Kocsis Albert
Kocsis Albert

2025. január 18. Szombat

Kocsis Albert

hegedűművész

Születési adatok

1931. május 12.

Hatvan, Heves vármegye

Halálozási adatok

1995. március 14.

Kassel, Németország


Család

Sz: Kocsis Ferenc, a Hatvani MÁV Szimfonikus Zenekar brácsása, Nagy Erzsébet. 

Iskola

Elemi iskoláit és középiskolái egy részét Hatvanban, a Bajza József Gimnáziumban végezte, tanulmányait a budapesti zenei gimnáziumban folytatta (1949-ben éretts.), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Gábriel Ferenc, Zathureczky Ede és Weiner Leó növendékeként végzett (1955). 

Életút

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára (1955–1961), egyúttal szólóhangversenyeket adott (1957-től). Az Országos Filharmónia (1957–1975), valamint a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar szólistája (1975–1982). A kölni Rajnai Vidéki Kamarazenekar (1968–1977), ill. a Westdeutsche Kammersolisten művészeti vezetője és koncertmestere (1977-től), a Kasseli Zeneakadémia r. tanára (1982-től). A Nemzetközi Bartók Zenekar vezetője (1984-től). 

Koncertező művész (1957-től), ő mutatta be Kadosa Pál II. hegedűversenyét (1967-től). Az NSZK-ban élt, de nem szakította meg kapcsolatait Magyarországgal, ugyanakkor az USA-ban, Kanadában, Japánban és több afrikai országban is rendszeresen fellépett. Kadosa Pál mellett még több 20. századi és kortárs magyar szerző – Weiner Leó, Lendvay Kamilló, Farkas Ferenc – hegedűre írt műveit mutatta be.

Emlékezet

Hatvanban született, ott kezdte el zenei tanulmányait is: már hatévesen zenei versenyt nyert, majd abban a zenekarban kezdte meg zenei pályafutását, ahol édesapja is játszott. Kasselban hunyt el, a hatvani Belvárosi Temetőben nyugszik.

Emlékére a hatvani Ady Endre Városi Könyvtár Kocsis Albert-emlékszobát rendezett be (1996). Hatvanban nevét vette fel a Kocsis Albert Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, ahol emléktábláját is elhelyezték (Balogh Kálmán alkotása). Születésének 80. évfordulóján az Ady Endre Városi Könyvtár és a Ratkó József Közművelődési Egyesület Kocsis Albert-emlékestet és -koncertet rendezett (2011. máj. 10-én). 

Elismerés

Liszt Ferenc (1961), SZOT-díj (1963), érdemes művész (1987). 

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar zenei életben? Szerk. Székely András. (Bp., 1979)
SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
K. A. (Muzsika, 1995)
Szabó Sándor: K. A. világhírű hegedűművész emlékszobája nyílt meg Hatvanban. (Vasutasvilág, 1996)
Hatvani lexikon. Írta és szerk. Fazakas Zsigmondné, Kocsári István, Petheő Károly. (Hatvan, 1996). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője