Iskola

Az ELTE TTK-n fizikus okl. szerzett (1970), a fizikai tudományok kandidátusa (1977), doktora (1989). Az MTA tagja (l: 2010.)

Életút

Az MTA KFKI Szilárdtest-fizikai Kutatóint., ill. Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóint. Szilárdtest-elméleti Oszt. gyakornoka, tud. segédmunkatársa (1970– 1973), tud. munkatársa (1973– 1978), tud. főmunkatársa (1978– 1989), tud. tanácsadója (1989-től), az int. ig.-ja (1998-tól). A dániai risři Atomenergia Kutatóint. Szilárdtest-fizikai oszt. vendégkutatója (1976– 1977), a stuttgarti Max Planck Int. vendégkutatója (1981– 1983). Az ELTE TTK c. egy. tanára (1990-től). – Fémfizikával, elsősorban fémek és ötvözeteik rácsdinamikájával, kohéziós és rugalmas tulajdonságaik vizsgálatával, fémtechnológiai tulajdonságaik befolyásolásával, ill. szilárdtestek elektronszerkezetének feltárásával fogl. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el fémek teljes energiájának és átmeneti fémek mágneses és kohéziós alapállapoti tulajdonságainak meghatározása terén. Részt vett a ferromágnesség magas hőmérsékletre általánosított elméletének kidolgozásában, alapvetően új módszert dolgozott ki a kétkomponensű ötvözetek képződéshőjének kiszámítására. – Az MTA Akad.-i Kutatóhelyek Tanácsa, a Szilárdtest-fizikai Biz. tagja. – Akadémiai Ifjúsági Díj (1974), KFKI Ifjúsági Díj (1974), Gyulay Zoltán-díj (1979), Jánossy-díj (1979), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000).