Kiss József
Kiss József

2020. október 26. Hétfő

Kiss József

történész

Születési adatok

1916. május 11.

Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

2000. augusztus 21.

Budapest


Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Sziliczey Mária. F: Klenyánszky Ilona, a Radnóti Miklós utcai általános iskola tanára. Leánya: Kiss Ildikó (1946–) és Kiss Mónika (1949–). 

Iskola

A jászberényi tanítóképző intézetben tanítói képesítést (1938), a Szegedi Tanárképző Főiskolán polgári iskolai tanári okl. (1942), a Szegedi Pedagógiai Főiskolán tanítóképző intézeti tanári okl. szerzett (1947). A történelemtudományok kandidátusa (1976). 

Életút

A csillaghegyi polgári fiúiskola (1942–1943), a budapesti IX. kerületi Telepy utcai és a Gyáli úti polgári fiúiskola r. tanára (1943–1946). A Szegedi Pedagógiai Főiskola könyvtárosa (1946–1947), a Jászberényi Állami Tanítóképző Intézet és a Lehel Vezér Gimnázium tanára (1947–1959), a Kállai Éva Leánygimnázium igazgatója (1959–1962), az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma vezető tanára (1962–1982). Az MTA–TMB-n Varga János aspiránsa (rövidített: 1974–1975). Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola óraadó tanára (1983–1984). 

A Nagyalföld regionális gazdaság- és társadalomtörténetével foglalkozott, feldolgozta jellegzetes tájegységei (pl. Nagykunság, Jászság, Kiskunság, Dél-Tiszántúl) tőkés agrárfejlődését és agrármozgalmaik történetét. Jelentős eredményeket ért el a Jászság, a Jászkunság és a Jászkun Hármas Kerület sajátos agrártörténeti fejlődésének vizsgálatában. Budapesttel kapcsolatos helytörténeti és munkásmozgalom-történeti, valamint történelemtanítási módszertani írásokat is jegyzett. Jászberényben részt vett a Jász Múzeum és a városi levéltár iratainak rendezésében és az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozat munkáiban. Kezdeményezte Szolnok megye helytörténetével foglalkozó történelemtanárainak, muzeológusainak, etnográfusainak és történészeinek munkaközösséggé szervezését, majd vezető szerepet játszott a helyi kutatások összefogásában és irányításában. 

Főbb művei

F. m.: pedagógiai írásai: Történelem szakkörünk munkamódszerei. (Köznevelés, 1952)
Oktatómunkánk néhány fogyatékossága és a túlterhelés. (Köznevelés, 1961)
A pedagógiai önképzés hatékonyságáról. (Köznevelés, 1963)
A képzési feladatok megoldásának lehetőségei a történelemtanításban. (Pedagógiai Szemle, 1963)
Komplex pedagógiai feladatok a történelemtanításban. (Magyar Pedagógia, 1964)
A technikatörténeti érdeklődés néhány forrásáról a középfokú történelemtanításban. (Századok, 1965)
Munkamódszereink a történelem szakkörben. (Magyar Pedagógia, 1967)
Új távlatok a középiskolai történelem-szakköri munkában. (Budapesti Nevelő, 1967)

 

történeti írásai: A tőkés agrárfejlődés néhány vonása Szolnok megyében. 1890–1900. (Jászkunság, 1959)
A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében, a millennium évtizedében. (Századok, 1961)
Szolnok megye parasztságának felbomlása, ennek fontosabb tényezői. (Századok, 1962)
Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig. 1867–1895. Monográfia. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 46. Bp., 1968)
Vázlatok és adalékok fővárosunk XIV. kerületének munkásmozgalmi történetéhez. 1868–1945. (Budapest XIV. kerületi Tanácsa kiadványa. Bp., 1968)
Fejezetek Zugló munkásmozgalmi történetéből. (Budapest XIV. kerületi Tanácsa kiadványa. Bp., 1969)
Jászkun agrárszocialista mozgalmak. 1896–1897. (Párttörténeti Közlemények, 1969)
A jászkun parasztság harca az „örökös jobbágyság” rendszerének kiterjesztése ellen. 1687–1703. (Századok, 1970)
Jászkunok a Rákóczi-szabadságharcban. (Történelmi Szemle, 1971)
Küzdelem a jászkunsági pusztákért a Német Lovagrend uralmának első évtizedeiben. 1702–1720. (Agrártörténeti Szemle, 1973)
A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. 1702–1731. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1979)
Katonai rendtartás és ellátás a pesti Invalidus Házban az 1720–30-as években. (Hadtörténeti Közlemények, 1987)
Földreform és agrárfejlődés Jászfényszarun, 1945–1948. – Jászfényszarui telepesek a Dunántúlon, 1946–1950. (A Jászfényszarui Nagyközségi Tanács kiadványa. Jászufényszaru, 1989)
Az Irgalmas Rend első konventjei hazánkban. (Vigilia, 1990)
A jászkunok meghonosodása. (História, 1991)
A Pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága. 1731–1745. Monográfia. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 114. Bp., 1992)
Húshagyókedd Árokszálláson, 1740-ben. (Jászsági Évkönyv, 1994)
Anton Erhard Martinelli, a barokk építészet élvonalában. (Jászsági Évkönyv, 1995)
Jászárokszállás és barokk temploma a 18. században. Monográfia. 24 táblával. (Jászárokszállás, 1996)
Kulturális fejlődés és egyházi iskolázás Árokszálláson, 1730–1770-ig. (Jászsági Évkönyv, 1996)
A koronabirtokok közjogi küzdelme a 18. században. (Jászsági Évkönyv, 1997)
Emlékezetes jászkunsági határperek az eladottság idejéből. (Jászsági Évkönyv, 1998). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015