Család

Sz: Kiss János lakatos művezető, Béki Julianna.

Iskola

Hat elemi és négy polgári osztály végzett (1939), szerszámkészítő segédlevelet szerzett (1942). Az MDP kétéves pártfőiskoláján tanult (1953–1955). 

Életút

A Telefongyár Rt. budapesti Gizella úti gyártelepének szeszámkészítő tanonca (1939–1942), az Elzett Vasárugyár Rt. szerszámkészítő segéde (1942–1949) pártbizalmija (1945-től) és újítási felelőse (1946-tól); közben az államosított Lánczi-féle Nyomdagépipari Vállalat mb. vezetője (1949). A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége (1942-től), az MKP tagja (1945-től), a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZIT) péceli titkára (1947–1949). Az MDP XIII. Kerületi Bizottsága Termelési Osztályának politikai munkatársa (1950. jún.–1951. máj.), a Szervezési Osztály instruktora (1951. máj.–1951. nov.), a Káder Osztály osztályvezető-helyettese (1951. nov.–1952. aug.), az Agitációs és Propaganda Osztály vezetője (1952. aug.–1953. szept.).

Pártiskolai tanulmányai befejezése után az MDP Budapesti XIII. Kerületi Bizottsága másodtitkára (1955. szept.–1956. nov.). A forradalom leverése után megalakított utódpárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Budapesti XIII. Kerületi Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke (1956. nov. 6.–1957. jún. 27.), az MSZMP XIII. Kerületi Bizottsága első titkára (1957. jún. 27.–1962. febr. 11.), kohó- és gépipari miniszterhelyettes (1962. febr. 11.–1967. okt. 5.). A Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár vezérigazgatója (1967. okt. 5.–1982. júl. 1.).

Az MSZMP KB póttagja (1959. dec. 5.–1966. dec. 3.).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1951), Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1958), Munka Érdemrend (arany, 1965; ezüst, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1982).