Iskola

A szombathelyi gimnáziumban éretts. (1919); belépett a pannonhalmi bencés rendbe (1917. júl. 6.), ünnepélyes fogadalmat tett (1922. szept. 10.), pappá szentelték (1924. jún. 29.). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1926) és természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1927), Cambridge-ben és Edinburgh-ben tanult tovább (1928–1930), az Edinburghi Egyetemen természettudományi doktori okl. (= PhD-fokozat) szerzett (1938). 

A londoni John Innes Institute-ban elsajátította a kromoszóma-kutatás és citogenetika alapjait, majd Rockefeller-ösztöndíjas a kaliforniai Pasadenában, ahol a drozofilák (Drosophila melanogaster, ecetmuslica) kromoszóma-tulajdonságait vizsgálta (1930–1932), majd Edinburgh-ben, a sugárzás hatását vizsgálta normális és daganatos szöveteken (1932–1936). 

Életút

Budapesten gimnáziumi r. tanár és hitoktató (1924–1928), a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet segédkutatója (1928–1930), uo. az Átörökléstani Osztály alapító kutatóbiológusa (1930–1932). Nagy-Britanniában telepedett le, Londonban, ill. London környékén élt (1932-től; brit állampolgár 1936-tól). Az Edinburghi Egyetemen a genetika ny. r. tanára (1938–1944), a Londoni Egyetemen, a Royal Cancer Hospital tud. főmunkatársa (1944–1946), a londoni Chester Beatty Cancer Research Intézet tud. főmunkatársa, a Citogenetikai Osztály vezetője, majd az Örökléstani Osztály igazgatója (1940–1954). A Londoni Egyetemen a citogenetika professzora (1952–1969), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértője (1970–1979); közben a Harvard Egyetem vendégprofesszora (1970–1971). 

A citogenetikai kutatások úttörőjeként, a világon az elsők között vizsgálta az öröklődés, ill. az örökítőanyagok és a rák kapcsolatának kérdéseit. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a mustárgáz kromoszóma-károsító hatásának, az alkilező szerek rákszövetre való hatásának, ill. az ionizáló sugárzás citogenetikai hatásának vizsgálata terén. Az ún. Eugénikai Kiáltvány egyik aláírója (Eugenics Manifesto; Nature, 1939). A kiáltvány leleplezte a náci rasszizmust, tudománytalannak tartotta a fajelméletet és elítélte a fajok közötti háborút. Írásai Magyarországon Koller K. Pius és Koller Pius néven, Angliában Koller, Peo Charles néven jelentek meg. 

Elismerés

Semmelweis Ignác-díj (1976).