Kiss Mór
Kiss Mór

2022. január 21. Péntek

Kiss Mór

jogász

Születési adatok

1857. május 12.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1945. szeptember 10.

Budapest


Család

Kolozsvári zsidó családból származott, az 1880-as években kikeresztelkedett. Sz: Kiss Sámuel, a kolozsvári Karolina Országos Kórház élelmezője. Testvére: Kiss Gizella, Góth Manó (1848–1895) kolozsvári nőgyógyász professzor felesége. F: Fischer Eszter. Fia: Kiss Géza (1882–1970) jogtörténész, egyetemi tanár; leánya: Kiss Klára, Póczy Mihály (1895–1963) vasútépítő mérnök, a vasútépítéstan magántanára felesége. 

Iskola

A kolozsvári unitárius gimnáziumban éretts. (1872), korengedménnyel a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karán tanult (1872–1876), jogi (1876) és államtudori okl. (1877), a római jogból magántanári képesítést szerzett (1878), kétéves állami ösztöndíjjal a lipcsei, a berlini, a hallei, a müncheni, a párizsi és a göttingeni egyetemen tanult tovább (1878–1879). 

Életút

A nagyszebeni jogakadémia h. (1880–1881), rk. (1881–1882), r. tanára (1882–1884). Az akadémia feloszlatása után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a római jog előadó tanára (1884–1886), a Pandektajogi Tanszék ny. rk. tanára (1886–1890), ny. r. tanára (1890. aug. 9.–1915) és a kereskedelmi és váltójog h. tanára (1892–1895). A Római Jogi Tanszék ny. r. tanára (1915–1919), az impériumváltozás után is Erdélyben maradt (1921. júl. 5-én nyugdíjazták). A Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1892–1893, 1901–1902 és 1911–1912), az egyetem rektora (1904–1905). Udvari tanácsos (1910-től). 

Kolozsvár szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja (1900–1919). A kolozsvári egyetemi torna-vívó bizottság elnöke (1906–1910), tagja (1911–1919). A két világháború között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és az Erdélyi Magyar Egylet (EME) tagja. 

A római jog oktatásának egyik legjelentősebb személyiségeként Bernhard Windscheid (1817–1892) és Rudolf von Ihering (1818–1892) tanítványaként elsősorban római kötelmi joggal, személyi joggal (magánjoggal), valamint I. Justinianus jogalkotó tevékenységével foglalkozott, a magyarországi pandektajog (= a ma is érvényben lévő római jog gyakorlati alkalmazása) egyik legjelentősebb személyisége. Alapvető tevékenységet fejtett ki a római jog magyarországi oktatásának újjászervezése terén. 

Emlékezet

Kolozsvárott született ott élt, és az összeomlás után is ott tevékenykedett, munkássága is a városhoz kötődik. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

Főbb művei

F. m.: A végrendeleti alakok kifejlődési története Justinián császár törvényhozásáig bezárólag. (Kolozsvár, 1876)
Egy jeles franczia író a római novatio, cessio és delegatióról. – Nagyérdekű jogi vita a német jogászok között. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1879)
Adatok a bonorum possessio contra tabulas eredetének kérdéséhez. (Erdélyi Múzeum, 1880 és külön: Kolozsvár, 1880)
A Corpus Juris Civilisből kiszemelt és feldolgozott magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye. Magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye kézikönyvül a római jogból tartott practicumokhoz. (Bp., 1883)
Kötelmi jog. Egy. tankönyv. Katona Mórral és Reiner Jánossal. (Magyar magánjog. 3. Bp., 1898)
A kolozsvári egyetemről. (Jogállam, 1903)
A budapesti egyetem javaslatai a hanyag leczkelátogatás ügyében. (Jogállam, 1904)
Elmélet, gyakorlat és hazai jogi oktatásunk reformja. K. M. rektori beszéde. (Kolozsvár, 1905)
K. M. egyetemi előadásai a magyar kereskedelmi törvényhozás legújabb alkotásairól. (Kolozsvár, 1910?)
Adalékok jogi oktatásunk reformjának kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1911)
Háborús gondolatok. Megszűnnek-e a háborúk és eljövend-e az örök béke korszaka? (Kolozsvár, 1914?)
A római jogi gyakorlatok jelentősége a jogi oktatásban. (Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának értekezései. 5. Kolozsvár, 1943). 

Irodalom

Irod.: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1928)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője