Koch Nándor, 1916-tól bodrogi
geográfus, geológus, tengerbiológus, labdarúgó
Születési adatok
1885. július 7.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1961. április 26.
Budapest
Temetési adatok
1961. május 3.
Budapest
Farkasrét, hamvasztás
Család
Sz: Koch Antal (1843–1927) geológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Testvére: Koch Béla dr., Kövessi Ferencné Koch Jozefin, Winternitz Arnoldné Koch Janka és Koch Rudolf. F: Clement Elza. Fia: Koch Antal; leánya: Miklós Gézáné Koch Ottília.
Iskola
A budapesti II. kerületi gimnáziumban éretts. (1903), a budapesti tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári (1908) és bölcsészdoktori okl. (1909), a tengertan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1936).
Életút
A József Műegyetem Ásvány-földtani Tanszéke tanársegéde (1909–1910), a budapesti II. kerületi állami főreáliskola (1909–1910), a budapesti VII. kerületi állami főgimnázium (= Szent István Gimnázium) r. tanára (1910–1928). A budapesti tanárképző-intézeti gyakorlógimnázium vezető r. tanára (1928–1935), a pécsi tankerületi főigazgatóság szakelőadója (1935–1938), főigazgatója (1938–1939), a székesfehérvári tankerületi főigazgatóság főigazgatója (1939–1945). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1936–1945), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK intézeti tanára (1945–1951). A Magyar Állami Földtani Intézet tud. munkatársa (1951–1954), nyugdíjas szaktanácsadója (1956–1961).
A 33 FC labdarúgójaként (1903–1907) kétszeres magyar válogatott (1904. jún. 2.–1905. ápr. 9.: 1 gól). A 33 FC alapító tagja, majd tb. elnöke. A Magyar Futballtrénerek Egyesületének tb. tagja. Elsőként dolgozta fel a magyar labdarúgás történetét, az 1897-től 1906-ig terjedő, az első évtizedet tárgyaló műve kéziratban maradt, ill. Földessy János (1888–1965) feldolgozta ismert munkájában (A magyar futball és az MLSZ, 1926).
Tudományos pályafutásának kezdetén földtani kutatásokkal foglalkozott, majd érdeklődése a tengerkutatás, ill. tengermorfológiai kérdések felé fordult, a magyar oceanográfiai kutatások elindítója. Részt vett a Magyar Adriakutató Bizottság két adriai kutatóútján, mint az expedíciók hidrográfiai vezetője (1913 és 1914). Számos népszerű tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője és szerkesztője, ill. a budapesti filmszínházakban híres természettudományi előadásokat tartott. Pedagógusként jelentős szerepet játszott a földrajztanítás középiskolai reformjának kidolgozásában és bevezetésében.
Emlékezet
Budapesten (XI. kerület Tas vezér utca 26.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Német nyelvű írásai Koch Ferdinand néven jelentek meg.
Szerkesztés
A Sporthírlap segédszerkesztője (1924–1934), A Tenger c. folyóirat szerkesztője (1930–1938).
Főbb művei
F. m.: A tatai Kálvária-domb földtani viszonyai. Egy. doktori értek. is. (Földtani Közlöny, 1909 és külön: Bp., 1909
németül, Koch, Ferdinand néven: Die geologische Verhältnisse des Kalvarienhügels von Tata. Bp., 1909)
Adatok a Tmaegoceras-nem ismeretéhez. (Földtani Közlöny, 1909 és külön: Bp., 1909
németül, Koch, Ferdinand néven: Beiträge zur Kenntnis der Gattung Tmaegoceras. Bp., 1909)
A jég működésének néhány érdekes esetéről. (A budapesti II. kerületi állami főreáliskola 1910/11. évi értesítője)
Adatok a székesfőváros altalajának ismeretéhez. (Földtani Közlöny, 1911)
A tenger színéről. – A tenger sótartalmának eredete. (A Tenger, 1911)
Jelentés az 1909. évben, a Krassó-Szörény megyei Szvinica község környékén végzett őslénytani gyűjtésekről és rétegtani megfigyelésekről. (A Magyar Kir. Földtani Intézet jelentése, 1911)
A Magyar Középhegység jurafaciesei. (Koch Antal-emlékkönyv. Bp., 1912)
A Keleti-tenger drágaköve. (A Tenger, 1912)
A Földtani Intézet részvétele az első magyar Adria-expedíción. Kormos Tivadarral. (A Magyar Kir. Földtani Intézet 1913. évi jelentése)
Az osztrák Adria-kutatás eredményei. (A Tenger, 1913)
A földtan tanítása a középiskolában. (Budapesti Szemle, 1914)
A Magyar Adriakutató Bizottságnak az I. és a II. expedícióján végzett hydrographiai megfigyelései és azok eredményei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1915)
A magyar Adria-expedíció chemiai megfigyelései. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1915)
A természetrajz és a vegytan szerepe a nemzet nevelésében. (Uránia, 1916)
A tenger tudományos kutatása. (Magyar Nőnevelés, 1916)
A nemzetközi tengerkutatás a háború előtt és a háború után. (A Tenger, 1917)
A magyar Adria-kutatás jövője. (A Tenger, 1919)
Tizenöt év a Magyar Adria Egyesület történetéből. (A Tenger, 1925)
A Föld keletkezésétől a történelmi emberig. Népszerű földtörténet Hans Wolfgang Behm műve nyomán. (Tolnai világtörténelme. 1. Bp., 1926)
A „normálvíz” mint a tenger hidrográfiai kutatásának fokmérője. (A Tenger, 1926)
Tihany és az Adria. – A nemzetközi tengerkutatás újabb eredményei. (A Tenger, 1929)
A finn tengerkutató intézet szervezet és működése. (A Tenger, 1931)
Wegener Alfréd utolsó grönlandi útja. (A Tenger, 1932)
A Magyar Adria Egyesület 25 éve. – A „Meteor” újabb megfigyelései. – Az északi sarki Nautilus-expedíció újabb eredményei. (A Tenger, 1935)
A módszeres kémiai kísérletezés. (Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok, 1935)
Sport és test. – A Golf-áram 400 éves problémája. – Budapest, a földtani érdekességek városa. (Búvár, 1935)
Bathybius feltámadása. (Búvár, 1936)
Koch Antal lelki arca naplóinak tükrében. (Földtani Értesítő, 1943)
A természettudományos oktatás szerepe a demokratikus szellemű nevelésben. (Köznevelés, 1946)
A földtan és a tengertan kapcsolata. (Földrajzi Értesítő, 1947)
A Föld és az élet története. Jegyz. (Bp., 1951)
Jéghegyek nyomában. (Élet és Tudomány, 1955)
Európa nagy fűtőrendszere: a Golf-áram. – Az óceánok táplálékforgalma. (Élet és Tudomány, 1956)
Az Adria északkeleti részének hidrográfiai viszonyai. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1959)
megemlékezései A Tenger c. folyóiratban: Id. Entz Géza emlékezete. (1919)
Lóczy Lajos emlékezete. (1920)
Garády-Gausz Viktor. (1932)
Kövesligethy Radó. (1934).
Irodalom
Irod.: A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási adata: ápr. 27.! Gyászjelentése szerint ápr. 26-n hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2015
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
