Család

Dédszülei, apai: Kisutzky József, Oravecz Katalin; Szicsenka János, Huszlicska Erzsébet.

Dédszülei, anyai: Kapás Sándor napszámos, Mohácsi Mária; Bartal István, Lőrincz Lídia.

Nagyszülei: Kisutzky Antal (1868–1942. júl. 13. Pestszenterzsébet, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1942. júl. 14. Pestszenterzsébet) rendőr törzsőrmester, Szicsenka Mária (1873. jan. 30. Ógyalla, Komárom vm.–1952. aug. 4. Bp.); Kapás János (1890. nov. 1. Pánd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1943. dec. 11. Pestszenterzsébet. Temetés: 1943. dec. 14. Pestszenterzsébet), a BSZKRT műszaki művezetője, a Klapka téri református egyház presbitere, Bartal Zsuzsánna (†1947. nov. 17. Pestszenterzsébet. Temetés: 1947. dec. 19. Pestszenterzsébet).

Szülei: Kisutzky József (1912. márc. 12. Bp.–1993. dec. Bp. Temetés: 1993. dec. 22. Pesterzsébeti Temető) labdarúgó, edző, Kapás Zsuzsanna.

Kisutzky József testvére: Kisutzky Lajos (1898. jún. 30. Erzsébetfalva, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) vasöntő. Kisutzky Lajosnak kilenc testvére volt, közülük Kisutzky József volt a legfiatalabb.

Kisutzky Lajos és Hevér Rozália leánya: Erdei Lászlóné Kisutzky Edit (= Kisuczky Edit, 1923. ápr. 6. Erzsébetfalva–1986. dec. 1. Bp. Temetés: 1986. dec. 8. Mező Imre út, Munkásmozgalmi Panteon): politikus, az MSZMP KB tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Nők Országos Tanácsának (MNOT) elnöke.

Kisutzky Edit férje: Erdei László (= Enzelmüller László, 1920. okt. 18. Bori, Hont vm.–1996. jan. 14. Bp. Temetés: 1996. jan. 26. Kerepesi út) filozófus, egyetemi tanár, tudománydoktor (1970).

Testvére: Kisutzky Tamás labdarúgó.

Régi erzsébeti családból származott, a család mind a Kisutzky, mind a Kisuczky névváltozatot használta.

Iskola

Budapesten technikumi érettségi vizsgát tett (1956), a Csepel Vas- és Fémművek Transzformátor Gyárának üzemtechnikusa volt (1956–1962).

Életút

Az Erzsébeti MTK (1949–1957), a Csepeli Vasas (1957–1963), a Budapesti Honvéd (1963–1964), a Diósgyőri VTK labdarúgója (1964–1965); középcsatár. A Csepel játékosaként magyar bajnok (1958/59) és gólkirály (1958/59: 15 gól). 7-szeres utánpótlás válogatott (1958–1961) és 1-szeres B-válogatott (1959).

Kisuczky Róbert Pesterzsébeten született és nevelkedett, első csapata az Erzsébeti MTK (= Erzsébeti Vasas TK) volt, nevelőedzője Dömötör István és édesapja, Kisutzky József voltak. 1957. jún.-ban igazolt át a Csepeli Vasasba (= Csepel SC), a Szombathelyi Haladás ellen mutatkozott be az élvonalban (1957. aug. 25: Csepel–Szombathely 1:1, jobbösszekötőt játszott). Első bajnoki góljait a Tatabányai Bányász ellen szerezte (1958. márc. 25.: Csepel–Tatabánya 4:0; Kisuczky három gólt lőtt Grosics Gyulának). Első bajnoki szezonjában tizennégy mérkőzésen négy gólt szerzett (1957/58); csapata, a Csepel, a 10. helyen végzett. Az 1958/59-es idényben a Tatabánya ellen ismét három gólt lőtt (1958. okt. 15.: Csepel–Tatabánya 5:0, ezúttal Fekete védett), a Miskolci VSC ellen viszont négyet (1958. dec. 14.: Csepel–Miskolci 8:0), az Újpesti Dózsa ellen kettőt (1958. dec. 21.: Csepel–Újpesti Dózsa 3:0). A korabeli sportsajtó a magyar futball új klasszisjátékosáról, egyik legnagyobb ígéretéről értekezett. Döntő részt vállalt a Csepel utolsó bajnoki elsőségében (1958/59), sőt abban az idényben a dorogi Monostori Tivadarral és a kispesti Tichy Lajossal a gólkirályi címet is megszerezte – holtversenyben.

Korábbi teljesítményét azonban már nem tudta megismételni, az 1959/60-as szezonban a bajnok Csepel végig a kiesés ellen küzdött, a 12. helyet szerezte meg. Kisuczkyt háromszor is figyelmeztették „sportemberhez méltatlan” magatartása (= rendszeres italozása) miatt, végül felfüggesztették játékjogát (1962 máj.-ban egy évre eltiltották). Miután a Csepel kiesett, a Budapesti Honvédban folytatta pályafutását (1962/63: 8 mérkőzés 1 gól), újabb fegyelemsértése miatt azonban a Honvéd is eltiltotta. Az újra téli–őszi bajnokságra áttért NB I-ben utoljára a Diósgyőri VTK színeiben lépett pályára (1964: 6 mérkőzés, a bajnokság végén a DVTK kiesett az első osztályból), Kisuczky az NB II-ben még néhány alkalommal szerepelhetett. 1965 nyarán pesterzsébeti törzshelyeit látogatta meg, ismét többet ivott a kelleténél. Az Aranycsillag nevű szórakozóhelyen szóváltásba keveredett és összeverekedett a társaságában mulatókkal, a vita tragikusan végződött: Kisuczky Róbert életét vesztette. A labdarúgó megrendítő sorsa utóbb a kádári rendszer fiatalon eltékozolt sporttehetségeinek különös szimbólumává vált.

Kisuczky Róbert statisztikái a Csepelben:

1957/58: 14 mérkőzés     4 gól           10. Csepel SC

1958/59: 23 mérkőzés     15 gól          1. Csepel SC (bajnok)

1959/60: 17 mérkőzés     3 gól           12. Csepel SC

1960/61: 9 mérkőzés       0 gól           10. Csepel SC

1961/62: 20 mérkőzés     6 gól           14. Csepel SC (kiesett)