 1957–1959)
áruház (Fonyód, 1957–1959)
gyógyszertár (Csabacsűd, 1958–1959)
hévízfürdő és fedett uszoda (Kaposvár, 1958–1967)
öltözőcsarnok (Budapest, Postás SE, 1959–1960)
lakóház (Budapest, Uszály utca, 1959–1960)
Kisstadion (Budapest, 1959–1961)
Jégszínház (Budapest, 1959–1961)
nővérképző iskola és nővérszállás (Debrecen, 1960–1965
Eger, 1960–1965
Szolnok, 1960–1965
irodaház-együttes (Eger, 1960–1965)
borpalackozó üzem (Eger, Árnyékszala utca, 1960–1965)
öltözőépület (Budapesti Spartacus SE, 1960–1966)
Kaposvári Megyei Könyvtár (1960–1967)
gépipari szakközépiskola és tanműhelyek (Eger, 1963–1967)
II. Rákóczi Ferenc általános iskola és tornaterme (Kaposvár, 1963–1967)
Bessenyei György Tanárképző Főiskola és gyakorló iskolái, játékcsarnoka (Nyíregyháza, 1965–1973)
magaslabor (Veszprémi Vegyipari Egyetem, 1965–1976)
SZOT-üdülő (Gyula, 1967–1974)
rendelőintézet (Gyula, 1969–1974), Budapest Sportcsarnok (1974–1981)
Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc, 1978–1982). 

F. m.: írásai: A magasgát stílusa. – A magasgát edzése. – Távolugró-iskola. (Atlétika [folyóirat], 1948)
Az ógörög diszkoszvetés. (Testneveléstudomány, 1956)
The Use of Large Multipurpose Facilities. (Proceedings of the UIA Congress, Brighton, 1987)
Leisure and Tourisme Facilities of Long Term Stay in Hungary. (Proceedings of the UIA Seminar, Soeul–Tokyo, 1988)
Sport and the New Europe. (Proceedings of a European Conference in Copenhagen, 1992)
Jung és az építészet. (Addictologia Hungarica, 1995)
Rendszerváltás az építészetben. A forradalom után. – A trójai faló rejtélye. (Életünk, 1996)
Becsvágy, szenvedés, öröm a sportban. (Életünk, 1999)
Arénák az ókortól a XXI. századig. A sportcsarnok családfa. (Magyar Építőipar, 2001). 

Irodalom

Irod.: Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
Kocsis L. Mihály: Sportpályák foglyai. (Bp., 1982)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994–1995). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője