Iskola

A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okl. szerzett (1898), az MTA tagja (t.: 1922. máj. 11.; ig.: 1924. máj. 8.).

Életút

A Miniszterelnökség segédfogalmazója, fogalmazója, majd osztálytanácsosi rangban a harmadik ügyoszt. vezetője (1898–1910), a közigazgatási (1910–1912), a hatásköri bíróság tagja (1912–1914). Tisza István második kormányában a Vallás- és Közoktatásügyi Min. adminisztratív államtitkára (1914. jan.–1917. márc.), a Miniszterelnökség politikai államtitkára (1917. márc.–jún.), a Rokkantügyi Hiv. (1915. aug.–1917) és az Orsz. Hadigondozó Hiv. ügyvezető alelnöke (1917. márc.–jún.). A Nemzeti Munkapárt programjával ogy.-i képviselő (Kolozsvár II. választóker., 1917–1918), a Berinkey-kormány idején a gr. Bethlen István vezette, nyíltan forradalomellenes Nemzeti Egyesülés Pártja alapító tagja (1919. febr.), a Tanácsköztársaság alatt a letartóztatás elől bujkálni kényszerült (1919. márc.–júl.). Valóságos belső titkos tanácsos (1917-től). – A Keresztény Nemzeti Párt (1920–1922), a kormányzó Egységes Párt tagja (1922–1932l), ngy.-i (Sopron, 1920–1922; Komárom, 1922–1926), ogy.-i képviselő (Szeged, 1927–1932). A Bethlen-kormány belügy- (1921. dec. 3.–1922. jún. 16.), majd vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922. jún. 16.–1931. aug. 24.). Az I. vh.-ban legyőzött, területének kétharmadát elvesztett ország megmaradásának és naggyá tételének egyetlen lehetőségét a művelődés fejlesztésében látta, amit a politikai felemelkedés előkészítőjének tartott. Ún. konzervatív reformjaival célja a nemzet erejét adó középoszt. újraszervezése, megerősítése és hatalomra juttatása volt. A népoktatás fejlesztésére a birtokosok kötelezésével Alföldön kiépíttette a tanyasi isk.-k rendszerét, 5784 tantermet, 2278 tanítói lakást, ill. 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat és 500 óvodát állíttatott fel. Felépíttette a szegedi, a pécsi és az I. vh. miatt félbemaradt debreceni tudományegyetemet, emellett kezdeményezte 3 főisk. és 21 klinika megszervezését Megreformálta az alap-, a közép- és a felsőfokú iskolarendszert, 16 éves korra emelte a tankötelezettséget, nagy hangsúlyt helyezett a népeü.-re és a tehetségkutatásra. A vezető- és posztgraduális képzés céljából Ny-Európában létrehozta a Collegium Hungaricumok szervezetét, kultúrdiplomáciájának köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező amerikai, brit és francia tud. kapcsolatok. A kutatások fejlesztésére felállította az Orsz. Természettud. Tanácsot, az anyagi támogatás biztosítására az Orsz. Természettud. Alapot. Tudatos sportpolitikát és -diplomáciát folytatott, nevéhez fűződik a M. Olimpiai Biz. (MOB) modern szervezetének kialakítása, ő építtette fel a Nemzeti Sportuszodát és alapította meg a Testnevelési Főisk.-t. – A M. Történelmi Társulat (1917–1932), az Orsz. M. Gyűjteményegyetem Tanácsának elnöke (1927–1932). A M. Paedagogiai Társaság t. tagja (1915). – A Római Egyetem t. doktora (1927). – Corvin-lánc (1930).