Kocsis Rózsa, R.
irodalomtörténész
Névváltozatok
Rezek Ödönné
Születési adatok
1929. április 14.
Budapest
Halálozási adatok
1992. február 1.
Budapest
Család
Szegényparaszti családból származott. Sz: D. Kocsis János (†1979) kistisztviselő, a Magyar–Hollandi Biztosító Társaság, majd az Állami Biztosító munkatársa, Szabó Rozália. Testvére: Kocsis András gépészmérnök, az Országos Tervhivatal (OT) főmérnöke. F: 1954-től Rezek Ödön gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátus Fia: Rezek Ödön, ifj. orvos, fül-orr-gégész.
Iskola
A budapesti VIII. kerületi Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban éretts. (1948), a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán orosz szakos általános iskolai tanári és az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953). Az ELTE BTK-n doktorált (1965), az irodalomtudományok kandidátusa (1969), doktora (1988).
Életút
A budapesti XV. kerületi Lenin utcai általános iskola tanára (1949–1957), a budapesti IX. kerületi Móra Ferenc Általános Leánygimnázium tanára (1957–1964), az MTA–TMB-n Hont Ferenc aspiránsa (a budapesti Színháztudományi Intézetben (1964–1967). Az ELTE BTK XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke tud. munkatársa (1967–1974), tud. főmunkatársa (1974–1978), egy. docense (1978–1985).
A Centre International d’Études Pedagogiques de Sèvre vendégkutatója (1964).
Tudományos pályafutásának kezdetén felvilágosodás kori magyar irodalommal foglalkozott, később érdeklődése a két világháború közötti és elsősorban a kortárs és avantgárd magyar irodalom, ill. a magyar nőírók munkásságának kutatása felé fordult. Feldolgozta Dukai Takács Judit (1795–1836), Kaffka Margit (1880–1918) és Reichard Piroska (1884–1943) költői életművét, továbbá a magyar avantgárd dráma történetét. Felkutatta Reichard Piroska költői hagyatékát, és megtalálta a kevéssé ismert költőnő kiadatlan verseit. Jelentős eredményeket ért el Németh László (1901–1975) szépirodalmi műveinek irodalomtörténeti-esztétikai vizsgálata terén. Ifjúsági és gyermekszíndarabokat, bábműveket és diafilmes adaptációkat is írt és szerkesztett.
Elismertség
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság (1965-től) és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja (1978-tól).
A Németh László Társaság vezetőségi tagja.
Főbb művei
F. m.: Kazinczy és Dukai Takács Judit levelezése. (Irodalomtörténet, 1960)
Reichard Piroskáról. (Irodalomtörténet, 1962)
A két háború közötti magyar baloldali drámai-színpadi avantgarde problémájához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Modern magyar drámai kísérletek az expresszionizmus jegyében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
A drámaíró Remenyikről. (Kortárs, 1967)
Karinthy groteszk tragikomédiái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Füst Milán drámái. (Jelenkor, 1968)
A magyar drámai-színpadi avantgarde irányai. (Kortárs, 1968)
Tamási Áron játékai. (Kortárs, 1969)
Les tendances de l’avant-garde théâtrale en Hongrie. (Acta Litteraria, 1970)
Németh László drámaszemlélete. (Kortárs, 1971)
Dukai Takács Judit élete és költői fejlődése. Kismonográfia és az egy. doktori értek. átdolgozott változata. (Bölcsészdoktori értekezések. Bp., 1972)
Déry dadaista abszurd játéka. Az óriáscsecsemő. (Irodalomtörténet, 1972)
A magyar szocialista drámai-színpadi avantgarde. (Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. köt. Bp., 1973)
Mácza János: Esztétika és forradalom. (Irodalomtörténet, 1973)
Mácza János: Legendák és tények. (Kortárs, 1973)
Igen és Nem. A magyar avantgárd színjáték története. Monográfia és a kand. értek. átdolgozott változata. (Elvek és utak. Bp., 1974)
A szintézis felé. Tamási Áron Ősvigasztalása. (Literatura, 1974)
„Szerettem az igazságot…” Németh László történelmi drámái. (Tiszatáj, 1976 és Látóhatár, 1976)
Németh László utolsó drámája, a Colbert. (Új Írás, 1976)
A Bauhaus színháza. Oscar Schlemmer, Moholy-Nagy László, Molnár Farkas. Ford. Kemény István. Walter Gropius utószavával. Szerk., a magyar utószót írta. (Bp., 1978)
Szabó Magda Régimódi története. (Tiszatáj, 1978)
Örkény István drámája a Kulcskeresők tükrében. – Tolsztoj és Németh László szellemi rokonsága. (Kortárs, 1978)
A magyar gondolati regény Németh László-i példája. (Új Írás, 1979)
Feltámadás és Irgalom. Tolsztoj és Németh László utolsó regénye. (Tiszatáj, 1979)
Németh László világképe és regényszemlélete a Gyászban. (Alföld, 1980 és Látóhatár, 1981)
Az Iszony vallomása. (Kortárs, 1981)
Az Irgalom üzenete. (Új Írás, 1981)
Égető Eszter „dallama”. (Életünk, 1981)
Németh László és a „modern” történelmi dráma. (Napjaink, 1981)
Tanító és történelem: Németh László. (Borsodi Művelődés, 1981)
Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Monográfia és doktori értek. is. (Elvek és utak. Bp., 1982)
Az Iszony és a világirodalom. (Tiszatáj, 1982)
A Tiszták példázata. (80 éves Illyés Gyula. Az ELTE BTK XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és az MTA Irodalomtudományi Intézete tudományos ülésszaka Illyés Gyula tiszteletére. Előadások. Bp., 1982 és Napjaink, 1982)
Bűnből feloldó irgalom. Radnóti: Előhang egy „monodrámához”. (Napjaink, 1984)
Télemakhosztól az Irgalomig. „…a fényre jutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig…” (A lélek tápanyagai. Tanulmányok Németh Lászlóról. Az 1985. dec. 16-i székesfehérvári emlékülés előadásai. Székesfehérvár, 1987)
A Kassák-kör színpadi programja. (Eötvös Könyvek. Kassák Lajos-emlékkönyv. Szerk. Fráter Zoltán és Petőcz András. Bp., 1988)
A minőségeszmény főbb gondolatai a Tanú előtt. (Németh Lászó-konferencia. Hódmezővásárhely, 1988. ápr. 8. Előadások. Szerk. Fogarasi Ágnes és Földesi Ferenc. Hódmezővásárhely, 1988)
„Egyéniség-tudatú” életfilozófia. (Juss Füzetek. 1. A gondolkodó Németh László. Szerk. Grezsa Ferenc és Zahorán Mária. Bp., 1990)
Németh László Közép-Európa-gondolata mai szemmel. (Az író rejtettebb birtokán. Írások Németh Lászlóról. Szerk. Bakonyi István. Hódmezővásárhely, 1992).
Irodalom
Irod.: Cs. Varga István: In memoriam K. R. Búcsú a Németh László-kutatótól. (Árgus, 1992)
Pomogáts Béla: K. R. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992).
Irod.: az Igen és Nem c. művéről: Nyakas Szilárd: Magyar dráma – magyar színpad. K. R.: Igen és Nem. (Filológiai Közlöny, 1973)
Aczél Géza: K. R.: Igen és Nem. (Alföld, 1974)
Kőháti Zsolt: K. R.: Igen és Nem. (Kritika, 1974. 10.)
Rácz Székely Győző: K. R.: Igen és Nem. (Színház, 1974. 11.)
Bikácsy Gergely: Igen! K. R.: Igen és Nem. (Élet és Irodalom, 1974. 10.)
Pályi András: Nagy adósság. Magyar színházi avantgarde. K. R.: Igen és Nem. (Magyar Hírlap, 1974. jan. 19.)
Féja Géza: Avantgárdunk története. K. R. könyvéről. (Kortárs, 1975)
Szigethy Gábor: K. R.: Igen és Nem. (Irodalomtörténet, 1976)
Hermann István: K. R.: Igen és Nem. (Tiszatáj, 1976 és franciául: Acta Litteraria, 1976).
Németh László könyvéről: Grezsa Ferenc: K. R. Németh László könyvéről. K. R.: Minőségeszmény. (Tiszatáj, 1982)
Cs. Varga István: K. R.: Minőségeszmény. (Alföld, 1982)
Bakonyi István: K. R.: Minőségeszmény. (Jelenkor, 1982)
Szekér Endre: Nagyigényű monográfia. K. R.: Minőségeszmény. (Napjaink, 1982)
Fenyő László: A Németh László-kép változásai. K. R.: Minőségeszmény. (Kritika, 1982. 11.)
Pomogáts Béla: Németh László koszorúi. K. R.: Minőségeszmény. (Magyar Hírlap, 1982. máj. 22.)
Lendvai Ildikó: Németh László a monográfiák tükrében. (Irodalomtörténet, 1983)
Vekerdi László: K. R.: Minőségeszmény. (Somogy [folyóirat], 1983)
Dér Zoltán: A gordiuszi csomó. Németh László életműve napirenden. K. R.: Minőségeszmény. (Üzenet [Szabadka], 1983)
Horpácsi Sándor: K. R.: Minőségeszmény. (Köznevelés, 1983. 12.)
Imre László: K. R.: Minőségeszmény. (Hajdú-Bihari Napló, 1983. okt. 15.)
Poszler György: Minőség és művészet. K. R.: Minőségeszmény. (Új Írás, 1984).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2015
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)