Karsai Elek
Karsai Elek

2024. április 26. Péntek

Karsai Elek

levéltáros, történész

Névváltozatok

Klein Elek 

Születési adatok

1922. június 14.

Miskolc

Halálozási adatok

1986. május 23.

Budapest


Család

Sz: Mandl Malvin. F: Karsai (Widmar) Lucia (1929–1984) műfordító, dramaturg. Fia: Karsai László (1950–) történész, levéltáros, egyetemi tanár és Karsai György (1953–) klasszika-filológus, irodalomtörténész, színháztörténész, egyetemi tanár. 

Iskola

Középiskoláit Miskolcon és Budapesten végezte, az Országos Rabbiképző Intézetben tanult tovább; a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szociológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1946). 

Életút

A Nemzeti Segély budapesti VI. kerületi szervezetének titkára (1945. febr.–szept.), az SZDP Munkásmozgalmi Archívumának muzeológusa (1945. okt.–1948. szept.), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Társadalomtudományi Intézete gyakornoka, tanársegéde (1946–1950). A Magyar Országos Levéltár (MOL) levéltárosa, főlevéltárosa (1950. okt. 2.–1974. febr. 28.), a SZOT Szakszervezetek Központi Levéltárának igazgatója (1974. márc. 1.–1986). A BME-n a magyarországi ellenforradalmi rendszer a két világháború között c. speciális kollégium előadó tanára (1966–1975), c. egy. docense (1975. szept. 1.–1986).

 

Az USA-ban és Kanadában járt hosszabb előadókörúton (a Yale, a Columbia, a Portland State és a vancouveri British Columbia Egyetemen, 1970–1971).

20. századi magyar történelemmel, elsősorban a két világháború közötti magyarországi események és a II. világháború időszakának történetével, közigazgatás-történetével, a magyarországi fasizmus sajátosságainak feltárásával foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a népszerű rádiós politikai dokumentumműsorok megteremtésében, amelyekben elsőként szólaltak meg a II. világháború résztvevői. Dokumentumműsorai alapján számos történelmi-ismeretterjesztő művet írt és szerkesztett (közülük újszerűségével kiemelkedik A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig [1961] c., az 1960-as évek történelemszemléletét meghatározó alapvető műve). Különösen értékes munkát végzett a magyar–zsidó történelmi forrásmunkák gyűjtése és a hazai zsidóság történetének bemutatása terén, Magyarországon az elsők között kezdte meg a holokauszt hazai történetére vonatkozó dokumentumok szervezett gyűjtését és közlését. 

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1963).

 

SZOT Díj (1966). 

Főbb művei

F. m.: Gyermekmunka a gyáriparban a kapitalizmus kialakulásától az első világháborúig. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Dissertationes Facultatis Philosophicae 1. Bp., 1947 és külön: Szocialista Könyvtár. Bp., 1947)
A fehér terror. Pamlényi Ervinnel. 4 táblával. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1951)
Három választás a Horthy-fasizmus idején. Pamlényi Ervinnel. (Állam és Igazgatás, 1953)
A kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban. (Levéltári Közlemények, 1955)
Darutollasok. Szegedtől a királyi várig. Riportsorozat. Pintér Istvánnal. 8 táblával. (Bp., 1960)
Országgyarapítás – országvesztés. A nürnbergi per és Magyarország. I–II. köt. (A Levéltárak Országos Központja kiadványa. Bp., 1961)
A Weiss Manfréd-vagyon német kézre kerülésének története. Szinai Miklóssal. (Századok, 1961 és külön: Bp., 1961)
Iratok a Gömbös–Hitler találkozó – 1933. jún. 17–18. – történetéhez. 2 táblával. (Levéltári Közlemények, 1961 és külön: Bp., 1961)
A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig. Fejezetek a II. világháború történetéből. (1–2. kiad. Bp., 1961
3. kiad. 1962
4. kiad. 1965
Szivárvány Könyvek. 5. teljesen átd. és bőv. kiad. 1981
szlovákul: Bratislava, 1967
oroszul: Moszkva, 1968)
A budai Sándor-palotában történt. 1919–1941. 46 táblával. (Bp., 1963
2. kiad. 1964
3. kiad. 1967
szlovákul: Bratislava, 1966)
Edmund Veesenmayer’s Report to Hitler on Hungary in 1943. (The New Hungarian Quaterly, 1964)
A budai Vártól a Gyepűig. 1941–1945. A budai Sándor-palotában történt c. műve folytatása. (Bp., 1965)
Beszélgetések régi pártmunkásokkal a szabadság első napjairól. 1–3. (Társadalmi Szemle, 1965)
Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1965)
Történelem hangszalagon. (Valóság, 1965)
Két Magyarország. 1–6. (Kortárs, 1965)
A Hideg napok történelmi dokumentumaiból. Az újvidéki hivatalos pogrom. (Filmkultúra, 1966)
Iratok a Smuts-misszió történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1967 és külön: Bp., 1967)
Iratok a brit–magyar diplomáciai érintkezés történetéhez, a polgári demokratikus forradalom idején. – Brit diplomáciai iratok az 1921. évi húsvéti királypuccs történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1968
mindkettő külön: Bp., 1968)
Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek. 49 táblával. (Bp., 1969)
Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban. (Levéltári Közlemények, 1969 és külön: Bp., 1969)
Dokumentumok Fejér megye felszabadításának történetéhez 1944 karácsonyától 1945 tavaszáig. Farkas Gáborral. (Fejér Megyei Szemle, 1970)
Adalékok a magyar–szovjet államközi kapcsolatok történetéhez. 1920. aug. 14.–1944. okt. 11. között. (A BME Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoportjának Közleményei, 1973)
Új ország született. Tóth Sándorral. (A Magyar–Szovjet Baráti Társaság kiadványa. Bp., 1974)
Ítél a nép. 16 táblával. (Népszerű történelem. Bp., 1977)
Miért nem bombázták az amerikaiak a náci haláltáborokat? (História, 1981)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében.(A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1982)
Az újvidéki „hideg napok” emlékeztető évfordulóján. (Társadalmi Szemle, 1982)
Magyar delegáció Moszkvában, 1944 őszén. – Az 1956. októberi–novemberi magyarországi események – amerikai szemmel. (História, 1982)
1944. március 19. Magyarország német megszállásának háttere és tragikus eseményei. (Társadalmi Szemle, 1984)
A szakszervezeti mozgalom újjáéledése. 1944 ősze – 1945 tavasza. (Társadalmi Szemle, 1985)
Elképzelések és tervek Magyarország bombázására 1944-ben. Az amerikai levéltári anyag alapján. (Somogy megye múltjából, 1985)

 

szerk.: A szocializmus útján a magyar nép szabadságáért. A Munkásmozgalmi Múzeum Archívumából összeáll. K. E. (Bp., 1947)
Iratok az ellenforradalom történetéhez. I–V. köt. Szerk. Pamlényi Ervinnel. (Bp., 1956–1976)
Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. I–III. köt. Szerk. Benoschofsky Ilonával, a bevezető tanulmányt írta K. E. (A MIOK kiadványa. Bp., 1958–1967)
„Fegyvertelen álltak az aknamezőkön…” Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon. I–II. köt. Szerk., a bevezető tanulmányt írta K. E. (Bp., 1962)
Iratok a Gömbös–Hitler találkozó történetéhez. (Bp., 1962)
Szemelvénygyűjtemény Az ellenforradalmi rendszer kül- és belpolitikai kérdései Magyarországon c. speciális kollégium hallgatói számára. Összeáll. Berán Ivánnéval. (Bp., 1969
2. kiad. 1972)
Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szeptember–1945. április. I–II. köt. Összeáll. M. Somlyai Magdával. 24 táblával. (A Levéltári Igazgatóság kiadványa. Bp., 1970)
A felszabadulás krónikája. 1944 ősze–1945 tavasza. Összeáll. M. Somlyai Magdával. (Bp., 1970)
Launay, Jacques de: A fasizmus végnapjai Európában. Ford. Bibó István. Az utószót írta K. E. (Bp., 1975)
„Szálasi naplója.” A nyilasmozgalom a II. világháború idején. Szerk. K. E. (Bp., 1978)
A világ újraépül. Magyarország felszabadulása történetének dokumentumaiból. 1944. szept.–1945. ápr. Vál., szerk., sajtó alá rend. K. E. 32 táblával. Bibliofil kiad. (Bp., 1980)
Hausner, Gideon: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Ford. Balabán Péter. Szerk., a kísérő tanulmányt írta K. E. (Bp., 1984
Új kiad. 2004)
A magyar szakszervezeti mozgalom válogatott dokumentumai. Szemelvények. 1848–1975. Vál., szerk. K. E. (A SZOT Központi Iskola kiadványa. Bp., 1986)
A Szálasi-per. Szerk., sajtó alá rend. Karsai Lászlóval. (Bp., 1988). 

Irodalom

Irod.: Berend T. Iván: K. E.: Országgyarapítás – országvesztés. A nürnbergi per és Magyarország. I–II. köt. (Századok, 1963)
Ormos Mária: K. E.: A budai Sándor-palotában történt. (Századok, 1965)
Tilkovszky Lóránt: K. E.: „Szálasi naplója.” A nyilasmozgalom a II. világháború idején. (Századok, 1979)
Tilkovszky Lóránt: K. E.: Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek. (Századok, 1971)
SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Szűcs László: K. E. (Levéltári Szemle, 1986)
Kállay István: K. E. (Levéltári Közlemények, 1986)
Varga Sándor: K. E. (Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve. Bp., 1994). 

Megjegyzések

MÉL IV. téves születési adat: júl. 14. Putnok! Önéletrajza szerint Miskolcon született, jún. 14-én! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője