Kiss Lajos
Kiss Lajos

2020. október 20. Kedd

Kiss Lajos

nyelvész, nyelvtörténész, szerkesztő

Születési adatok

1922. június 2.

Debrecen

Halálozási adatok

2003. február 16.

Budapest


Család

Sz: Kiss Lajos (†1934) állatorvos, Nagy Margit (†1949). F: 1951–2003: Fehértói Katalin (1925–2006) nyelvész. Nevelt leánya: Boldogh Katalin (1948–).

Iskola

A debreceni piarista gimnáziumban éretts. (1940), a Ludovika Akadémián tanult tovább (1941–1943), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, a Szovjetunióban hadifogságban volt (1944–1948). A Debreceni Tudományegyetemen orosz–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1960), doktora (1985).

Az MTA tagja (l.: 1998. máj. 4.; r.: 2001. máj. 7.).

Életút

A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Orosz Intézete tanársegéde (1952–1954), az MTA–TMB-n Hadrovics László aspiránsa (1954–1957). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1957–1964), tud. főmunkatársa (1964–1980), a Lexikográfiai és Lexikológiai Osztály osztályvezetője (1980–1996), nyugdíjas tud. tanácsadója (1997–2003). Az ELTE BTK c. egy. docense (1968–1985), c. egy. tanára (1985–2003). Varsóban és Krakkóban járt hosszabb tanulmányúton (1955 és 1956).

Tudományos pályafutásának kezdetén szláv szóképzéstannal foglalkozott, majd érdeklődése a szláv és a magyar szókincs etimológiai vizsgálata, ill. a magyar–szláv nyelvi kapcsolatok története felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a földrajzi nevek etimológiai kutatása terén, de térképtörténeti, tudománytörténeti és nyelvészeti kritikai tevékenysége is értékes. Az általa írt és szerkesztett Földrajzi nevek etimológiai szótára (1978) a 20. századi magyar lexikográfia egyik kimagasló alkotása. Szótárszerkesztőként nevéhez fűződik továbbá a Magyar értelmező kéziszótár (1972) etimológiai tájékoztató rendszerének kidolgozása és az eredetmagyarázatok szerkesztése, valamint a Magyar nagyszótár (A magyar irodalmi és köznyelv nagyszótára. 1533–1990) számítógépes szerkesztői munkálatainak elindítása (1986-tól). Tudománytörténeti munkássága is értékes, több kismonográfiát írt és szerkeszhtett kortárs nyelvész kollégáiról (pl. Hadrovics László. Kniezsa István, Melich János).

Emlékezet

Debrecenben született, Debrecenben és Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Debreceni Nagyerdei Köztemetőben nyugszik. Budapesti lakóhelyét (XI. kerület Kemenes utca 6.) emléktábla jelzi (2013. febr. 16-ától). Halála után, kéziratos hagyatéka egy részét özvegye, Fehértói Katalin tette közzé (Helynévmagyarázatok, 2006–2012).

Elismertség

Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága, a Demográfiai Bizottság Történeti Albizottsága, a Tárcaközi Földrajzinév Bizottság tagja (1976–2003). A Nemzetközi Szlavisztikai Bizottság tagja (1973–2003).

Elismerés

Akadémiai Díj (1978 és 1991), Pais Dezső-díj (1994), Fran Miklosic-emlékplakett (1998), Munkácsi Bernát-díj (2002).

Szerkesztés

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (1957–1962), A Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára munkatársa (1961–1970). A Magyar Nyelv és a Studia Slavica szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Pazarol. – Fór. (Magyar Nyelv, 1955)
Vakáncsos. (Magyar Nyelv, 1956)
Adalékok az orosz vengerec ‘házaló kereskedő’ szóhoz. (Magyar Nyelvőr, 1956)
Karácsony szavunk őstörténetéhez. – Tunya. – Huligán. – Ukrán. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Piszlicsár. (Magyar Nyelv, 1957)
Magyar jövevényszavak egy szepesi lengyel falu szókincsében. – Csehül van. – Pinka. – Nem a törökből származik sisak szavunk? – Naszád. – Kátrány. (Magyar Nyelvőr, 1958)
A suffixum nélküli deverbális főnevek az orosz nyelvben. Kand. értek. (Bp., 1959)
Szláv eredetű tájszavainkhoz. (Magyar Nyelvjárások, 1959)
Krampácsol. – Mordályégető. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Három, lengyel eredetűnek tartott szavunk: Bangita. Sipsirica. Zemes. – Kucsma. – Nylon és társai. (Magyar Nyelv, 1960)
Bekecs. – Kucséber. (Magyar Nyelvőr, 1960)
Kétkulacsos. (Magyar Nyelvőr, 1961)
Hemzseg. – Szerecsika. – Vályog. (Magyar Nyelv, 1961)
Mikulás, Télapó, Krampusz. – Notesz, pillér. – Pópa, kalugyer. (Magyar Nyelvőr, 1962)
Kvaterkázik. O. Nagy Gáborral. – Lucerna. – Patics. – Vargánya. (Magyar Nyelv, 1962)
Honnan származik a huligán szó? (Élet és Tudomány, 1962)
Szótárírás és nyelvművelés. – Amerikázik, ukáz. – Ulánus. (Magyar Nyelvőr, 1963)
Hétszilvafás. – Kulacs, terep. – Belga. – Rozsomák, strájfa. (Magyar Nyelv, 1963)
Honnan származik a tupíroz szó? – A mázolmánytól a giccsig. – Hogyan kapta nevét a bikini? – Nyomozás a buli ügyében. (Élet és Tudomány, 1963)
A szláv népnév és rokonsága. (Nyelvtudományi Értekezések. 40. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Szerk. Benkő Loránd. Bp., 1964)
Kísérletek etimológiai képletek felállítására. – Polonisztikai megjegyzések a faraziához. – Az albánok elnevezései a magyarban. (Magyar Nyelv, 1964)
Afrik, alpakka, csajka. – Rozmár. (Magyar Nyelvőr, 1964)
Szótörténeti adalékok. – Új általános szláv etimológiai szótár. – Lett, litván, cselák. – Csiba, csicsóka, zajda. (Magyar Nyelv, 1965)
A szláv nyelvek értelmező szótárai. (Szótártani tanulmányok. Szerk. Országh László. Bp., 1966)
Műveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. (Magyar Nyelv, 1966)
Narancs szavunk eredete. (Filológiai Közlöny, 1966)
Rohadt sarok. – Secko jedno. (Magyar Nyelvőr, 1966)
Lazsír, lazsál. – Műveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. – Miskáról. (Magyar Nyelv, 1966)
Szótörténeti adalékok. – Az anabaptisták elnevezései a magyarban. (Magyar Nyelv, 1967)
Kniezsa István. Kismonográfia. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 123. Bp., 1968)
Szőlő- és borfajtáink szláv eredetű nevei. (Nyelvtudományi Közlemények, 1968)
Térdkalács, tomp, tükörszó. – Macskakő, plecsni. – Krajnik. (Magyar Nyelv, 1968)
Az újabb szláv víznévkutatás. (Nyelvtudományi Közlemények, 1969)
Hatvanhét szómagyarázat. (Nyelvtudományi Értekezések. 71. Bp., 1970)
A Földrajzi nevek etimológiai szótárának tervezete. – A magyar nyelv szóvégmutató szótára. (Magyar Nyelvőr, 1970)
Etimológiai vizsgálatok Magyarországon a múlt század közepétől 1920-ig. (Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből. Szerk. Szathmári István. Bp., 1970
2. kiad. 1978)
Die Worterklärungen. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio linguistica, 1971)
A magyar nyelvjárások atlasza. 1–6. (Magyar Nyelvőr, 1971–1978)
Hol tart a Hortobágy név etimológiai vizsgálata? (Műveltség és Hagyomány, 1972)
A földrajzi köznevek és földrajzi nevek. (Magyar Nyelvőr, 1972)
Melich János emlékezete születésének századik évfordulója alkalmából. (Magyar Nyelv, 1973 és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 134. Bp., 1973)
Mutatvány a Földrajzi nevek etimológiai szótárából. – Szlavisztika és magyar nyelvtudomány. K. L. előadása a Magyar Nyelvtudományi Társaság LXIX. közgyűlésén. 1973. jún. 12. (Magyar Nyelvőr, 1973)
Huszonhárom magyar szófejtés. (Nyelvtudományi Közlemények, 1973)
Ungarisch–slawische Wechselbeziehungen in der Sprache. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1973)
Szláv mintára alkotorr tükörszók a magyarban. (Nyelvtudományi értekezések. 83. Jelentéstan és stilisztika. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szűts László. Bp., 1974)
Szláv tükörszók és tükörjelentések a magyarban. Monográfia és doktori értek. is. (Nyelvtudományi Értekezések. 92. Bp., 1976)
Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön. (Az etimológia elmélete és módszertana. Szerk. Benkő Loránd és K. Sal Éva. Bp., 1976)
Lajos. (Magyar Nyelvőr, 1976)
Cseribarát. – Naszály vagy Nagy-szál. (Magyar Nyelvőr, 1977)
Sajmeggy, szőrszálhasogató, tákol, rönk. – Lejt, lejtő. (Magyar Nyelvőr, 1978)
Földrajzi nevek etimológiai szótára. (Bp., 1978
2. kiad. 1980
3. kiad. 1983
I–II. köt. 4. átd., bőv. és jav. kiad. 1988)
Tautologische slawisch–ungarische Mischnamen in der ungarländischen Toponymie. (Studia Slavica, 1979)
Mordályégető. Adalék irodalmi nyelvünk szókincsének történetéhez. – Egy állítólagos tájnév: Apoka. – Csurják, dusánka, krapacs, plankács. – Székelyföldi víz- és helységnevek. (Magyar Nyelvőr, 1979)
Nyolcvan éve született Kniezsa István. (Magyar Nyelv, 1979)
A halász a szláv nyelvekben. (Nyelvtudományi Közlemények, 1979
németül: Der Fischer in den slawischen Sprachen. The Fishing Culture of the World. Szerk. Gunda Béla. Bp., 1984)
Sumák, sumákol. – Szavak és nevek. (Magyar Nyelvőr, 1980)
Szilágysági hegynevek. – Szilágysági helynevek. (Magyar Nyelvőr, 1981)
Különös földrajzi nevek. (Magyar Nyelvőr, 1982)
Régi földrajzi nevek, régi térképek. (Magyar Nyelvőr, 1982 és Térképvilág, 1984)
Fenőkővel kapcsolatos földrajzi nevek. – Mátra – Hernád. (Magyar Nyelvőr, 1984)
Az orosz–magyar nagyszótár készülő új kiadásáról. – Péra, poggyász, Zsámbék, Zsámbok és ami körülöttük van. (Magyar Nyelv, 1985)
Barangolás földrajzi neveink világában. – Ismerem még szilvafa korából. – Szőlőmunkák magyar megnevezései 1520–1521-ben. – Újonnan községgé alakított településeink: Sátorhely és Szárliget. (Magyar Nyelvőr, 1985)
Magyar–szlovák helységnév-magyarázatok. (Magyar Nyelvőr, 1986
németül: Deutung ungarisch–slowakischer Ortsnamen. Studia Slavica, 1984)
Ómagyar tulajdonnév-vizsgálatok. – Torbágy. – Hogyan keletkezett az Osztrovszki-hegység neve? (Magyar Nyelv, 1986)
Málca és Malcice. (Szlavisztikai tanulmányok. Emlékkönyv Király Péter 70. születésnapjára. Bp., 1987)
A tutajfélék elnevezései a magyarban. – Földrajzinév- és szófejtő vizsgálatok. – Magyar helységnevek a Keleti-Kárpátokon túl. (Magyar Nyelv, 1987)
Szláv eredetű földrajzi nevek a Kárpát-medencében. (Idegennyelvek tanítása, 1987)
Aszalay József, XIX. századi magyar térképszerkesztő. (Geodézia és Kartográfia, 1987)
Egy XIX. századi magyar térképszerkesztő, aki ismerte az érvényesülés titkát is: Aszalay József. (Térképvilág, 1987)
Kovacsics József–Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. A helynevek eredetmagyarázatát írta K. L. (Bp., 1988)
Magyarország földrajzi és társadalmi arculata az Árpád-korban. – Az anonymusi tulbou és a tömlő. – Földrajzinév-magyarázatok. (Magyar Nyelv, 1988)
Kárpátalja az utóbbi száznyolcvan év térképein. – Egy magyar tiszt által, a Don mellől hazamentett vezérkari térképek. (Térképvilág, 1988)
A portolán szó nyelvi eredete. (Geodézia és Kartográfia, 1988)
A sütőharang elnevezései a magyar nyelvjárásokban. (Nyelvtudományi Közlemények, 1989)
A magyar irodalmi és köznyelv nagyszótára. 1533–1990. Pajzs Júliával. – K. L. ünnepi beszéde Melich János szarvasi emléktáblájának leleplezésekor. 1987. szept. 16. (Magyar Nyelv, 1989)
Oroszlánnal kapcsolatos földrajzi neveink. – A göcseji Csömödér helységtől a Gyimesi-szoros felett emelkedő Csülemér hegycsúcsig. (Magyar Nyelvőr, 1989)
Egy magyar tiszt által a Don mellől hazamentett vezérkari térképek. (Térképvilág, 1989)
Középkori földrajzi nevek magyarázata. – Makszond, Zsarnószeg. – Röcsöge és Csajága-Röcsöge. (Magyar Nyelv, 1990)
Über die Familiennamen Hadrovics. (Studia Slavica, 1990)
Huszt környéki helységnevek. (Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1991)
A szóvégmutató szótárak hasznáról. (Könyv Papp Ferencnek. Tanulmánygyűjtemény Papp Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk. Hunyadi László, Klaudy Kinga, Lengyel Zsolt, Székely Gábor. Debrecen, 1991)
A helynevek eredetét magyarázó szótárak típusairól. (Első Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia. Nyíregyháza, 1991. máj. 3–4. Előadások. Szerk. Székely Gábor. Nyíregyháza, 1991)
Melich János alakja Szabó Dezső és Németh László irodalmi műveiben. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991)
Huszonegy szlovák, szerbhorvát és kárpátukrán eredetű magyar tájszó. (Nyelvtudományi Közlemények, 1991)
A középkori Promontorium Varadiense magyarul. – Csezmicéről és Janus Pannonius családnevéről. – Víz- hegy- és völgynevek a középkori Heves megyében. – Mart. (Magyar Nyelv, 1991)
Földrajzi nevek a magyar középkorból. – Szalóka. – Négy helységnév-magyarázat. (Magyar Nyelvőr, 1991)
Balaton. The Name. (The New Hungarian Quaterly, 1991)
A telepítő kenézükről nevet kapott falvak a beregi Hát vidékén. (Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag Wien–Bp., 1992)
Az óegyházi szláv nyelv – ószláv nyelv – első etimológiai szótára. – Ablak. – Kárpátaljai helységnevek Ungvár környékéről. – A magyarság legkorábbi nyomai a Délvidék helységneveiben. – Mosztonga. (Magyar Nyelv, 1992)
Erdély a helynevek tükrében. – Szentpétervár. (Magyar Nyelvőr, 1992)
Az erdélyi gyógyi feredő és a gyógyfürdő. (Magyar Nyelvőr, 1993)
Nagy László honvéd alezredes Hévíz-térképe – 1925 – és a magyar fürdőtérképek fejlődése. – A térképek megbízhatóságáról – délvidéki határainknak 1941 áprilisa utáni alakulása kapcsán. (Térképvilág, 1993)
Kniezsa István. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1994)
Etimológiailag azonos földrajzi nevek alaki elkülönülése: névhasadás. (Bárczi Géza-emlékkönyv. Bp., 1994)
Nyelvtörténeti szótáraink típusai. – Néhány szlavisztikai műszóról. – A Felvidék víznevei. (Magyar Nyelv, 1994)
Sárfenék vagy Scharfeneck? (Magyar Nyelvőr, 1994)
Deutsche Ortsnamen in Russland. (Studia Slavica, 1994)
Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. (Nyelvtudományi értekezések. 135. Bp., 1995)
Melich János. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1995)
Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. Válogatás Melich János írásaiból. Vál., szerk., a bevezetést írta Nyomárkay Istvánnal. (Bp., 1995)
Földrajzi neveink kontinuitása a Dunántúlon. – Bátortelekétől és Szentmihálytól Bárszentmihályfáig. (Magyar Nyelv, 1995)
Tájékoztató O. Nagy Gábor Magyar szólásmagyarázó szótár c. befejezetlen kéziratáról. (Magyar Nyelvőr, 1995)
Asbóth Oszkár. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1996)
A honfoglalás és a letelepedés a földrajzi nevek tükrében. (Magyar Tudomány, 1996)
Fejér megyei földrajzi nevek történeti-etimológiai vizsgálata. – Vas megyei földrajzi nevek történeti-etimológiai vizsgálata. – Béna. – Okucani és ami körülötte van. – A Kárpát-medence régi helynevei. (Magyar Nyelvőr, 1996)
Albertfalva névadója: Albert Kázmér Ágost szász-tescheni herceg. (Albertfalvi Egyházközségi Levél, 1996)
Kiegészítés a Földrajzi nevek etimológiai szótárához. 1–2. (Magyar Nyelv, 1996–1997)
Korai magyar helységnévtípusok. – Pannónia helyneveinek kontinuitása. – Erdély vízneveinek rétegződése. (Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. Kovács László és Veszprémy László. Bp., 1997)
Hegynevek a történelmi Magyarországon. – A stájerországi Fürstenfeld magyar nevéről. (Magyar Nyelv, 1997)
Orosz–magyar nagyszótár. Hadrovics Lászlóval. CD-ROM (Bp., 1998)
Hadrovics László. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1999)
Magyar írók a térképről. (A Magyar Térképbarátok Társulata kiadványa. Bp., 1999)
Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK kiadványa. Piliscsaba, 1999)
Vizsgálatok a növénynevekből alakult helynevek körében. (Névtani Értesítő, 1999)
Az Árpád-kori Magyarország Liptó megyétől Pilis megyéig. – Hadrovics László és az Eötvös Collegium. (Magyar Nyelv, 1999)
Az új európai víznévkutatás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1999. jan. 11.
megjelent: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. 1995–1998. III. köt. Bp., 2000)
Folyóink nevének eredete. (História, 2000)
A hegyek és a hegységek nevei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2001. okt. 8.)
A Nyelvtudományi Intézet fél évszázada. 1949–1999. (Az MTA Nyelvtudományi Intézete kiadványa. Bp., 2001)
Helynévmagyarázatok. 1–12. K. L. kéziratos hagyatékából közzétette Fehértói Katalin. (Magyar Nyelv, 2006–2009).

Irodalom

 

Irod.: Szavak – nevek – szótárak. Írások K. L. 75. születésnapjára. (Bp., 1997)
Nyomárkay István: K. L. 80 éves. (Magyar Nyelv, 2003)
Halálhír. (Népszabadság, 2003. febr. 19.)
Gerstner Károly: K. L. halálára. (Magyar Nemzet, 2003. márc. 1.)
K. L. (Magyar Nyelv, 2003)
Hoffmann István: K. L. (Magyar nyelvjárások, 2004)
Pozsgay Ildikó: K. L. emlékezetére. (Édes anyanyelvünk, 2004)
Nyomárkay István avatóbeszéde K. L. emléktáblájának leleplezése alkalmából. (Magyar Nyelv, 2005)
Gerstner Károly: K. L., az etimológus. – Zoltán András: K. L., a szlavista. – Kiss Jenő: K. L.-ról – emberközelből. – Pusztai Ferenc: K. L. és az értelmező szótár. – Hoffmann István: K. L., helynévkutató. (Nyelvtudományi Közlemények, 2012)
Rácz Anita: K. L. (Magyar nyelvjárások, 2012).

 

 

 

 

 

neten: http://bollakalman.hu/Kiadvanyok/NyPFuzetek/PkFuz_PDF/KissL.pdf

 

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? (Bp., 1991–2001)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (Bp., 1994
3. kiad. 2000)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019