Kiss József
irodalomtörténész, könyvtáros, bibliográfus
Születési adatok
1923. augusztus 17.
Budapest
Halálozási adatok
1992. május 13.
Budapest
Család
Sz: Grassely Etelka. Fia: Kiss Péter; leánya: Kiss Anikó.
Iskola
A Pápai Református Kollégiumban éretts. (1941), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1948), az irodalomtudomány kandidátusa (1989), doktora (posztumusz, 1994).
Életút
A budapesti V. kerületi Szemere utcai Általános Iskola h. tanára (1948), az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal kollégiumi nevelőtanára (1949–1950). Az MTA Könyvtára könyvtárosa (1950. máj. 1.–1957. jún. 30.), az MTA Irodalomtörténeti Intézete, ill. Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa és tud. csoportvezetője (1957. júl. 1.–1988).
Tudományos pályafutásának kezdetén a régi magyar költészet kérdéseivel, folklorisztikai és textológiai problémákkal foglalkozott. Egyetemi doktori értekezése egy erdélyi kéziratos énekeskönyv szövegkiadása volt, majd bekapcsolódott Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) művei kritikai szövegkiadása munkáiba, valamint a kuruckori irodalom történeti problémáit vizsgálta. Később érdeklődése Petőfi Sándor (1823–1849) munkássága felé fordult. Feldolgozta Petőfi korabeli magyarországi és németországi fogadtatását, különösen jelentősek az általa feltárt, az 1840-es évek magyarországi német sajtójának Petőfire vonatkozó írásai, valamint a korai, jórészt ismeretlen Petőfi-fordításokat bemutató dolgozatai. Kiadta a költő levelezését, jelentős szerepet vállalt a Petőfi kritikai kiadás szerkesztési munkálataiban. Forráskiadói és könyvészeti tevékenysége is értékes, H. Törő Györgyivel az addigi legteljesebb Petőfi-bibliográfia összeállítója. Megírta továbbá több ismeretlen Petőfi-kötet kiadástörténetét, számos ismeretlen vagy elfelejtett Petőfi-szöveget és versváltozatot adott ki.
Emlékezet
Emlékére, gyermekei, Kiss Anikó és Kiss Péter Kiss József-díjat alapítottak (olyan fiatal kutatók számára, akik a magyar irodalmi textológia területén kiemelkedőt alkottak; először 2013-ban adták át).
Elismertség
Az MTA Textológiai Munkabizottsága tagja (1961-től), titkára, majd elnöke (1964-től).
Elismerés
Munka Érdemérem (ezüst, 1983).
Akadémiai Díj (1985), Oltványi Ambrus-díj (1989).
Főbb művei
F. m.: A Dersi Biás kéziratos énekeskönyv a versek kezdősorainak betűrendes jegyzékével. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1948
átdolgozva megjelent: Néprajzi Közlemények, 1958)
A robotvilág Magyarországon és az 1848-as szabadságharc a somogyi nép emlékezetében. (Néprajzi Közlemények, 1957)
Petőfi az egykorú hazai német nyelvű sajtóban. 1844–1846. (Irodalomtörténeti könyvtár. 9. Tanulmányok Petőfiről. Szerk. Pándi Pál és Tóth Dezső. Bp., 1962)
A Petőfi-bibliográfiáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
A Csokonai kritikai kiadásról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Petőfi in der deutschsprachigen Presse Ungarns vor der Märzrevolution. (Studien zur Geschichte der deutsch–ungarischen literarischen Beziehungen. Berlin, 1969)
A „második inas”-tól a „könyvtárosig”. Petőfi szerepei a székesfehérvári színpadon. Miklós Dezsővel. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1969/70. Bp., 1970)
A Nemzeti Dal egykorú fordítói és forrásai. (Petőfi és kora. Szerk. Lukácsy Sándor és Varga János. Bp., 1970)
Petőfi-versek a Népbarát című pápai naptárban. Miklós Dezsővel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
A népiesség szerepe Petőfi költészetében. K. J. előadása az 1970. évi tallinni III. Finnugor Kongresszuson. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
A Versek – 1842–1844 – kiadásának története. (Petőfi tüze. Tanulmányok. Szerk. Tamás Anna és Wéber Antal. Bp., 1972)
Petőfi-Gedichte in zeitgenössischen Übersetzungen. (Lenau-Forum. Wien, 1972)
Petőfi és Bács-Kiskun megye. (Itt születtem én ezen a tájon. Petőfi-emlékkönyv. Szerk. Fenyvesiné Gehér Anna és F. Tóth Pál. Kecskemét, 1973)
Petőfi verseinek egykorú fordításai. – Petőfi aszódi és selmeci iskolatársának daloskönyve. Irányi Istvánnal. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Petőfi „Versek” – 1844–1845 – c. kötetének kiadástörténete. (Magyar Könyvszemle, 1973)
„Művész és költő!” Petőfi megválása a pápai kollégiumtól. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1973. Bp., 1973)
Petőfi Sándor, az ember méltóság költője. (Vasi Szemle, 1973)
Népiesség és haladás Petőfi költészetében. (Magyartanítás, 1973)
Ismeretlen Eötvös-dosszié a bécsi közigazgatási levéltárban. (Irodalomtörténet, 1975)
Sándor Petőfi, ein Dichter der Menschenwürde. (Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt-Universität zu Berlin, 1976)
A komikus hősköltemény útja „A helység kalapácsá”-ig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
A helység kalapácsa. Elemző tanulmány. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1979)
A Petőfi-költemények kiadásának története 1850-től 1945-ig. (Magyar Könyvszemle, 1979)
Petőfi izlandi fordítója. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Az új stílusú népballada – balladás dal – és Petőfi betyárversei. (Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok. Szerk. Kriza Ildikó. Bp., 1982)
Barthos Paulina emlékkönyve. 1835–1852. Két képpel. Bémeth Istvánnal. (Magyar Könyvszemle, 1982)
„A mi Petőfink. – Petőfi a Duna–Tisza közén.” A kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum állandó kiállításának vezetője. Írta és a képeket vál. K. J. (Kecskemét, 1987)
Gyulai Pál: Hadnagy uram. Verselemzés. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
Tóth Gáspár, Petőfi „mecénása.” Egy jeles, polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban. (Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1988)
Előre! Egy jelszó irodalmi változatai Uhlandtól Petőfiig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
„Rabság, szabadság…” Petőfi utolsó verse 1853-ból? (Kritika, 1989. 11.)
Az Így írtok ti és a paródia elmélete. Bíráló álruhában. (Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről. Szerk. Angyalosi Gergely. Bp., 1990)
Petőfi szibériai legendájáról. (Jel [folyóirat], 1990)
A szibériai legenda mint a naiv népi Petőfi-kultusz terméke. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990 és Látóhatár, 1991)
Petőfi, az emlékkönyvek és a biedermeier. (Helikon, 1991)
szerk.: Petőfi Sándor költeményei. I–III. köt. I. köt. 1843–1845. II. köt. 1846–1847. III. köt. 1848–1849. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. Varjas Bélával és V. Nyilassy Vilmával. (Petőfi Sándor összes művei. I–III. köt. Bp., 1951)
Petőfi Sándor szépprózai és drámai művei. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. Varjas Bélával és V. Nyilassy Vilmával. (Petőfi Sándor összes művei. IV. köt. Bp., 1952)
Ötödfélszáz énekek. P. H. Á. dalgyűjteménye az 1813. évből. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. Bartha Dénessel. (Bp., 1953)
Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig. Sajtó alá rend. Esze Tamással és Klaniczay Tiborral, a bevezető tanulmányt írta Esze Tamás. (Magyar klasszikusok. Bp., 1954)
Petőfi Sándor vegyes művei. Útirajzok, naplójegyzetek, hírlapi cikkek és egyéb prózai írások. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. V. Nyilassy Vilmával. (Petőfi Sándor összes művei. V. köt. Bp., 1956)
Petőfi Sándor prózafordításai. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. V. Nyilassy Vilmával. (Petőfi Sándor összes művei. VI. köt. Bp., 1956)
Petőfi az egykorú hazai német nyelvű sajtóban. 1844–1846. Szerk. Pándi Pállal és Tóth Dezsővel. (Bp., 1962)
Petőfi Sándor levelezése. Függelék: vegyes feljegyzések, szerkesztői jegyzetek, dedikációk, másolatok, rajzok. Sajtó alá rend. V. Nyilassy Vilmával. A függeléket összeáll. H. Törő Györgyi. (Petőfi Sándor összes művei. VII. köt. Bp., 1964)
Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. I–II. köt. Szerk. Pándi Pállal, sajtó alá rend. K. J. (2. jav. kiad. Bp., 1967)
Petőfi napjai a magyar irodalomban. 1842–1849. Szerk. Endrődi Sándor. Hasonmás kiad. és függelék. Sajtó alá rend. Benjámin Lászlóval és Pataki Ferenc, a kísérő tanulmányt írta K. J. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa. Bp., 1972)
Petőfi Sándor összes költeményei. 1838–1843. Kritikai kiad. Szerk. Martinkó Andrással. (Petőfi Sándor összes művei. I. köt. 2. jav. kiad. Bp., 1973)
Turóczi-Trostler József: Petőfi belép a világirodalomba. Németből ford. Berczik Árpád és Komor Ilona. Szerk., az utószót írta K. J. (Bp., 1974)
Petőfi Sándor összes művei. I–II. köt. I. köt. Összes versei. – II. köt. Prózai művei. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta. (Magyar remekírók. Bp., 1976)
Gerskovics, Alekszandr: Petőfi és a színház. Ford. Radó György. Szerk., az utószót írta K. J. (Irodalomtörténeti füzetek. 101. Bp., 1980)
Petőfi Sándor összes költeményei. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Nagy klasszikusok. Bp., 1981)
Petőfi Sándor összes költeményei. 1844. jan.–aug. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. Ratzky Ritával és Szabó Zoltánnal. (Petőfi Sándor összes művei. II. köt. 2. jav. kiad. Bp., 1983)
Petőfi Sándor: János vitéz. – A helység kalapácsa. – Bolond Istók. Elbeszélő költemények, komikus eposz. A szöveget gondozta K. J. (Klasszikus zsebkönyvtár. Bp., 1984)
Petőfi Sándor költeményei. A szöveget gondozta K. J. (Bp., 1985)
Petőfi Sándor: Az apostol. Elbeszélő költemény. A szöveget gondozta K. J. (Klasszikus zsebkönyvtár. Bp., 1985
2. kiad. 1988)
Petőfi Sándor összes költeményei. I–II. köt. A szöveget gondozta K. J. (Bp., 1986 és Bp.–Bratislava, 1986)
Petőfi. Petőfi Sándor 12 hasonmás verse és dokumentumok kísérőfüzettel. Bibliofil kiadás, mappában. Szerk. Ágh Andrással. (Dokumentumok hasonmás kiadásban. Bp., 1986)
A mi Petőfink. Petőfi a Duna–Tisza közén. A kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum állandó kiállításának vezetője. Szerk. (A kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum kiadványa. Kecskemét, 1987)
Petőfi Adattár. I. köt. Petőfi az egykorú sajtóban és egyéb nyomtatott forrásokban. Monográfia és kand. értek. is. Összeáll. (A magyar irodalomtörténet-írás forrásai. 11. Bp., 1987)
Petőfi Adattár. II. köt. Monográfia. Petőfi a kortársak leveleiben és naplóiban. Összeáll. (A magyar irodalomtörténet-írás forrásai. 12. Bp., 1987)
Petőfi Adattár. III. köt. Okmányok. Monográfia és doktori értek. is. Összeáll. (Bp., 1992)
Petőfi költeményei. A szöveget gondozta K. J. (A magyar líra klasszikusai. Bp., 1992
2. kiad. 1996
3. kiad. 2002)
Petőfi Sándor összes költeményei. 1844. szept.–1845. júl. Sajtó alá rend. Kerényi Ferenccel. (Petőfi Sándor összes művei. III. köt. 2. jav. kiad. Bp., 1997).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Stoll Béla: K. J. hatvanéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. máj. 16.–Népszabadság, 1992. máj. 20.)
Dávidházi Péter: K. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Kerényi Ferenc: K. J. sírjánál. (Irodalomtörténet, 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2015
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)