Kolta Ervin
Kolta Ervin

2022. szeptember 27. Kedd

Kolta Ervin, vitéz

orvos, belgyógyász, neurológus

Születési adatok

1897. október 13.

Budapest

Halálozási adatok

1976. augusztus 18.

Budapest

Temetési adatok

1976. augusztus 26.

Budapest

Óbudai Temető


Család

F: Willerstorfer Edith, Willerstorfer József (1877–1951), kereskedelmi főtanácsos, a Magyar Posztógyár Rt. vezérigazgatója és Deák Jusztina (1878–1948) leánya. Felesége testvére, Willerstorfer Hertha, Dischka Győző (1889–1986) Kossuth-díjas gépészmérnök felesége. 

Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1921), majd belgyógyász, neurológus és radiológus szakorvosi vizsgát tett (1930-as évek). 

Életút

A budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1921–1931), a Fővárosi Gázművek üzemorvosa (1931–1938). A Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde és magántanára (1938–1947) és a klinika mb. vezetője (1944-től). Budapesten ismét üzemorvos (1947–1950), a budapesti (újpesti) Árpád Kórház Belgyógyászati Osztály (1950–1953), a budapesti Alsóerdősori Korányi Kórház, ill. a Korányi Frigyes és Sándor Közkórház IV. sz. Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa (1953–1970). 

Tudományos pályafutása kezdetén a gyomorbetegségek radiológiai kezelésével foglalkozott, majd érdeklődése a klinikai és kísérletes belgyógyászat, a diabetológia, a diétetika és a táplálkozástudomány felé fordult. Magyarországon elsők között vizsgálta tudományos alapon a cukorbetegség diétetikai ás táplálkozástani összefüggéseit, a szénhidrát-anyagcsere szerepét a diabétesz, egyéb belbetegségek, a magasvérnyomás-betegség és hematológiai megbetegedések kialakulásában. Összeállította – többek között – a belbetegségek és a cukorbaj étrendi kezelésének alapelveit. Több népszerű ismeretterjesztő orvosi könyvet és tankönyvet írt és szerkesztett. Az 1920-as években Babits Mihály (1883–1941) kezelőorvosa volt. 

Emlékezet

Budapesten (Lipótváros, V. kerület Bajcsy-Zsilinszky út 74.) élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, hamvasztás előtti búcsúztatása az Óbudai Temetőben volt; hamvai a Kerepesi úti (= Fiumei út) temetőben, családi sírboltban nyugszanak. 

Főbb művei

F. m.: A gyomorfekély sugaras kezelése. F. Dömel Erzsébettel. – A gyomorfekély sugaras kezelése. Dunay Beatrixszel. (Orvosi Hetilap, 1927)
Gyomor röntgenvizsgálatok fehérje- és zsírtartalmú kontrasztanyaggal. Scholtz Andorral. (Orvosi Hetilap, 1931)
Megtévesztő hypoglykaemiás reactiók súlyos diabetesben. Haintz Ödönnel. (Orvosi Hetilap, 1932)
A szénhidrátbő étrend hatása a cukorbetegek toleranciájára. Czoniczer Gáborral. (A Magyar Belorvosok Egyesülete I. Nagygyűlése referátumai. Bp., 1937)
A helyes táplálkozás. Boros Józseffel. (Bp., 1940)
A B-vitamin szerepe a szénhidrát-anyagcserében. Ujhelyi Adorjánnal. (Orvosi Hetilap, 1940. 41.)
Vitaminok és vérképzés. – A vérképző szervek diaetetikája. (Orvosképzés, 1941)
A néptáplálkozás problémái. (A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség 1941. dec. kassai munkásügyi előadássorozat. Bp., 1942)
Az ivarhormonok hatása a cukorbajra. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Belbetegségek étrendi kezelésének irányelvei. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A cukorbaj kór és gyógytana. Monográfia. Fekete-fehér ábrákkal. (Bp., 1946)
Az acut leukaemiáról. Sárkány Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1949. 12.)
Belgyógyászati diétetika és táplálkozástan alapismeretei. Monográfia. (Bp., 1949
2. bőv. kiad. 1955)
Rheumatoid arthritisek ACTH-stimulátorokkal való kezelése. Bartosiewicz Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1953. 8.)
A magasvérnyomás étrendi kezelése. Bartosiewicz Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1953. 31.)
Súlyos symptomás thrombopenia Cortisonnal való befolyásolása. Zakariás Richárddal. (Orvosi Hetilap, 1955. 31.)
A cukorbaj. Kismonográfia. (A gyakorló orvos könyvtára. 90. Bp., 1959). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1976. aug. 24.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője