Kmoskó Mihály
orientalista, római katolikus pap
Születési adatok
1876. augusztus 29.
Illava, Trencsén vármegye
Halálozási adatok
1931. április 8.
Pusztazámor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Temetési adatok
1931. április 10.
Pusztazámor
Család
A trencséni gimnáziumban éretts. (1893), a bécsi Pázmáneumban teológiát végzett (1893–1897), az Augustineumban tanult tovább (1897–1898), pappá szentelték (1898. okt. 17.), Bécsben teológiai doktori okl. szerzett (1899), a bécsi tudományegyetem ösztöndíjával Bejrútban, Jeruzsálemben (1899–1900), Oxfordban és Londonban orientalisztikát tanult (1900–1902). A budapesti tudományegyetem Hittudományi Karának ún. bekebelezett doktora (1907). A zsidók politikai és vallási élete Nagy Sándortól Pompeiusig tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908), Az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.).Iskola
A budapesti központi papnevelő intézet tanulmányi felügyelője (1904–1909); egyúttal a budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1908–1909). Berger János (1841–1909) halála után a Hittudományi Karon az ószövetségi szentírástudomány mb. tanára (1909–1910), r. tanára (1910. máj. 18.–1914. dec. 8.) a héber nyelv és a keleti nyelvek ny. r. tanára (1914. dec. 9.–1923. aug. 21.), a Bölcsészettudományi Karon a sémi filológia ny. r. tanára (1923. aug. 21.–1931. ápr.); közben a Kar dékánja (1918–1919). Pusztazámori plébános (1923–1929).Életút
A sémi filológia, a sémi népek ősvallásának, a zsidóság hellenizmus kori és kora középkori történetének nemzetközileg is jelentős kutatója. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban az Ószövetség arámi és héber nyelvű forrásainak filológiai vizsgálatával, az ókeresztény szír egyházatyák munkásságával, a szír egyház megalakulásával és korai történetével foglalkozott. Nevéhez fűződik – többek között – Hammurapi törvénykönyvének első magyar fordítása (1911). Később érdeklődése az eurázsiai sztyeppei népek, különösen a vándorló magyar törzsek története felé fordult. Összegyűjtötte és kiadta a magyarságra vonatkozó keleti (szír, arab és perzsa) forrásokat. Jelentős közéleti szerepet játszott: az I. vh. idején törökországi és palesztinai missziót vállalt, amelynek célja a központi hatalmak hittérítő tevékenységének előkészítése volt. A Tanácsköztársaság idején Lengyelországba távozott, ahol befolyását latba vetve sikertelenül próbált fellépni a Felvidék elcsatolása ellen. A proletárdiktatúra bukása után (1919) tevékenyen bekacsolódott a politikai életbe, jelentős szerepet játszott a szélsőjobboldali antiszemita mozgalmakban. Élete végén Pusztazámorra vonult vissza, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Emlékét Pusztazámoron utca őrzi. A Szent István Akadémia tagja (r.: 1915).Emlékezet
A Kereszt Jegyében c. fővárosi katolikus folyóirat szerkesztője (1902. júl.–okt.).Főbb művei
F. m.: A Ghetto-zsidóság világából. (Magyar Sion, 1904)Adalékok az eredeti bűn dogma-történetéhez zsidó és keresztény forrásokból. (Hittudományi Folyóirat, 1905/06)
A zsidók politikai története a hellenizmus kezdetén. Kritikai tanulmány Flavius Josephus archaeológiája adatairól. (Bp., 1906)
Apocalypsis Baruch. Vita S. Simeonis Bor-Sabba e’Testamentum Adae. (Paris, 1907)
Az elefantinei zsidók levele a jeruzsálemi perzsa helytartóhoz. (Hittudományi Folyóirat, 1908)
Unu-Amon papyrusa. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 75. Bp., 1909)
A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora a diabenei Henana idejében. (Hittudományi Folyóirat, 1909)
Hamurabi törvényei. Szerk. Bochkor Mihály. Ford. K. M. 1 metszettel. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának kiadványai. 2. Kolozsvár, 1911)
A babeli harmonia praestabilita eszméje a panbabylonisták felfogása szerint. (A Filozófiai Társaság Közleményei. Bp., 1911)
Tolsztoj Isten-eszméje. (Hittudományi Folyóirat, 1911)
Az emberiség első írott szabadságlevele. Urukagina lagasi király reformjai. (Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből. I. 3. Bp., 1913)
Assyria újabb uralkodóinak assuri feliratai. (Hittudományi Folyóirat, 1913)
A sumírek. (Turán, 1913)
Az agadéi dynastia és a sémi uralom kezdetei Mezopotámiában. (Történeti Szemle, 1914)
A sémi népek ősvallásának főbb problémái. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 90. Bp., 1915)
Ágoston Péter: A zsidók útja. (Katholikus Szemle, 1917)
Néhány fontosabb messiási jövendölés magyarázata. (Keresztény kiskönyvtár. 24–25. Bp., 1918)
A zsidóság Messiása és a kereszténység megváltója. (Keresztény kiskönyvtár. 26–27. Bp., 1918)
Hogyan zsidósodott el Magyarország? Tanulmány. (Bp., 1919)
Miért lett antiszemitává a magyar középosztály? Röpirat. (Bp., 1919)
A zsidóság világuralmi törekvései. (Ébredő Magyarok Egyesületének Könyvtára. 1. Bp., 1921)
Góg és Magóg. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1923. jan. 8.)
Gardízi a törökökről. (Századok, 1927)
Muhamed al-Aufí anekdota-gyűjteménye negyedik részének XIV. fejezete. (Történeti Szemle, 1929)
Az iszlám keletkezése. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kiskönyvtára. 17. Bp., 1929)
Mohamedán írók a steppe népeiről. I/1–I/2. Szerk. Zimonyi István. (Magyar Őstörténeti Könyvtár. 10 és 13. Bp., 1997 és 2000)
A zsidóság világuralmi törekvései. Hasonmás kiad. (Bp., 2000)
Szír írók a steppe népeiről. Szerk. Felföldi Szabolcs. (Magyar Őstörténeti Könyvtár. 20. Bp., 2004)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
