Koller Pius Károly
Koller Pius Károly

2020. október 28. Szerda

Koller Pius Károly

orvos, biológus, bencés szerzetes

Névváltozatok

Koller Károly Pius 

Születési adatok

1901. március 4.

Nagykanizsa, Zala vármegye

Halálozási adatok

1979. június 29.

Brushwood, Anglia


Iskola

A szombathelyi gimnáziumban éretts. (1919); belépett a pannonhalmi bencés rendbe (1917. júl. 6.), ünnepélyes fogadalmat tett (1922. szept. 10.), pappá szentelték (1924. jún. 29.). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1926) és természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1927), Cambridge-ben és Edinburgh-ben tanult tovább (1928–1930), az Edinburghi Egyetemen természettudományi doktori okl. (= PhD-fokozat) szerzett (1938). 

 

A londoni John Innes Institute-ban elsajátította a kromoszóma-kutatás és citogenetika alapjait, majd Rockefeller-ösztöndíjas a kaliforniai Pasadenában, ahol a drozofilák (Drosophila melanogaster, ecetmuslica) kromoszóma-tulajdonságait vizsgálta (1930–1932), majd Edinburgh-ben, a sugárzás hatását vizsgálta normális és daganatos szöveteken (1932–1936). 

Életút

Budapesten gimnáziumi r. tanár és hitoktató (1924–1928), a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet segédkutatója (1928–1930), uo. az Átörökléstani Osztály alapító kutatóbiológusa (1930–1932). Nagy-Britanniában telepedett le, Londonban, ill. London környékén élt (1932-től; brit állampolgár 1936-tól). Az Edinburghi Egyetemen a genetika ny. r. tanára (1938–1944), a Londoni Egyetemen, a Royal Cancer Hospital tud. főmunkatársa (1944–1946), a londoni Chester Beatty Cancer Research Intézet tud. főmunkatársa, a Citogenetikai Osztály vezetője, majd az Örökléstani Osztály igazgatója (1940–1954). A Londoni Egyetemen a citogenetika professzora (1952–1969), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértője (1970–1979); közben a Harvard Egyetem vendégprofesszora (1970–1971). 

A citogenetikai kutatások úttörőjeként, a világon az elsők között vizsgálta az öröklődés, ill. az örökítőanyagok és a rák kapcsolatának kérdéseit. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a mustárgáz kromoszóma-károsító hatásának, az alkilező szerek rákszövetre való hatásának, ill. az ionizáló sugárzás citogenetikai hatásának vizsgálata terén. Az ún. Eugénikai Kiáltvány egyik aláírója (Eugenics Manifesto; Nature, 1939). A kiáltvány leleplezte a náci rasszizmust, tudománytalannak tartotta a fajelméletet és elítélte a fajok közötti háborút. Írásai Magyarországon Koller K. Pius és Koller Pius néven, Angliában Koller, Peo Charles néven jelentek meg. 

Elismerés

Semmelweis Ignác-díj (1976). 

Főbb művei

F. m.: Magyarországon megjelent művei: Faj és haj. Egy. doktori értek. Koller K. Pius néven. (Bp., 1926)
Degenerációs és involúciós sejttípusok szövetkultúrákban. – Szövettenyésztés az Emys orbicularis szívének sinus venosusából. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának Munkái, 1928)
Az örökléstan alkalmazásának néhány eredménye. (Természettudományi Közlöny, 1930)
Örökléstani vizsgálatok a Drosophila obscura két rasszán. – Az inhibitor faktorok és a Morgan-faktor hypothesise. – Positio-eltolódások, duplicatio és „analog” gének hatása a Drosophila melanogaster bar locusában. Koller K. Pius néven. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának Munkái, 1931)
A szellemi tulajdonságok öröklődése. (Pannonhalmi Szemle, 1931)
A Drosophila obscura Pointed allelomorph mutációja s módosító faktorai. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet munkái, 1932)
Az ivarkromoszómák két típusai. (Búvár, 1937)
A Palomar-csillagvizsgáló. – Expedíció a halál völgyébe. (Búvár, 1938)
Két Apodemus-faj ivarkromoszómáinak differenciálódása. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Kromoszómák és gének. Az öröklődés biológiai alapjai. Koller, Peo Charles néven. Ford. Eckhardt Sándorné. 8 táblával. (Bp., 1971)

 

külföldön megjelent művei: Chromosomes and Genes. Monográfia. (London, 1968)
The Role of Chromosomes in Cancer Biology. Monográfia. Az előszót írta Haddow, Alexander. (Recent Results in Cancer Research. 28. Berlin–New York, 1972). 

Irodalom

Irod.: Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Koller Károly Pius. (Orvosi Hetilap, 1979. 42.)
A pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál és Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005). 

Megjegyzések

Lexikonok téves születési éve: 1904! Egyetemi indexe alapján 1901-ben született. 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016